Orbán Viktor túszul ejti Magyarországot, fakadt ki a német politikus

„Orbán Viktor kormányfő túszul ejti országát, hogy keresztülvigye autoriter társadalmi átszervezésről szőtt álmát, lábbal tiporja a jogállamiságot, és fejőstehénnek tekinti az Európai Uniót” – mondta Terry Reintke, a német Zöldek EP-képviselője a RedaktionsNetzwerk Deutschlandnak (RND).

Manfred Weber néppárti frakció- és pártelnök is erős véleményt fogalmazott meg. Szerinte az Európai Parlamentben sokaknak már elegük van abból, hogy a jobboldali populistaként említett Orbán Viktor folyamatosan vétózza az Ukrajnának nyújtott további uniós támogatásokat. Ez évek alatt összesen 50 milliárd eurót jelent Ukrajnának, ami az EU felülvizsgált költségvetésének része. Orbán az elmúlt években korántsem bizonyult a többi uniós állam partnerének, tette hozzá.

Inkább Putyin szövetségeseként, mint EU-tagként viselkedik

– fogalmazott.

Az Európai Tanácsban mindenképpen szükséges Orbán Viktor jóváhagyása a segélyalapok ügyében ahhoz, hogy Ukrajnát ne fenyegesse néhány héten belül államcsőd. 

Az Európai Parlamentben két kezdeményezés is van Orbán Viktor szavazati jogának megvonására. A finn konzervatív Petri Sarvamaa petíciót indított, amelyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy lobbizzon az állam- és kormányfőknél, hogy vonják vissza Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Az indoklás szerint Magyarország már régóta nem tartja tiszteletben az olyan európai értékeket, mint az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság.

Az Európai Parlament (EP) várhatóan szerdán fogad el egy másik kezdeményezést. Katarina Barley, a német SPD politikusa – az EP egyik alelnöke – az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentésének ismertetésekor az európai értékek semmibe vétele miatt követeli a szavazati jog megvonását. A lap szerint az EP növelni akarja a nyomást Orbánon, aki továbbra is várja, hogy az uniós költségvetésből 12 milliárd eurót és a koronavírus miatti segélyeket felszabadítsák. A folyósítást a jogállamiság hiányosságai és korrupciós vádak miatt állították le. Az EP most rövid határidővel, a jövő hétre napirendre tűzte az ügyet, a cél pedig az, hogy a befagyasztott uniós pénzek továbbra is zárolva maradjanak.

Kicsi az esély, hogy megvonják Orbán szavazati jogát 

Végül az állam- és kormányfők döntenek majd arról, hogy visszavonják-e Orbán szavazati jogát az Európai Tanácsban, ehhez a tagállamok legalább 72 százalékának – amelyek együttesen az unió lakosságának legalább 65 százalékát reprezentálják – egyet kell érteni. A lap szerint Brüsszelben sokan szkeptikusak, hogy ez megtörténhet-e, mivel ez precedenst teremtene. 

Ez még valószínűbbé teszi, hogy Orbánnak a kifejezetten neki, február 1-jére összehívott rendkívüli csúcstalálkozón ismét kiutat mutatnak, lehetőséget az arcmentésre

– áll a cikkben. A háttérben már folynak a tárgyalások az Ukrajnának nyújtandó újabb segélyekről és arról a forgatókönyvről, ha Orbán beadja a derekát. Ha a magyar miniszterelnök nem vonja vissza vétóját, az Európai Bizottság több alternatívát készül felmutatni. A 26 uniós tagállam – Magyarország kivételével – például saját Ukrajna-alapba is befektethetné az 50 milliárd eurót.

Január elején a Politico írta meg, hogy Brüsszel nyomására a magyar kormány kész a kompromisszumra, és visszaléphet a vétótól, amennyiben az Ukrajnának szánt támogatást minden évben újratárgyalják. Most az RND is kiemeli: félő, hogy Orbán minden új segélycsomagnál vétóval fenyegetőzik majd, pénzt felszabadíttatva magának. 

Ráadásul amikor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke indul a nyári EP-választásokon, Orbán Viktor átmenetileg átveheti a feladatait. Ha ugyanis az állam- és kormányfők nem tudnak időben megegyezni Michel utódjáról, akkor a félévente rotációs rendszerben változó tanácsi elnökséget betöltő ország, azaz Magyarország venné át ideiglenesen a helyét. Így Orbán Viktor vezetné a júliusi EU-csúcsot, összehívhatna további csúcstalálkozókat, és közvetíthetne a tagállamok között. Terry Reintke attól tart, hogy Orbán akár az unió politikáját is befolyásolhatja a következő öt évben. Az RND-nek úgy fogalmazott:

Az európai választásokat követő hetekben kulcsfontosságú tárgyalásokra kerül sor a Parlament, a Tanács és a Bizottság között a következő jogalkotási időszak érdemi prioritásairól, ezért Orbán Viktornak a lehető legkisebb befolyással kellene rendelkeznie.

Az Európai Bizottság december közepén jelentette be, hogy a befagyasztott EU-s támogatások egy részét, tízmilliárd eurót kifizetnek Magyarországnak, miután megállapították, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét sikerült megerősíteni a legutóbbi reformcsomaggal,  így az megfelel az uniós költségvetéshez kapcsolt feltételeknek:

Nyitókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI