Belföld
2024. augusztus 12. 11:51
Az Átlátszó az általa kiperelt dokumentumokra hivatkozva azt írja: a Lánczi Tamás vezette hivatal proaktív információgyűjtésre biztatott több állami szervet. Pedig a törvény csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az intézményeket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak.
Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal több levélben folyamatos információgyűjtésre hívott fel több állami szervet.
A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról.
Mint írják, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) felkérését a központi bank, az adatvédelmi, valamint a médiahatóság is üdvözölte. Az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy köztük és az SZH között is megindult az „együttműködés” kialakítása.
Proaktív információgyűjtésre biztatta a szerveket
A kérések eközben túlterjeszkedni látszanak az SZH törvényi felhatalmazásán, amely csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak, írja az Átlátszó.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal több levélben is kérte a megkeresett intézményeket, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át az SZH-nak.
A portál emlékeztet: az SZH működését megalapozó törvény nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére, a Magyar Nemzeti Banknak küldött több kérés mégis azt célozza, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.
Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést az Átlátszó peres úton szerezte meg, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.
A legolcsóbb irodát keresték – így reagált Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nemrég Tusnádfürdőn, amikor az RTL Híradó arról kérdezte, miért egy Gellért-hegyi villát bérelnek munkatársaiknak. Lánczi Tamás, aki az RTL-t csak a hidra másik felének nevezte, azt is elmondta, hogy szigorúbb szabályokra van szükség a szerinte átláthatatlan civil szervezetekkel szemben. A példaként említett Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont működésük nyitott könyv, csak szúrják a kormány szemét:
Nyitókép: Schmidt Mária és Lánczi Tamás 2017. október 13-án. Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
