Két metró, a hírhedtté vált M30-as autópálya és emeletes vonatok – ezekre adta a legtöbb pénzt az EU az elmúlt 20 évben

1051,32 milliárd forint, azaz több mint ezerötvenegymilliárdháromszázhúszmillió forint. Ennyi támogatást fizetett ki az EU Magyarországnak a tíz legnagyobb, uniós forrásokkal megvalósult beruházásra a 2004-es csatlakozásunk óta – derül ki az Európai Bizottság rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Ez nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit a magyar állam jövedéki adóból beszedett a tavalyi évben (1360 milliárd forint).

2024. május 1-jén lesz 20 éve, hogy Magyarország nagy reményekkel csatlakozott az Európai Unióhoz. Az évforduló alkalmából összeszedtük, mi mindent köszönhet Magyarország az EU-tagságnak, és mit kezdtünk ezzel a történelmi lehetőséggel. Legutóbbi cikkünkben sorra vettük az uniós tagság mára természetesnek vélt előnyeit, most pedig 

összegyűjtöttük, hogy mire ment el az a józan ésszel felfoghatatlan mennyiségű pénz, amit az EU-tól kaptunk.

Íme a top 10 uniós forrásból megvalósult hazai beruházás, amelyeknek a legtöbb támogatást fizette ki Brüsszel az elmúlt húsz évben (a táblázat lapozható):

Az alábbi összesítés pedig a tíz legnagyobb megvalósult uniós projekt szerződött támogatásait mutatja meg az Európi Bizottság adatai alapján:

 A top 10 uniós forrásból megvalósult hazai beruházás összesítve számokban:

• Szerződött támogatás EU rész: 1060,61 milliárd forint 
• Szerződött támogatás hazai rész: 185,27 milliárd forint 
• Szerződött összköltség: 1528,89 milliárd forint 
• Kifizetett összeg EU rész: 1051,32 milliárd forint 
• Kifizetett összeg hazai rész: 180,68 milliárd forint 
• Kifizetett összeg: 1485,39 milliárd forint 

Módszertan

Összeállításunk a már megvalósult beruházásokra vonatkozik, ezért a még zárás alatt lévő projekteket nem tüntettük fel. Azokat az uniós alapokat vettük figyelembe, amelyek arányban a legnagyobb beruházásokra nyújtanak támogatást: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF). A CEF-ből csak még zárás alatt lévő projekt van a tíz legnagyobb uniós beruházás között. 

A beruházások szerződött összege és a kifizetett összege nem minden esetben egyezik meg, a legtöbb esetben előbbi magasabb. A listában szereplő 4-es metró esetében a táblázatban megjelenő adatok tekinthetők hivatalosnak. A kedvezményezett weboldalán megjelenített információk csak tájékoztató jellegűek, mivel ezekért csak a kedvezményezett felel. A különbség abból eredhet, hogy az EU támogatás és összköltség nem lett pontosan elválasztva. A projektre vonatkozó OLAF-vizsgálat pénzügyi nyomon követése még folyamatban van, ami pénzügyi korrekciókat eredményezhet.

Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálysértést az OLAF

2022-ben Magyarországon találta a legtöbb csalásgyanús ügyet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) – derül ki a szervezet legfrissebb, tavaly nyáron közzétett jelentéséből. Abban az évben összesen 15 vizsgálat indult, ezzel Magyarország az EU-s forrásokat használó országok listáján messze megelőzi a második helyezett Olaszországot, ahol tíz esetben indítottak eljárást.

Ugyancsak Magyarország áll a legrosszabbul, ha a feltárt szabálytalanságok számát nézzük: vizsgálatok kétharmadában, tíz esetben valamilyen pénzügyi szankcióra is javaslatot tett az OLAF. Az idézett jelentésből azonban nem derül ki, pontosan milyen magyar esetekről van szó, de a csalások értékét sem említik, illetve azt sem, hogy mennyit kellene visszafizetni az EU-s költségvetésbe.

Az alábbiakban a legtöbb uniós támogatást elnyerő projektekről olvashat.

1. 4-es metró

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz-KDNP kormányzása alatt fejeződött be a budapesti négyes metró építése. A projekt a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap finanszírozásával valósult meg. A két forgalmas vasútállomást, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvart összekötő 

7,34 km hosszú vonalon 10 állomás épült.

A metró hivatalos oldala szerint a beruházás összköltségvetése 452,5 milliárd forint volt, amelyhez az Európai Unió 180,8 milliárd forint támogatást adott, noha a Bizottság fent ismertetett adatai szerint a kifizetett összeg ennél kb.10 milliárddal kevesebb volt. Az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) korábban arra jutott, hogy a metró építése során súlyos szabálytalanságokat követtek el, így a teljes uniós támogatás egyharmadát, 60 milliárd forintot követelt vissza. Itthon vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt eljárás indult, de a magyar hatóságok végül azt állapították meg, hogy nem történt bűncselekmény.

Az OLAF-jelentés körüli politikai adok-kapokkal akkor az RTL Híradója is foglalkozott:

2. M30-as autópálya

A magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások megvalósítását támogatta az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), amelynek keretében a 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszakban számos beruházás valósulhatott meg. Ezek egyike volt Magyarország legnagyobb EU-s autópályaprojektje, az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti közötti szakaszának megépítése. A beruházást a magyar állam és kohéziós alap közösen finanszírozta, a kifizetett összeg a Bizottság adatai szerint meghaladta a 160 milliárd forintot, amely segítségével 2×2 sávos autópályát építettek az 56 km-es szakaszon Miskolctól az országhatárig.

Friss hír az autópályával kapcsolatban, hogy annak egy szakaszát alig két évvel az átadása után már le is kellett zárni, mivel akkora repedések jelentek meg rajta, hogy többé nem biztonságos ott a közlekedés. Az autópályát egyébként maga Orbán Viktor avatta fel.

Két spánielnek egyébként pont az volt a szerencséje, hogy lezárták az autópálya érintett szakaszát, mivel nemrég annak közepén bóklásztak, a rendőröknek kellett megmenteni az állatokat. Szerencsére a szökevények visszakerültek a gazdihoz, ezt a lenti videóban nézheti meg. 

3. A 3-as metró felújítása

A város leghosszabb, 17,4 km-es metróvonalának, valamint a hozzá tartozó 20 állomásnak a felújítása 2017 novemberében kezdődött, és tavaly májusban adták át az utasforgalomnak. A fejlesztést az Európai Unió, a magyar kormány és a Fővárosi Önkormányzat közösen finanszírozta. A Bizottság adatai szerint a szerződött 219 milliárd forintos teljes költségvetésből 146,8 milliárdot kohéziós támogatás fedezett, így ez a projekt Magyarországot tekintve az egyik legnagyobb uniós beruházás volt. 

4. Szajol-Püspökladány vasútvonal

A Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítása a 2007–2013-as közlekedési operatív programon keresztül részesült uniós finanszírozásban, a Kohéziós Alap állta a beruházás 85 százalékát. A kormány 2010-ben hagyta jóvá a beruházást, a tendert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. írta ki. A vasútvonal rekonstrukciójának célja az volt, hogy a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a szakaszon. Az Átlátszó korábbi cikke szerint az OLAF ajánlása alapján ennél a projektnél is indult nyomozás költségvetési csalás gyanúja miatt, azonban az ügy megakadt az ügyészégen, és öt éve semmi fejlemény nincs róla.

5. KISS emeletes vonatok

A MÁV-START Zrt. még 2017-ben kötött nyolc évre szóló keretmegállapodást a Stadlerrel 40 darab KISS emeletes villamos motorvonatra. 19-et az Kohéziós Alap bevonásával és hazai forrásból vásároltak meg: a kifizetett EU-támogatás összege 91 milliárd forint volt, ez fedezte a projekt 85 százalékát. A vasúttársaság a KISS vonatokat forgalmas Budapest–Vác–Szob és Budapest–Cegléd–Szolnok elővárosi vasútvonalakon állította forgalomba 2019 és 2022 között, azóta is nap mint nap közlekednek.  

6. Budapest-Kelenföld – Székesfehérvár – Boba vasútvonal

A projekt a Budapest-Kelenföld – Székesfehérvár – Boba vasútvonal rekonstrukciója I. ütem, 1-es fázis nevű beruházás lett a hatodik az EU-támogatások szerződött összegét tekintve. A cél itt is a menetidő csökkentése, a gyakori lassújelek megszüntetése és a 160 km/h általános pályasebesség elérése volt. Kelenföld és Tárnok között megépítették a hiányzó második vágányt, így a vasútállomástól Székesfehérvárig végig kétvágányú lett a pálya. Az állomásokon új peronok épültek, felújították a biztosítóberendezést, a felsővezetékeket és a szakaszon található műtárgyakat is.

7. M0 útgyűrű építése 0+000-29+500 km szelvények között

Az M0-s autóút, a köznyelvben gyakran budapesti körgyűrű a Budapestet körbevevő integrált gyorsforgalmi út. Az M0 útgyűrű az ország többi útjához képest is különösen nagy terhelésnek van kitéve, fontos szerepet játszik a főváros és az agglomerációja életében, tízezrek használják nap mint nap. A legelső M1 és M6 közötti szakasz 2 x 3 sávos pályává történő szélesítése 2015-re készült el.

8. M4 Berettyóújfalu–Nagykereki (országhatár) közötti szakasz megvalósítása

A M4-es gyorsforgalmi út kiépítésének célja a kormány pályázati portálja szerint az volt, hogy kapcsolatot teremtsen az Észak-alföldi régió, valamint a főváros között. Ugyancsak célja volt, hogy biztosítsa Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar településeinek nagytérségi kapcsolatát, másrészt a határon túli városokkal, illetve hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki Románia felé. Az M4 Berettyóújfalu–Nagykereki országhatár közti szakaszát 2018-ban adták át, 2x2 forgalmi sávos autópálya épült. 

9. 83 sz. főút M1 – Pápa közötti szakasz fejlesztése, települések elkerülése

A beruházás az IKOP keretében valósult meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával. A projekt célja a 83. sz. főút M1 autópálya és Pápa közötti szakaszának fejlesztése, illetve a Győr, a TEN-T csomópont és Pápa közötti főút kiépítése volt a pápai repülőtéri bekötőút megvalósításával. A projekt során a 83. számú főutat két szakaszban fejlesztették. Az első szakaszban a főút győri bevezető szakaszának átépítése történt meg, a második magába foglalja a 83. sz. főút 2×2 sávos kialakítását a több mint 36 kilométer nyomvonal hosszú Pápa-Győr, M1 autópálya közötti útszakaszon, továbbá a 83. sz. főút – pápai repülőtéri bekötőút kivitelezését.

10. Budapest-Lőkösháza III/1. ütem kivitelezés; Békéscsaba állomás pályaépítés és Gyoma (kiz.) - Békéscsaba (bez.) vonalszakasz új elektronikus biztosítóberendezés építése, Ferencváros „C” elágazás – Lőkösháza ETCS 2 telepítés kivitelezése

Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházási portálja szerint a projekt során átépült Békéscsaba vasútállomás vasúti vágányhálózata, a felsővezetéki rendszer, a térvilágítás, a kábelalépítmény, a villamos vontatási alállomás, valamint új csapadékvíz-elvezető rendszer és zajvédelem létesült. Az állomáson gyalogos aluljáró és új emelt peronok, előterén P+R parkolók és B+R tárolók épültek, illetve új szerviz utak létesültek. A vonalszakasz korszerűsítésével nőtt a pályasebesség és csökkent a menetidő, megtörtént az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) telepítése. 

Nyitókép (illusztráció): Getty Images