Navracsics Tibor 5 nagy jóslata az EU-pénzek érkezéséről – avagy a harc folytatódik

Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért felelős miniszter csütörtökön ismét az uniós pénzek kifizetéséről nyilatkozott, azt mondta, idén nyáron állapodhatnak meg erről. 

Tavaly nyáron még az volt a kormány célja, hogy decemberig megkössék azt a megállapodást, amelynek értelmében Magyarország nem veszíthet forrásokat.

Ha újraolvassuk a miniszter elmúlt egy évben tett nyilatkozatait, akkor azt láthatjuk, hogy az EU-s pénzek megérkezésével kapcsolatban tett becslések sűrűn változtak. Mostanra számos fordulaton van túl a Brüsszel és az Orbán-kormány közötti harc a forrásokért, de a hazánknak járó helyreállítási eurómilliárdok még mindig nem érkeztek meg.

Először tavaly őszről volt szó

A miniszter május 18-án egy parlamenti meghallgatáson azt mondta: bízik abban, hogy 

már 2022 második felében alá tudják írni az operatív programok és a helyreállítási alap partnerségi megállapodásait, tehát Magyarország hozzájut az uniós pénzekhez.

Ám hamar változott a helyzet: Navracsics szeptember 5-én már azt közölte, hogy

a jövő év (vagyis 2023) első negyedévében reális lehet az, hogy az első uniós pénzösszegek megérkeznek.

Egy hónap sem telt el, és már arról beszélt a miniszter, hogy 

a kormány októberre maradéktalanul teljesítheti a brüsszeli elvárásokat.

A helyreállítási program forrásainak lehívását az Európai Unió komoly jogállamisági és korrupcióellenes feltételrendszerhez köti. Az Orbán-kormánynak 27 „szupermérföldkövet” kell teljesítenie ahhoz, hogy Magyarország megkapja a pénzt. Az utalás időpontja pedig részben attól függ, hogy a feltételeknek mikorra tesznek eleget.

„Nagyon sok félelem volt a vállalásainkkal kapcsolatban is. Volt olyan ellenzéki politikus vagy ellenzéki civil szervezethez tartozó ember is, aki azt mondta, hogy ezek csak vállalások, és semmi nem lesz belőlük. De ezek a törvények el vannak fogadva, hatályba fognak lépni, és végre is fogjuk hajtani őket. Mondjuk én vagyok a garancia” – fogalmazott Navracsics Tibor október 22-én.

Akkor még azt jósolta, hogy december 20-áig születhet megállapodás Brüsszellel. 

A kormány azután sorra jelentette be azokat az engedményeket, amiket az uniós költségvetési és helyreállítási pénzek kifizetéséért cserébe vállalnának. 

Decemberben azt mondták, legyen március

Tavaly december közepén megszületett a döntés: a tagállamok többsége áldását adta a magyar helyreállítási tervre, ugyanakkor a 6,3 milliárd euró (2500 milliárd forint) befagyasztásával járó jogállamisági eljárást folytatták Magyarországgal szemben.

Az Európai Tanács korábban azt közölte: a mérföldkövek ügyében nem lesznek elnézők, Magyarországnak maradéktalanul teljesítenie kell a kért reformokat. A kabinet a teljesítést idén március végére vállalta, az eredeti tervek szerint a Bizottság akkor kezdte értékelni a teljesítményt, és javaslatot tenni a zárolt források sorsáról. 

Decemberben még arról beszélt Navracsics, hogy 2023 első felében megérkezhet az első 800 millió eurós kifizetés, miután januárban nagyszabású tárgyalások lesznek. „Ha minden jól alakul, áprilisban vagy májusban feloldják az EU-pénzek felfüggesztését”

 – mondta az uniós pénzekért felelős tárca nélküli miniszter december 29-én.

Az Orbán-kormány folytatta ugyan azoknak a korrupciót visszaszorító intézkedések végrehajtását, de időközben új feltételek is előkerültek: a partnerségi megállapodás aláírásával új kifogásként jelent meg az úgynevezett gyermekvédelmi törvény is, amely miatt korábban már az uniós törvényszékhez fordult a Bizottság, és egyre több ország is csatlakozik a perhez.

Februárban még nyárról volt szó

Idén januárban derült ki, hogy 21 magyar egyetemet zárnának ki a külföldi tanulást lehetővé tevő Erasmus-programtól. Az Európai Bizottság felfüggesztette a támogatást azoknál az egyetemeknél, amelyeket a kormány az elmúlt években alapítványi fenntartásba adott. Navracsics február 20-án már úgy fogalmazott:

Ő nyárra teszi, amikor minden kérdést le tudnak zárni,

„Erasmus-ügyben is nyárig ráérünk megállapodni, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban pedig az a kérdés, hogy ez a törvénycsomag kezeli-e a problémát, illetve a bizottság előáll-e újabb aggállyal és kéréssel” – fogalmazott.

Az érintett felsőoktatási intézmények irányító testületeiben többek között politikusok, kormánytagok is ültek, a kuratóriumi tagok megbízatása pedig élethosszig tartott. A megegyezés érdekében az Orbán-kormány végül bejelentette, hogy miniszterek és állami tisztségviselők lemondanak a kuratóriumi helyeikről.

Nem jött össze márciusra sem, most az őszt tűzték ki

Március végéig sok vállalást teljesített Magyarország, az EU azonban csak akkor utal, ha minden feltétel maradéktalanul teljesül – ez azonban nem történt meg, így most újból csúsznak a kifizetések. Navracsics Tibor március végi interjújából közben kiderült, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdésében nincs teljes megegyezés a felek között.

„Nem történik tragédia, ha az év második felében érkeznek meg a források, de jó lenne, ha minél hamarabb megjönnének” – mondta Navracsics április 20-án.

De a miniszter hozzátette, a jogállamisági kérdésekben közel áll egymáshoz a két fél álláspontja, májusban szerinte akár Erasmus-ügyben is megegyezhetnek.

Milyen uniós pénzekről van szó?

Az uniós tagállamok 2020-ban állapodtak meg arról, hogy pénzügyi alapot hoznak létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Magyarországnak az alapból 5,8 milliárd eurót szánnak – mintegy 2300 milliárd forintnyi forrást –, a kormány még 2021-ben nyújtotta be a helyreállítási terveket az összeg elköltésére. A tagállamok döntő többsége már tavaly óta hozzáfér a segélycsomaghoz, a magyar kormánynak viszont jó ideig nem sikerült megállapodnia.

A hazánknak járó uniós pénzek másik része a partnerségi megállapodás, amely a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének forrásait érinti. Szeptemberben az Európai Bizottság mindeddig példátlan lépést tett, és azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy hogy függesszék fel a kohéziós alapok 65 százalékát – 7,5 milliárd eurót, tehát több mint 3000 milliárd forintot –, a magyar jogállamisági problémák, elsősorban a korrupció miatt. 

Nyitókép: Komka Péter / MTI