Vajon Brüsszel „ilyen lovat” akart, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz?

Anyám, én nem ilyen lovat akartam

– jelentette ki Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban május 3-án reggel a Kossuth rádióban.

A miniszterelnök szerint Magyarország eredetileg azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett, most viszont „gazdasági válságban vagyunk, és béke helyett az európai vezetők belemanőverezik a kontinenst egy háborúba”. Orbán a műsorban hozzátette, hogy 

„jobb belül, mint kívül”, de szerinte a 2004-es csatlakozáskor „nem erről volt szó”.

Menczer Tamás is hasonlót mondott május elsején. „Húsz éve léptünk be az Európai Unióba. Amikor beléptünk, volt két közös, világos célunk. Európában legyen béke és legyen jólét. Ma ezek közül kettő hiányzik” – állította a Fidesz kommunikációs igazgatója. Szerinte Brüsszel azt ígérte, hogy „tisztelni fogjuk egymást, ezzel szemben „bennünket, magyarokat nem tisztelnek”.

Azonban nem csak Brüsszel ígért egyet s mást: Magyarország is számos vállalást tett, amikor 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ha felidézzük az elmúlt éveket, azt láthatjuk, hogy a saját házunk táján is akadt bőven söprögetni való. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk pár emlékezetes esetet, amelyeknél a magyar állam megszegte az uniós szabályokat, vagy nem tartotta be kötelezettségét az EU felé.

A horvátok már euróval fizetnek, Magyarországon húsz év után sincs közös valuta

1999. január 1-jén tizenegy uniós ország új, közös pénzként bevezette az eurót. Napjainkra a 27 tagállam közül 20 már az euróövezet része, immáron az euró közel 350 millió európai polgár hivatalos fizetőeszköze. A pénztárcákban lapuló eurobankjegyek az egyesült Európa legkézzelfoghatóbb szimbólumai, de számos más előnye is van a közös valutának.  

Megkönnyíti a más euroövezeti országban való tartózkodást, tanulást és munkavállalást is, de a bevezetése óta eltelt 25 évben értékálló és megbízható pénznemnek bizonyult, a gazdasági- és árstabilitás miatt jobban boldogulnak az emberek ezekben a tagállamokban.

Magyarország 20 éve tagja az Európai Uniónak, de továbbra sincs tervben belátható időn belül, hogy csatlakozzunk a közös valutához. Pedig Magyarország a csatlakozáskor vállalta az euró bevezetését.

A horvátok alig 11 éve tagjai az EU-nak, de tavaly már elérték, hogy az eurózónához tartozzanak. A 2010-es évek második felében egyes szakemberek szerint Magyarországnak is lehettek volna olyan gazdasági mutatói, melyek alapján bevezethettük volna az uniós valutát, azonban idővel világossá vált: ehhez hiányzott a politikai akarat.

Az euró bevezetése vállalt kötelezettségünk. Azzal ugyanis, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, vállalata azt is, hogy be fogja vezetni a közös valutát

– emlékeztetett Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva tavaly novemberben.

A jegybankelnök akkor azt közölte: az MNB elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett, de Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén. Matolcsy úgy fogalmazott, hogy megfelelő gazdaságpolitikával középtávon állhat elő az ideális helyzet, vagyis az EU átlagos fejlettségének 90 százalékának elérése.

Az euró bevezetését alapvetően négy gazdasági feltételhez, az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokhoz kötik. Az első Orbán-kormány 2001-ben még 2007. január 1-i euró bevezetést tűzött ki célnak, 2011-ben pedig 2018 és 2020 közé tették a lehetséges időpontot.

Az Európai Bizottság tavaly nyári kutatása szerint már a magyarok 72 százaléka akarja az eurót. A legtöbben azok közül az uniós tagállamok közül, ahol még nem használják a közös európai pénzt. A kormány azonban rendre azzal érvel, hogy ezzel Magyarország feladná az önálló monetáris politika lehetőségét, így csak évek múlva döntenének róla. Pedig a GKI szerint szinte csak előnyökkel járhat a csatlakozás, erről korábban az RTL Híradó is beszámolt:

Menekültügyben többször elmarasztalták már Magyarországot

Az Európai Unió Bírósága 2018-ban indított eljárást Magyarországgal szemben amiatt, hogy a magyar menekültügyi szabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Az uniós bíróság 2020 májusában mondta ki, hogy a magyar állam jogellenesen tartotta fogva a menedékkérőket a tranzitzónákban.

A menekültválság idején a déli határon kialakított konténerbörtönökben akár egy éven túl is fogva tartottak menedékkérőket, szétszakított családokat és sokszor egyedül maradt gyerekeket is, kifejezetten embertelen körülmények között, állapította meg korábban a Helsinki Bizottság.

A kormány a májusi ítélet után bejelentette, hogy bezárják a tranzitzónákat, helyette csak valamely harmadik országban található magyar külképviseleteken lehet menedékjogot kérni. Ám a megváltoztatott menekültügyi eljárás is uniós jogot sértett, ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indított a Bizottság. Ez az ügy is az uniós bíróságon végződött, amely 2023 nyarán ítéletében megállapította:

ezzel a gyakorlattal Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

Tavaly decemberben pedig már arról írtunk: az Orbán-kormány nem hajtotta végre az európai bírósági ítéletben foglalt szükséges változtatásokat, ezért hamarosan uniós bírságot kell fizetnie. Az Európai Bizottság kontra Magyarország perben a bíráknak azt kell eldönteniük, hogy mekkora pénzbírságot szabjanak ki ránk. 

Brüsszel napi 5468,45 euró, összesen pedig legalább 1 millió 44 ezer euró, azaz jelenlegi árfolyamon közel négyszázmillió forint pénzbírság kirovását kérte az Európai Bíróságtól, ami az ítélet végre nem hajtásának időszakára van kiszámolva.

Ha pedig Magyarország nem hajlandó kifizetni a megítélt bírságot, az összeget levonják az országnak járó uniós támogatásból. A Szabad Európa márciusi cikke szerint az eljárás döntéshozatali szakaszba lépett, azaz mostantól bármikor döntés születhet a kiszabható pénzbírság összegéről. Friss hír, hogy április végén a Bizottság arról számolt be: őket nem tájékoztatták arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna a megállapított jogsértés orvoslására. Magyarán: az Orbán-kormány még mindig nem teljesítette az ítéletet, és úgy tűnik, azért, hogy ez így maradjon, hajlandó a magyaroknak járó pénzt is kockáztatni.

Strasbourgi bíróság: jogsértő a magyar transztörvény

A Veszprémi Törvényszék döntését követően tavaly júliusban a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. Az ügy sértettje Angyal Elvira, aki még 2020 előtt kérelmezte a neme jogi elismerését.

2013 óta hivatalos iratai szerint is nő: női nem és női név szerepel születési anyakönyvi kivonatában, személyi igazolványában, TAJ-kártyáján is. 2021-ben azonban kiderült: a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartja nyilván, így nem vonatkoznak rá a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó szabályok. Elvira nem hagyta annyiban az ügyet, a Háttér Társaság segítségével bíróságon támadta meg a határozatot.

A kormányhivatal döntése annál is inkább problémás volt, hogy az Európai Unió Bírósága már 2006-ban, egy brit transznemű nő esetében kimondta: a nemi alapú diszkriminációt a szociális biztonság terén is tiltó EU-s irányelv alapján a transzneműekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik.

A kormányhivatal a perben arra hivatkozott, hogy a Nők 40 kedvezmény célja a nők kompenzálása a gyermekneveléssel és a családi élet fenntartásával összefüggő szerepvállalásukért, de arra már nem tudott válaszolni, hogy akkor miért jár a kedvezmény a gyermektelen vagy egyedülálló nőknek is.

Az ügy odáig ment, hogy Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz) kezdeményezték a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását azért, hogy ez csak azokat illesse meg, akik negyven évig nőként dolgoztak. „Inkább törvényt módosítanak, hogy ne legyen igaza” – tavaly nyáron az rtl.hu-nak is megszólalt Elvira, az ügy érintettje:

A strasbourgi bíróság emellett tavaly júniusi ítéletében is kimondta: hazánk megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.

Elbukta Magyarország a jogállamisági pert

Az Európai Unió Bírósága 2022 februárjában elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyben a két ország azt kezdeményezte, semmisítsék meg a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására kitalált mechanizmust.

A bírósághoz 2021-ben a két ország kormánya fordult, miután a Bizottság úgy döntött: a jövőben a jogállamisági normákhoz kell kötni az uniós támogatások kifizetését. Ennek megfelelően vizsgálhatják azt is, hogy Magyarországon érvényesülnek-e az alapvető uniós normák. Fontos kitétel volt ugyanakkor, hogy 

a mechanizmus nem azt bünteti, ha a tagországok általánosságban megsértik az EU alapértékeit, hanem azt, ha konkrét problémákat találnak az uniós alapértékekkel kapcsolatban, amelyek ártanak az EU költségvetésének is.

Az ítélet szerint a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét. Orbán Viktor korábban úgy vélte, a rendelet megkerüli az uniós alapszerződést és túllép az abban meghatározott hatáskörökön, azonban a bíróság ezt is elutasította.

Az Európai Bíróság döntésével akkoriban az RTL Híradó is foglalkozott:

Csak azért volt uniós zászló a Parlamenten, mert a Momentum kitűzte

Tűzijátékkal ünnepelt Magyarország, Medgyessy Péter gongütésekkel jelezte: 2004 május elsején az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU-s csatlakozásunk 20. évfordulóján újra uniós zászló lobogott a Parlament épületén, a zászlót azonban nem a fideszes házelnök, hanem a Momentum képviselői rakták ki az egyik ablakból.

Nyitókép: Getty Images