Külföld

Úgy nyomták le a döntést Orbán torkán, hogy cserébe szinte nem kapott semmit

rtl.hurtl.hu

2024. február 2. 9:09

Orbán Viktort korábban kemény, de pragmatikus tárgyalópartnerként ismerték, de diplomaták szerint az utóbbi időben egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedett. Végül egyedül maradt – írta elemzésében a Spiegel. Ezúttal nem kisebbségekről, médiaszabadságról vagy korrupcióról volt szó, hanem az EU kemény biztonsági érdekei forogtak kockán – ezért nem működött a lap szerint a korábbi magyar taktika. A Politico is a Brüsszelben történteket elemezte.

A szerdai uniós csúcson nagy meglepetésre Orbán Viktor is beleegyezett, hogy a közösség 50 milliárd euróval támogassa Ukrajnát. Erről egyhangú szavazással állapodtak meg az uniós állam- és kormányfők annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök korábban vétóval fenyegetőzött:


Megbeszélés a 11. emeleten

A magyar miniszterelnök a csúcs kezdete előtt szűkebb körben egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A Spiegel cikke szerint az Európai Unió brüsszeli épületének tizenegyedik emeletén jelen volt Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. A megbeszélésről Orbán Viktor és Charles Michel is posztoltak a közösségi médiában. A Politico szerint Giorgia Meloni hónapokig tartó bűbájoffenzívája és a franciák némi bájcsevegése kellett ahhoz, hogy Orbán Viktor végül kötélnek álljon.

Az olasz miniszterelnöki hivatalt ismerő személyek a lapnak azt mondták, hogy Meloni már hónapokkal ezelőtt megkezdte a diplomáciai munkát, tehát jóval azelőtt, hogy Orbán Viktor decemberben megvétózta az ukrán segélycsomagot. Szerdán este pedig a delegációk késő éjszakáig dolgoztak, hogy áttörést érjenek el Orbánnal. A héten Meloni fokozta erőfeszítéseit: telefonon beszélt Orbánnal, majd a brüsszeli Hotel Amigóban találkozott vele egy egyórás beszélgetésre, csütörtök reggel pedig, a találkozó kezdete előtt ismét találkozott vele.

Szerda este Emmanuel Macron francia elnök is találkozott Orbánnal, aki hetek óta a kapcsolatépítésre összpontosított. Január elején az Elysée-palotában tartott ebéden próbálta megnyerni a magyar miniszterelnököt, ekkor Macron arra kérte Orbánt, hogy ossza meg elképzeléseit arról, hogyan lehetne jobban integrálni a keleti uniós országokat, írja a Politico.

Soha nem akart Orbánnal szemben állni, inkább a fedélzeten akarta tudni. Ez a megközelítés ma kifizetődő

– fogalmazott egy forrás.

A csütörtöki megbeszélésen Charles Michel azonnal a régóta várt megállapodás bejelentésél indított a lap szerint. Átugrotta a formalitásokat, és gyorsan ismertette a az Orbán Viktorral kötött megállapodás részleteit, amelyet egyetlen vezető sem kifogásolt. 

A Spiegel diplomatákra hivatkozva arról ír, hogy a megbeszélésen választás elé állították Orbánt: vagy elfogadja az EU módosított költségvetését és az abban szereplő, Ukrajnának szánt segélycsomagot, vagy viselnie kell a következményeket. Olaf Scholz később azt mondta, hogy intenzív, bizalomteljes megbeszéléseket folytatott Orbánnal, nagy tisztánlátással a helyzetről.

Orbán Viktor a december közepén tartott csúcstalálkozón megvétózta a költségvetés módosítását és a benne foglalt ukrajnai támogatást. Ezután hetekig fikarcnyit sem engedett álláspontjából. A csütörtöki csúcs előtti estén még valószínűnek tűnt a botrány. Majd a kizárólag Orbán Viktor miatt összehívott csúcstalálkozón nem telt bele másfél óra, és a magyar miniszterelnök meghajolt a 26 másik uniós ország masszív nyomása alatt. A lap szerint végül senki sem akart kiállni mellette: sem a szlovák Robert Fico, akiről azt pletykálták, hogy Orbán új szövetségese lesz, sem az olasz jobboldali populista Giorgia Meloni.

Ritkán volt olyan elszigetelt egy ország az EU-n belül, mint Magyarország

– fogalmaz a Spiegel.

