Orbán Viktort emlegették az uniós csúcsjelölti vitán

Csütörtök délután rendezték az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáját, néhány héttel a június Európai Parlamenti (EP) választások előtt. A csúcsjelöltek rendszerét a 2014-es EP-választáson alkalmazták először. Ennek lényege, hogy minden EP-frakció jelöl valakit, akit szívesen látna az unió fő végrehajtó testületének élén, és ha az ő pártcsaládja szerzi a legtöbb mandátumot, akkor elnyeri a parlament támogatását.

A rendszer eddig csak egyszer vált be, mégpedig 2014-ben Jean-Claude Juncker megválasztásánál. 2019-ben azonban hiába javasolta Manfred Webert az Európai Néppárt, végül Ursula von der Leyen lett a befutó, miután őt választották a tagállami miniszterelnökök. 

A csütörtöki, kétórás vitát az Európai Parlament plenáris üléstermében tartották, ahol a következő csúcsjelöltek jelentek meg:

• Walter Baier (Európai Baloldal)
• Sandro Gozi (Renew Europe Now)
• Ursula von der Leyen (Európai Néppárt, EPP)
• Terry Reintke (Európai Zöldek)
• Nicolas Schmit (Európai Szocialisták Pártja, PES)

Az Euronews tudósítása szerint az Európai Néppárt a jelenlegi elnököt tartaná meg ebben a pozícióban, az Európai Konzervatívok és Reformerek pedig nem indítottak senkit ebben a mezőnyben. Az európai szélsőjobb másik frakciója, az Identitás és Demokrácia csúcsjelöltje, Anders Vistisen nem vett részt a vitán. A csúcsjelöltek hat kulcstémát vitattak meg: gazdaság és munkahelyek, védelem és biztonság, klíma és környezet, demokrácia és vezetés, migráció és határok, innováció és technológia.

Von der Leyen szerint fel kell pörgetnünk a védelmi ipart, és garantálni kell, hogy megszűnjön az EU-ban tapasztalható széttagoltság. „Közös európai projektjekre van szükség, például egy légvédelmi pajzs létrehozására” – fogalmazott a Bizottság elnöke. Megjegyezte, ehhez vagy a tagállamok hozzájárulása, vagy új uniós források bevonása kell. Von der Leyen az elért eredményeit sorolta, és arról is beszélt, hogy ki kell állni Ukrajna mellett. „Ukrajna háborúját a szabadságért vívja az elnyomás ellen, a demokráciáért küzd egy tekintélyelvű rendszerrel szemben” – jelentette ki. A migráció témakörénél hangsúlyozta: akik illegálisan tartózkodnak Európában, és nem kérnek menedékjogot, azoknak haza kell menniük.

Walter Baier azt mondta, a lakhatás az európai szegénységi kérdés középpontjában áll, és konkrét lépésekre szólít fel a bérleti díjak leszorítása érdekében. Szóba került az izraeli-palesztin konfliktus is, Baier határozottan kiállt Gáza mellett. „Mikor fog az Európai Unió szankciókat bevezetni önmaga ellen, hogy véget vessen a gázai gyilkosságnak?” – tette fel a kérdést. Az Európai Baloldal csúcsjelöltje ellenzi a migrációs paktumot, mert szerinte az sérti a menekültek alapvető emberi jogait, és lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy pénz befizetése esetén ne kelljen annak eleget tenni.

Nicolas Schmit arról beszélt, hogy Európának kezelnie kell a munkanélküliséget, és fel kell zárkóztatnia a szegényeket. Szerinte mandátumának nagy vívmánya volt, hogy bevezették az európai minimálbért annak érdekében, hogy Európa-szerte tisztességes bérhez jussanak az emberek. Hozzátette, Tunéziában megvertek, és meg is öltek menekülteket, a harmadik országokkal kötött migrációs megállapodásokat felül kell vizsgálni.

Terry Reintke felszólította a blokkot, hogy reformálja meg az Európai Tanácsban a szavazás szabályait, nehogy egyetlen tagállam csúsztassa el a külpolitikai döntéseket, miként azt a magyar miniszterelnök többször is tette. Nem adhatunk Orbánnak „vétójogot” a biztonságunk felett – közölte Reintke. A zöldek csúcsjelöltje a mezőgazdasági támogatások európai elosztásának újragondolását szorgalmazza. „Látjuk, hogy a gazdák már nem tudnak megélni abból, amit megtermelnek” – fogalmazott. A Telex tudósítása szerint Reintke a szélsőjobboldali politikusokban látta a legnagyobb biztonsági fenyegetést az EU-ra, mert mint mondta, „nem ülhetnek Vlagyimir Putyin kiterjesztett karjai” az EP-ben.

Sandro Gozi szerint meg kell növelni a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat és az EU-nak egész Európát egyesítenie kell. Úgy vélte, hogy Putyin nem fog megállni Kijevnél, ezért be kell fektetni az EU védelmi iparába. Azt írják, Schmithez hasonlóan a néppártiakat kritizálta, amiért nyitottak rá, hogy összefogjanak az ECR-rel.

A Híradó tudósítása a vitáról

Nyitókép: Johanna Geron / Reuters