Még a fideszesek szerint is demokratikus az EU

A magyar lakosság leginkább modernnek, liberálisnak, kezdeményezőnek és demokratikusnak látja az Európai Uniót, ugyanakkor azzal is sokan egyetértenek, hogy bürokratikus intézmény – derül ki a Závecz Research által az RTL számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Magyarország húsz éve lett az Európai Unió tagja, június 9-én pedig EP-választások lesznek. A közvélemény-kutató felmérése többek között azt vizsgálta, hogy milyennek látják az emberek most Magyarországon az uniót. A kutatásból az derül ki, hogy a magyarok összességében pozitív tulajdonságokat társítanak az EU-hoz: egyebek mellett modernnek (76 százalék), demokratikusnak (69 százalék) és összetartónak (62 százalék) tartják.

Az emberek legkevésbé azzal értenek egyet, hogy az EU korrupt, elnyomó és álszent lenne, vagyis a kérdőívben felsorolt negatív tulajdonságokkal. 

Ám azok aránya sem alacsony, akik így vélekednek: a válaszadók szűk fele azt mondta ezekről, hogy ezek a tulajdonságok valamennyire jellemzők az EU-ra. 

Mindent egybevetve viszont az látszik, hogy még a kormánypárti szavazók többségének szemében sem ezek a negatívumok a legfontosabbak – ők elsősorban bürokratikusnak tartják az EU-t, másodsorban modernnek és liberálisnak (utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a fideszesek szemében akár negatív jelző is lehet). 

A kutatás szerint a Fidesz-KDNP szimpatizánsai abban mindenesetre különböznek a lakosság egészétől, hogy csoportjukba többségben vannak azok, akik kedvezőtlen jelzők mentén értékelik az uniót. Ha a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy kifejezetten a negatívumok terén nagyobb az eltérés a két tábor véleménye között. Magyarán:

a Fidesz-szavazók nem térnek el annyira az ellenzékiektől az EU pozitív jellemvonásainak elismerésében, a negatívumokat viszont jobban hangsúlyozzák.

Amíg a kormánypártiak közel kétharmada (65 százalék) szerint az Európai Unióra nagyon vagy inkább jellemző a korrupció, addig ezzel csak az ellenzékiek bő harmada ért egyet. 

Érdekesség, hogy bár Orbán Viktor szerint Brüsszelben veszélyben van a szabadság, a szavazóinak ebben a tekintetben pozitívabb kép él a fejében az Európai Unióról.

A fideszesek többsége, 58 százaléka szerint ugyanis az Európai Unió demokratikusan működik, és csupán 12 százalékuk gondolja, hogy ez egyáltalán nem jellemző rá.

A kutatás a Fidesz-KDNP mellett nevesítve csak a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd szavazóit vizsgálta. Mindkét párt szimpatizánsainak elsöprő többsége gondolja demokratikusnak az EU-t, ezek aránya 85, illetve 80 százalék.

További érdekesség, hogy a településtípusok alapján a községekben élők között vannak a legtöbben azok, akik szerint az EU korrupt, álszent és elnyomó, ezek aránya mindhárom tulajdonságnál 50 százalék feletti ebben a csoportban. A nemek terén nem, de az életkornál látunk eltéréseket: a fiatalok valamivel kisebb mértékben emelték ki a felsorolt negatív tulajdonságokat, mint a középkorúak és a 60 év felettiek.

A kutatásban azt is felmérték, hogy a válaszadók szerint mennyire fontosak bizonyos értékek Magyarország, a magyar emberek és az EU számára, majd a válaszaikat egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték. A felsorolt értékek mindegyikére igaz, hogy a lakosság szerint valamivel fontosabbak Magyarország számára, mint az Európai Unióban. Ez a hagyományos értékek (család) mellett olyan területeken is tetten érhető, ahol azt várhatnánk, hogy az EU kap magasabb pontszámot (társadalmi megkülönböztetés elleni küzdelem, környezetvédelem).

A legnagyobb távolság az ötös skálán adott átlagpontszámokat tekintve a béke és a család fontosságának megítélésében mutatható ki az EU és Magyarország között – vagyis a magyar emberek szerint ezek azok a területek, ahol a legnagyobb az unió hátránya, ha értékekről van szó. 

Különösen a kormánypárti szavazók gondolják úgy, hogy az EU-ban kevésbé fontos a béke (5-ös skálán 3,9), mint Magyarországon (4,8).

MÓDSZERTAN

- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10. 
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. 
- A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Nyitókép: Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. március 21-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI