Az elárasztott Dubaj semmi, olyan árvizeket fog okozni a klímaváltozás, amelyek csak a rémálmainkban vannak

Egy évnyi eső zúdult rá, ami miatt víz alá került Dubaj sivatagi városa. Bár összeesküvéselmélet-hívők szerint ez mesterségesen generált eső volt, a valóságban a katasztrófát sokkal inkább a klímaváltozás okozta. Az ilyen szélsőségekre fel kell készülni, a bajt pedig csak tetézi a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés.

A tengerszint már a 20. században is emelkedett, az 1900-as évek eleje óta pedig már 20 centivel nőtt a globálisan. Ezt az óceánok hőtágulása, valamint a gleccserek és a jégtakarók olvadása okozza. A globális felmelegedés miatt azonban az elmúlt pár évtizedben magasabb fokozatra kapcsolt a folyamat és várhatóan 40-80 centivel nőhet a tengerek vízszintje az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi szervezete, az IPCC szerint. A következő évszázadban még erre jöhet egy méteres emelkedés, majd 2300-ig már 3 méterről beszélhetünk, ha a klímacélok betartása nem sikerült. Márpedig ez most eléggé döcögősen halad. 

Érdemes megnézni, mi történik Európa egyes részeivel, ha 40 centiméterrel nő a vízszint. A Climate Central térképén a piros szín az elöntött területeket jelöli:

Jól látható, hogy Hollandia nagy része víz alá kerül a térképen, Amszterdam, Rotterdam és Groningen is benne van, de Németország nyugati partvidéke – többek között Bréma egy része – is hasonló módon jár. A másik neuralgikus pont Észak-Olaszországban van, a nagyobb városok közül Velence és Ravenna érintett, de a magyarok kedvelt nyaralóhelye, Bibione is víz alá kerül a jövőben.

A lengyelek sem lehetnek nyugodtak, például Szczezin és Gdansk környéke is ilyen, míg Franciaországban La Rochelle-nél és Nantes-nál lesznek elöntött területek.

Amennyiben egy pesszimistább forgatókönyvet veszünk alapul (80 centis emelkedést), akkor sokkal rosszabb a helyzet. Spanyolországban Perpignan, Barcelona, Valencia, Huelva egyes részei kerülhetnek víz alá, a Guadalquivir folyó torkolata szinte beltenger lesz, ami egészen Sevilla határát nyaldossa. A szomszédos Portugáliában a fővárosban, Lisszabonban lehet krízis, de Portótól délre is komoly területek lesznek víz alatt. A szomszédunkban, Romániában a Duna-deltában lehetnek gondok.

Viharok

Emellett egy másik komoly veszély is fenyegeti ezeket a part menti területeket. Viharok idején part menti áradások lehetnek, a tengerszint 10 cm-es emelkedése jellemzően tízszeresére növeli az áradások gyakoriságát – írja az European Environment Agency (EEA). Eddig 100 évente egyszer volt átlagban ezeken a területeken egy nagy, ún. történelmi árvíz. Most az előrejelzések szerint még 2050 előtt ennek a száma megtízszereződik. És van, amikor az időjárás is rásegít a magas vízállásra (dagályra), ahogy az Velencébe történt 2019-ben. A heves esőzések és a magas tengerszint együtt olyan árvizet okozott, ami elöntötte a Szent Márk teret és a 11. századi Szent Márk székesegyházba is befolyt. Egyetlen nap alatt 300 millió eurós kár érte a várost, a bazilikában pedig a padlót mosta szét a sós víz. Azóta üveglapokkal védekeznek a víz ellen.

Egy nemrég készült tanulmány szerint az éghajlatváltozás a legtöbb európai partvidéken növelni fogja az velenceihez hasonló összetett árvizek kockázatát, a legnagyobb növekedés az Északi- és a Balti-tenger partvidékén várható. 2100-ra 2,2 millió ember lehet veszélyben emiatt.

Olvadás és migráció

Az biztos, hogy arra felesleges számítani, hogy nem fog emelkedni a tengerek vízszintje. Az Earth System Science Data folyóiratban megjelent tanulmány szerint a grönlandi és antarktiszi jégtakarók háromszor annyi jeget veszítenek el évente az olvadás miatt, mint 30 évvel ezelőtt. A kutatók 50 műhold adatainak segítségével állapították meg, hogy 2017 és 2020 között az átlagos grönlandi olvadás évente 20 százalékkal nagyobb mértékű volt, mint az évtized elején, és több mint hétszer nagyobb, mint amit az 1990-es évek elején mértek éves szinten. A tanulmány szerint 1992 óta a Föld 8,3 billió tonna jeget veszített Grönlandon és az Antarktiszon. Waleed Abdalati, a Coloradói Egyetem glaciológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az olvadás miatti tengerszint-emelkedés emberek százmillióit, de akár milliárdjait is arra kényszerítheti, hogy elhagyja lakóhelyét. Egy másik kutatás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem számít, mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk, mert megállíthatatlan lesz a nyugat-antarktiszi jég gyorsuló olvadása.

Egy amerikai férfi arra vállalkozott, hogy lefotózza a világ összes gleccserét, mielőtt azok eltűnnek. Nem árt sietnie, ugyanis az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Alpokban található jégfolyók 1900 óta elvesztették térfogatuk felét. Erről a Híradó is beszámolt korábban.

Árvizek

A tengerpartokon túl is érdemes tekinteni, ugyanis a klímaváltozás miatt pusztító árvizekkel is számolni kell. Az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy ehhez új stratégiára van szükség. A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gátakra, víztározókra és egyéb védelemre költött pénz négyszeresen térül meg. Érdemes tudni, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az árvizek jelenleg évente mintegy 7,6 milliárd euró kárt okoznak, és mintegy 160 ezer ember életét keserítik meg. Nem mellesleg 1980 és 2022 között 5582 ember vesztette életét áradások következtében az Európai Gazdasági Térség országaiban. Emlékezetes, hogy három éve Németország nyugati részén, főleg Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban pusztított árvíz. Az ítéletidőben 180-an meghaltak, számos településen súlyos károk keletkeztek, lakóépületek százai semmisültek meg, tönkrementek az utak, hidak és közművek.

Egy 3 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nélkül az árvízkárok Európában évi 44 milliárd euróra emelkednének, és a század végéig évente közel félmillió embert érintene az EU-ban. A védekezéshez ugyanakkor zsebbe kell nyúlni alaposan, évi 3,1 milliárd eurós költséggel számolnak jelenleg, de még így is bőven megéri.

Nyitókép: MTI/EPA/Christopher Neundorf