Újabb lesújtó jelentés jött Magyarországról, a hibrid rezsimről

Érdekes összefüggésre mutatott rá a Vakmajom nevű gazdasági Facebook-oldal a Freedome House jelentése alapján: nemcsak az állampolgárok közérzetét befolyásolja a demokrácia állapota egy adott országban, hanem azt is, hogy mekkora a gazdasági fejlettség.

A régióban általában azok az országok számítanak a gazdagabbak, amelyekben stabil a demokrácia.

A Freedom House jelentése szerint

• stabil demokrácia, jogállam: Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Csehország, Szlovákia.
• Instabil demokrácia: Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia.
• Hibrid rezsim: Albánia, Észak-Macedonia, Montenegro, Szerbia, Magyarország (egyetlen EU-tagként), Ukrajna, kisebb keleti államok.
• Autokrácia: „Isztánok”, Oroszország, Fehéroroszország. 

Az elmélet hamarosan még erősebb bizonyítást nyerhet, Lengyelországban ugyanis a következő években várhatóan javul a demokrácia állapota, így az ország egy kategóriával feljebb kerülhet. 

A Freedom House Közép-Európát és a posztszovjet térséget vizsgáló jelentésében 29 ország közül 10 demokráciamutatója csökkent, és az index csak öt ország esetében javult. 

A kutatás összefoglalójában Magyarországról egyebek mellett azt írták, hogy a kulcsfontosságú intézmények helyzete miatt – a médiától a bíróságokig – már a hibrid rezsimekbe sorolható az ország, a kormányzó pártok ugyanis túl nagy befolyással bírnak ezekre. 

A régióban az elmúlt 20 évben Magyarországon csökkent leginkább a demokráciát mérő pontszám, az ország besorolása pedig 2019 óta a félig konszolidált demokráciáról a hibrid/átmeneti rezsimre esett vissza.

A jelentésben arra is kitértek, hogy a hibrid rezsimek esetében megfigyelhető a „domináns hatalmi politika” jelensége, ami annyit jelent, hogy az ellenzéknek vagy a civil társadalomnak van némi mozgástere, de a kormányzó politikai erő képes megakadályozni bármilyen változást. 

A kormányzó párt megfélemlítéssel (Szerbia), esetleg korlátozó törvényekkel is küzdhet a civilek ellen – utóbbira a jelentés szerint jó példa a Magyarországon hozott új „szuverenitásvédelmi” törvény. A tekintélyelvű rendszerekhez képest az a legnagyobb különbség, hogy a gyülekezési jogot még tiszteletben tartják és az állam nem alkalmaz erőszakot.

Oroszország, Tádzsikisztán, Azerbajdzsán és Kirgizisztán pontszámai egyébként olyan mértékben csökkentek az elmúlt 20 évben, hogy közülük sok állam pontszáma a legalacsonyabb szinte, 1-re csökkent. 

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda