EUEurópa

A magyarok többsége szerint csak másodrendű állampolgárok vagyunk az EU-ban

Nagy MartinNagy Martin

2024. június 1. 12:38

Magyarországon az emberek szűk többsége úgy látja, hogy a nyugat-európai emberek lenézik a magyarokat, és az érdekeink nem érvényesülnek Brüsszelben – állapította meg a Závecz Research reprezentatív felmérése, melyet az RTL számára készített.  

A közvélemény-kutató elemzése szerint jelentősen meghatározza a magyar emberek unióhoz való viszonyát egyfajta kisebbrendűségi érzés. A magyarok szűk többsége, 55 százaléka szerint mi, más keleti tagországok lakóival együtt csak másodrendű állampolgárok vagyunk az Európai Unióban.

A magyarok többsége szerint csak másodrendű állampolgárok vagyunk az EU-ban

A megkérdezettek 53 százaléka egyetért azzal is, hogy a nyugat-európai emberek lenézik a magyarokat.

A magyarok fele (51 százalék) emellett úgy érzi, hogy az érdekeink nem érvényesülnek Brüsszelben. Ezzel a három állítással a kormánypártiak zöme (68-73 százalék), a pártnélküliek 43-55 százaléka, és az ellenzékiek 37-44 százaléka ért egyet. 

A magyarok többsége szerint csak másodrendű állampolgárok vagyunk az EU-ban

Az egyéb demográfiai mutatóknál megfigyelhető, hogy a legnagyobb arányban (62 százalék) a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők érzik úgy, hogy a keleti tagországok lakói csupán másodrendű állampolgárok az EU-ban. Az is látszik, hogy a községekben élők vélik legnagyobb arányban (59 százalék), hogy a nyugat-európai emberek lenézik a magyarokat. Azt feltételezhetnénk, hogy a fiatalokra talán kevésbé jellemző ez a kisebbrendűségi érzés, a felmérés eredményei azonban rácáfolnak erre, hiszen nem látunk számottevő eltéréseket a válaszokban az egyes korcsoportok között.

A magyarok többsége szerint csak másodrendű állampolgárok vagyunk az EU-ban

MÓDSZERTAN

- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
- A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images

 

#Európa#európai unió#európai parlament#ep-választás#závecz research#závecz#felmérés#közvélemény-kutatás#brüsszel#nyugat-európa#ma

Címlapról ajánljuk