Hozzáteszik: Orbán Viktor, akit korábban kemény, de pragmatikus tárgyalópartnerként ismertek, az utóbbi időben egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedett a diplomaták szerint. Folyamatosan újabb és újabb indokokkal állt elő, hogy állítólag miért nem tudott beleegyezni az ukrajnai segélybe.

Ezért nem működött most a zsarolás

Felelevenítik, hogy Orbán Viktor gyakran próbálta zsarolni a többi uniós államot vétójával, kritikusai szerint most azt a mintegy 20 milliárd eurónyi uniós forrást próbálta meg kicsikarni, amelyet az Európai Bizottság a jogállamiság megsértése miatt befagyasztva tart.

Ezúttal azonban nem a diszkriminált kisebbségekről, zaklatott médiáról, korrupcióról és eurómilliárdokról volt szó. Az ukrajnai orosz invázió miatt az EU kemény biztonsági érdekei forogtak kockán

– írja a lap, amely szerint a többi uniós tagállam nem volt hajlandó eltűrni a Magyarország által jelentett fenyegetést.

Több uniós tagállam is kijelentette, hogy komolyan fontolóra vették az úgynevezett hetedik cikkely aktiválását, ha Orbán kitart. Egy ilyen eljárás Magyarország szavazati jogának megvonásához vezethetett volna, ez a legsúlyosabb szankció az EU arzenáljában. 

Tartalmi engedményekben sem reménykedhetett Orbán, ugyanis senki sem akarta felbontani a decemberben megtárgyalt költségvetési csomagot, amely tartalmazta az Ukrajnának nyújtott segélyt is. Egy uniós diplomata szerint ugyanis ez számos kisebb-nagyobb kompromisszum eredménye volt, ha pedig egy ország különleges kívánságait teljesítenék, azonnal jönne több másik ilyen kérés is másoktól. Ha Orbán mégis ragaszkodott volna a nemhez, akkor a 26 másik állam valószínűleg kétoldalú alapon segítette volna Ukrajnát. Ez bonyolult és időigényes lett volna, hiszen a nemzeti parlamenteket is be kellett volna vonni. Szükség esetén azonban mindenhol elhangzott, hogy ezt az utat választották volna.

Orbán így megszavazta a költségvetést, benne az 50 milliárdos ukrán segéllyel, azonban sok korábbi esettel ellentétben 

szinte semmit sem kapott cserébe.

A magyar miniszterelnök korábban azt követelte, hogy az állam- és kormányfőknek minden évben egyhangúlag kelljen dönteniük Ukrajna támogatásáról. Ezt számos más állam, köztük Németország is kategorikusan elutasította. Attól tartottak, hogy Orbán Viktor ezután az ukrajnai segélyt ismételten arra használná fel, hogy más területeken engedményeket csikarjon ki az EU-tól – húzza alá a német lap.

A csúcstalálkozó záródokumentumában most már csak az szerepel, hogy az Európai Tanács két év múlva „szükség esetén” fel fogja kérni az EU Bizottságát, hogy terjesszen elő javaslatot az uniós költségvetés felülvizsgálatára. Ehhez azonban valamennyi állam egyhangú döntésére lenne szükség, és az Európai Bizottság javaslatának kimenetele nyitott lenne. 

Ez mérföldekre van attól, hogy Orbán Viktor vétójogot szeretne az Ukrajnának nyújtott támogatások felett

– írják. 

Győzelemnek láttatják

A Politico szerint ezeket a minimális engedményeket nem ellenezte senki a csütörtöki megbeszélésen. Egy uniós diplomata szerint ezek teszik lehetővé Orbán számára, hogy megőrizze az arcát otthon. Magyarország pedig gyorsan úgy állította be az eredményt, hogy az Budapest számára tulajdonképpen győzelem. Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs szerint például azt kapták, amit akartak.

Az első év végén újra kell tárgyalni az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, a második év végén pedig a következő időszak uniós költségvetésének keretében újra kell gondolni az egész kérdést

 – írta Orbán Balázs az X-en.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont éppen azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem kapott további engedményeket – ahogyan Olaf Scholz német kancellár is ezt tette a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Diplomaták és tisztviselők szerint Orbánnak egyszerűen engednie kellett, hogy elkerüljön egy nagyobb politikai válságot. A csütörtöki bejelentés előtt pedig a vezetők nem szégyellték megmutatni Magyarországnak, hogy ki a főnök, zárja cikkét a Politico.

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images

#Külföld#orbán viktor#ukrajna#európai unió#uniós csúcs#Európa#robert fico#külföldi lap#Spiegel#ma