A falvakban népszerűbb az EU, mint Budapesten, Magyar Péter szavazói a legkevésbé bevándorlóellenesek

A magyarok 77 százaléka tartja összességében előnyösnek az ország EU-tagságát, legnagyobb részük szerint elsősorban az uniós források miatt hasznos ez. Sokat változna azonban a helyzet, ha nettó befizetővé válnánk, derül ki a Závecz Research reprezentatív felméréséből, amelyet az RTL Magyarország számára készített a kutatóintézet. 

A kutatás megállapította, hogy a magyar szavazók számára

a szabad utazás és a munkavállalás lehetősége a legvonzóbb az EU-ban az érkező források mellett.

A legtöbb magyarnak a bevándorlók Magyarországra „kényszerítése”, valamint szuverenitásvédelmi ügyek miatt van a legtöbb gondja az unióval, a legkevésbé pedig a budapestiek értékelik az EU-tagságot. Még a falvakban is népszerűbb az unió, mint a fővárosban, ugyanakkor a községekben élők aggódnak leginkább a bevándorlók miatt, annak ellenére, hogy a szabad munkavállalást is ők értékelik leginkább.

Ameddig fizet az EU, addig benne akarunk lenni

A megkérdezettek 71 százaléka szerint az uniós anyagi támogatások miatt éri meg leginkább az EU tagjának lenni. Ám ha nettó befizetők lennénk – vagyis Magyarország több pénzt fizetne az EU-ba, mint amit kap onnan – ez az arány 45 százalékra apadna. A magyarok 41 százaléka szerint ebben az esetben már nem érné meg az uniós tagság (a megkérdezettek 14 százaléka pedig nem tudott vagy akart válaszolni a kérdésre).

A magyarok szemében fontos előnye még az uniós tagságnak a szabad utazás (65 százalék), a szabad munkavállalás (64 százalék), a tanulási lehetőségek (52 százalék), valamint a szabad kereskedelem (51 százalék).

A Závecz Research életkor és pártpreferencia alapján is felmérte a magyarok unióhoz fűződő viszonyát. Legkisebb arányban a Fidesz-KDNP szavazói (64 százalék) tartják inkább előnyösnek az EU-tagságot, 31 százalékuk pedig inkább hátrányosnak tartja. A DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak 91 százaléka szerint inkább előnyös a tagság, a Tisza Párt szavazóinál pedig ez az arány 88 százalék. A többi ellenzéki párt és a pártnélküliek körében egyaránt 77 százalékon áll a tagságot inkább előnyösnek megítélők aránya. 

A kutatásból kiderül még:

• minél fiatalabb egy szavazó, annál nagyobb az esélye, hogy hasznosnak látja az EU-tagságot. A 18-39 éves korosztályban 82 százalék a támogatók aránya, a 40-59 évesek között 75 százalék, míg a hatvan év felettiek körében 71 százalék.
• A magyarok végzettségtől függetlenül EU-pártiak, legkisebb arányban a legfeljebb nyolc általánost végzettek (73 százalék), legnagyobb arányban pedig az érettségivel, diplomával rendelkezők (78-78 százalék) támogatják a tagságot.
• Noha a fővárosiak körében is magas az EU támogatottsága, a legkisebb arányban a Budapesten élők tartják előnyösnek a tagságot (71 százalék). A megyeszékhelyen élők (79 százalék), a városokban élők (78 százalék), de még a falvak élők (77 százalék) is jobban értékelik azt. A Budapesten élők 61 százaléka szerint fontos előnyök az anyagi források: ez még a Fidesz-KDNP szavazói körében mért aránynál (62 százalék) is alacsonyabb.
• A közös katonai rendszert találják legkevésbé fontosnak a magyarok az EU-tagságban: mindössze 22 százalékuk értékeli ezt. A gazdasági fejlődést is csak 39 százalék tartja az uniós tagság előnyének.
• A fideszesek (60 százalékban) inkább tartják előnyösnek a szabad munkavállalás lehetőségét, mint – a Tisza kivételével – az ellenzék szavazói, akiknél 55 százalékos az arány. Magyar Péter szavazói és a pártnélküliek körében egyaránt 71 százalékon áll a szabad munkavállalást fontosnak tartók aránya.
• A szabad munkavállalást is nagyobb arányban tarták előnyösnek a vidékiek, mint a budapestiek. Míg a fővárosban 50 százalék értékeli ezt, a megyeszékhelyeken 58 százalék, a városokban 69 százalék, a falvakban 70 százalék.

A magyarok többsége tart attól, hogy az EU migránsokat akar ránk kényszeríteni

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a megkérdezettek közül mindössze két százalék válaszolta azt, hogy az EU-tagságnak nincs hátránya. 57 százalék úgy véli, hogy Brüsszel migránsok befogadására akarja kényszeríteni az országot, 51 százalék pedig azt tartja hátránynak, hogy beleszólnak hazánk belügyeibe.  Az uniós bürokráciát mindössze 38 százalék tartja hátránynak.

A fideszesek 76 százaléka éli meg negatívan a migránsok befogásának „ránk kéynszerítését”, a DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak 47 százaléka, a többi ellenzéki párt szavazóinak 51 százaléka. Legkevésbé Magyar Péter támogatói migránsellenesek: közülük csak 40 százalék tart attól, hogy az unió bevándorlókat kényszerítene ránk. 

Fény derült arra is, hogy

• minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevésbé tart a migránsoktól.
• Leginkább a vidékiek óvakodnak a bevándorlóktól: körükben 64 százalék tartja hátránynak bevándorlók betelepítését, a budapestiek körében 55 százalék, a megyeszékhelyen élők körében 45 százalék.
• A fideszesek szintén magasabb arányban aggódnak a szuverenitás miatt, 68 százalékuk gondolja hátránynak, hogy beleszólnak az ország belügyeibe. Ez az arány Tisza Párt szavazóinál 42 százalék, DK-MSZP-P hívei körében 35 százalék, a többi ellenzéki szavazónál pedig 46 százalék.

MÓDSZERTAN
- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu