Nem lesz egyszerű elvenni a szerkesztőségektől a külföldről érkező támogatásokat

A kormány kötelezni fogja a média szereplőit arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón. Hozzátette: 

Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak.

A pontos javaslat még nem készült el, azon az Igazságügyi Minisztérium dolgozik, de a döntés nehéz helyzetbe hozhat több olyan szerkesztőséget is, amely külföldi forrásokat (például uniós pályázatokat) is felhasznál a működéséhez. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a legtöbb kormánytól független médium nagyon kifeszített költségvetéssel rendelkezik, így akár egy néhány tízmillió forintos kiesés is veszélybe sodorhatja a működést. Természetesen

senki sem kap „háborús propaganda” céljából támogatást, de azt már a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése is megmutatta: bármire ráhúzhatják ezt a jelzős szerkezetet. 

Ezt pedig a legtöbb esetben olyan cikkekkel igyekeznek alátámasztani, amelyek valójában egyszerű tényközlést, vagy esetleg valamelyik döntéshozó nyilatkozatát tartalmazzák. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint például már az is „háborúpárti álláspontot” jelent, ha valaki azt állítja: nincs világháborús veszély. „A magyar média egy része – annak ellenére, hogy számos nyugati politikus beszél a világháború veszélyéről (…) – a „háborúval való riogatást” az előttünk álló európai parlamenti és önkormányzati választások kampányára időzített új propagandakampánynak nevezte, amelynek semmilyen alapja nincs” – áll a hivatal által kiadott dokumentumban.

Szakértő: A jogos tulajdont elvonni nem olyan egyszerű 

A jogállam úgy porlik el, hogy teleírjuk értelmetlen kifejezésekkel 

– mondta az rtl.hu-nak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki szerint értékelni a helyzetet csak a jogszabály végleges változatának megismerése után lehet. Szerinte ugyanakkor a „háborúpárti” vagy „háborús propaganda” kifejezések nem pontosan meghatározhatók, és ezeket nem lehet levezetni a jogi gyakorlatból sem, még akkor sem, ha létezik egy két háború közötti egyezmény a háborús propaganda tilalmáról. 

Ennek megfelelően ha ezek a kifejezések bekerülnek a jogszabályba, akkor legfeljebb egy olyan gumiszabály keletkezik majd, amelyet a kormány szabadon használhat az ellenfeleivel szemben. „Háborúpártinak minősülne az is, ha Magyarország önvédelméről ír valaki? Vagy a NATO háborúpárti, mert fegyveresen akar harcolni, ha megtámadják?” – vetette fel a nemzetközi jogász.

Nagy Boldizsár azt mondta, hogy a külföldi támogatótól érkező összeg annak a szervezetnek a tulajdonába kerül, amelyik kapja azt, márpedig a tulajdon elvonásának rendkívül összetett szabályai vannak. 

Ez egészen más eset, mint például egy pénzbüntetés kiszabása, ahol minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a vádlott elkövetett egy bűncselekményt. „A tulajdon elvonása más összefüggésben extrém tett, amelyre csak még szigorúbb feltételek meglétekor kerülhet sor” – jegyezte meg.

A nemzetközi jogász azt mondta, hogy az érintett médiumok az Európai Unió Bíróságához, valamint a strasbourgi emberi jogi bírsághoz is fordulhatnak jogorvoslatért, de az utóbbihoz csak akkor, ha már kimerítették a hazai lehetőségeket. (Luxembourghoz hazai bíróság fordul, ha úgy látja, a magyar jog ütközik az EU jogával.) Ez a folyamat tehát éveket vehet igénybe, miközben az ítéletet – ha a magyar bíróság nem dönt másképpen – végre kellene hajtani. Azaz a támogatást vissza kellene utalni a nemzetközi partnernek, kivéve, ha ideiglenes, jogfenntartó intézkedést rendel el a bíróság – mondta.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszót és a Transparency Internationalt is vizsgálja már:

Nyitókép: Vajda János/MTI