Magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal több levélben folyamatos információgyűjtésre hívott fel több állami szervet. 

A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról.

Mint írják, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) felkérését a központi bank, az adatvédelmi, valamint a médiahatóság is üdvözölte. Az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy köztük és az SZH között is megindult az „együttműködés” kialakítása.

Proaktív információgyűjtésre biztatta a szerveket

A kérések eközben túlterjeszkedni látszanak az SZH törvényi felhatalmazásán, amely csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak, írja az Átlátszó.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal több levélben is kérte a megkeresett intézményeket, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át az SZH-nak.

A portál emlékeztet: az SZH működését megalapozó törvény nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére, a Magyar Nemzeti Banknak küldött több kérés mégis azt célozza, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.

Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést az Átlátszó peres úton szerezte meg, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.

A legolcsóbb irodát keresték – így reagált Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nemrég Tusnádfürdőn, amikor az RTL Híradó arról kérdezte, miért egy Gellért-hegyi villát bérelnek munkatársaiknak. Lánczi Tamás, aki az RTL-t csak a hidra másik felének nevezte, azt is elmondta, hogy szigorúbb szabályokra van szükség a szerinte átláthatatlan civil szervezetekkel szemben. A példaként említett Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont működésük nyitott könyv, csak szúrják a kormány szemét:

Nyitókép: Schmidt Mária és Lánczi Tamás 2017. október 13-án. Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos