Az utóbbi években közel 40 százalékkal nőtt a foglalások száma a hidegebb éghajlatú Észak-Európai országokban.

Mit jelent az otthonaink szempontjából az éghajlatváltozás? Milyen kapcsolatban van egymással az otthonunk állapota és az egészségünk?

Egy házaspár életének egyik fontos helyszínére tért vissza, immáron gyerekeikkel. Amit a helyszínen tapasztaltak, elkeserítette őket és azok többségét is, akik a képpárral a közösségi médiában találkoztak. 

A vasárnapi rekord 17,09 Celsius-fok volt, hétfőn már 17,15 Celsius-fokig emelkedett a Föld átlaghőmérséklete.

Már persze amióta mérik a hőmérsékletet. 2024 pedig az eddigi legforróbb év lesz a történelemben.

Az ember okozta klímaváltozás olyan hatással van a Föld élővilágára, mint a régmúltban egy-egy szupervulkán kitörése vagy meteorbecsapódás: küszöbön a következő tömeges kihalás. Elsőként egy floridai kaktuszfajtól búcsúztunk, de 2050-re a világ állat- és növényfajainak egyharmadát fogjuk elveszíteni a globális felmelegedés miatt. Korántsem csak a jegesmedvékért kell aggódni, a probléma valójában sokkal nagyobb ennél.

Patrick Kilonzo Mwalua régóta küzdött vesebetegséggel, de fontos állatvédő munkáját a száraz évszakban addig folytatta, ameddig csak tudta.

Az, hogy a világ egyik legmelegebb és legszárazabb régiójában Dubaj egy része víz alá kerülhetett a heves esőzések miatt, a tudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás jele. A baj Magyarország közvetlen környezetében még nagyobb lehet. Olyan városok kerülhetnek víz alá az Európai Unióban a klímaváltozás miatt, amelyek jelenleg a turisztika fellegvárai, de akár fél Hollandia, Németország és Dánia egy részét is elfoglalhatja a tenger. És nem csak ez a gond a vízzel, a globális felmelegedés miatt az árvizek száma a korábbi évekhez képest a többszörösére növekszik. 

Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Spanyolországban és Franciaországban is. Van, ahol 15 fokkal melegebb van, mint az ilyenkor szokásos átlag. A Kanári-szigeteken és az Ibériai félszigeten még nem tapasztaltak ilyen hőséget áprilisban.

Tavaly is sorra dőltek a negatív rekordok: az Atlanti-óceán északi részének hőmérséklete és az éves átlaghőmérséklet a legmelegebb volt, és olyan is előfordult, hogy 4 napon keresztül 2 Celcius-fok felett alakult a globális felmelegedés. Ennek ellenére Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint nem olyan gyászosak a kilátásaink a klímaváltozás terén.  Az elektromos áram termelésben például folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya, ez Magyarországon közel 20 százalék volt tavaly. 

Az idei volt a legmelegebb február a mérések kezdete óta. Volt olyan nap, amikor 22 fokot mértek. Alig győzték regisztrálni az újabb és újabb hőmérsékleti rekordokat. A meteorológusok azt mondják, egy hűvösebb áprilisnak felelt meg az év második hónapja. A híradónak nyilatkozó klímakutató aggasztónak tartja, hogy tovább gyorsult a melegedés üteme.

„Siralmas a kép jelen pillanatban Európában, hiszen a síterepek jelentős része leolvadt” – mondta a Fókusznak Oltványi Tamás turisztikai szakértő, a HighLife magazin producere. Szerinte főként az 1200 méter alatt fekvő téli üdülőhelyeken lehet komoly baj a közeljövőben, de a pályák egészen 1800 méteres magasságig veszélyben lehetnek. Ráadásul az élmény is más lesz.

Víznyelőből kellett kimenteniük egy lovat a Los Angeles-i tűzoltóknak.

Egy új tanulmány szerint a jegesmedvéket fokozott éhhalál fenyegeti, mert hosszabb ideig tartózkodnak a szárazföldön a jégmentes időszakokban. Három hét alatt a kutatók 20 jegesmedvét figyeltek meg közelről a kanadai Manitoban. Az állatok különféle stratégiákkal próbálkoznak, hogy energiatartalékukat fenntartsák, amíg kedvenc eledelük, a fókák elérhetetlenek számukra.

Szokatlanul meleg van Horvátországban: február közepén 24 fokot mértek. Többen a tengerparton napoznak, volt, aki úszott is. Spanyolországban hasonló idő volt három hete, akkor az ország déli részén 28 fok volt. A kutatók szerint a szélsőségesen enyhe időjárást a globális felmelegedés okozza. 

Az elmúlt hetekben sorra dőltek az időjárási rekordok, egy kicsit meg is bolondult a természet. Már virágzik a téltemető, a krókusz és a vadon termő sáfrány is. Ha már a rekordokról van szó, a 10 legmelegebb évből Magyarországon nyolcat 2014 óta mértek.   Vagyis egy 9-10 éves gyerek számára a globális felmelegedés jól ismert fogalom.

A világ legnagyobb tengerjáró hajója 365 méter hosszú és mintegy 7600 utas befogadására alkalmas. A környezetvédők azonban nem örülnek, az LNG-vel működő hajó metánkibocsátása miatt aggódnak.

A NASA kutatói szerint a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2023-ban volt az eddigi legmagasabb. 

A középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ezzel 2023 a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta.

Az Európai Unió betiltja a húsevést és ehetünk mindannyian szöcskét? Brüsszelben mindenkinek elment az esze? A klímaváltozásra hivatkozva már mindent szabad? A globális felmelegedés a 21. század egyik meghatározó problémája, amellyel szemben nem sokat ér, ha a kisebb nemzetállamok külön-külön próbálnak fellépni ellene. Éppen ezért lehet szükség a nemzetközi, blokkokat egyesítő intézkedésekre. Cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb tényeket és tévhiteket az EU harcáról a klímaváltozás ellen.

Megállapodtak a világ országai az ENSZ éghajlatvédelmi találkozóján, hogy megválnak a fosszilis tüzelőanyagoktól, helyettük a megújulókra helyezik a hangsúlyt. 2015 után ezúttal ismét a másfél fokos felmelegedést tűzték ki célul, amit ha sikerült elérni, akkor a növények 8, míg a gerincesek 4 százaléka fog kipusztulni. De legyünk optimisták, nem biztos, hogy az ember is köztük lesz.

A Föld rendszereiben felhalmozódott hő 90 százaléka az óceánokban tárolódik. A WMO, vagyis a Meteorológiai Világszervezet legfrissebb jelentése szerint az óceánok felmelegedése jelentősen gyorsult – és minél melegebb az óceán, annál kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, vagyis annál több marad a légkörben. Ami további melegedést idéz elő. A másik negatív hatása a szén-dioxid-koncentráció növekedésének, hogy savasodik az óceán, ami pedig a tengeri élőlényeket veszélyezteti. Jó hír viszont, hogy az ózonréteg a regenerálódás jeleit mutatja. Az ózonpajzs elvékonyodása lelassult, az ózonlyuk az Antarktisz fölött most már kisebb, mint az előző két évtizedben, köszönhetően annak, hogy fokozatosan kivonták az ózonlebontó vegyi anyagokat a légkörből, illetve azoknak a kibocsátását betiltották.

A gazdagok szennyezik leginkább a bolygót – derül ki az Oxfam friss jelentéséből. A nemzetközi segélyszervezet szerint a felső 1 százalék ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, vagyis mintegy ötmilliárd ember. A szerzők egy európai vagyonadó bevezetését is sürgetik, a gazdagok megadóztatásából befolyó pénzeket pedig a zöld átállásra fordítanák.

Már most megfő az agyunk nyáron, miközben épp csak meglegyintett minket a globális felmelegedés. A 65 év felettiek és a csecsemők extrán veszélyeztetettek, 127 millióval nőtt az éhezők száma, veszélyes kórokozók terjednek, miközben a nagy olajipari cégek nem törik magukat, hogy megújuló energiaforrásokba fektessenek, inkább a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését pörgetik. Ha nem lesz változás, akkor 2100-ra 2,7 fokos felmelegedés jöhet.

Hszi Csin-ping kínai elnök hat év után először utazott az Egyesült Államokba, hogy találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel. A két ország kapcsolatai megromlottak az utóbbi években, most viszont fontos megállapodás született a klímaválságról.

Jégesővel és villámlással kezdődött a november. A rekordmeleg októbernek egy viharokkal érkező hidegfront vetett véget, ami ilyenkor teljesen szokatlan a meteorológusok szerint. A mérések szerint a mostani ősz lehet a legmelegebb itthon. Az RTL híradónak nyilatkozó klímakutató azt mondja, a globális felmelegedés miatt még ennél is szélsőségesebb időjárásra kell készülnünk.

Egy új kutatás szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények miatt egyes infrastruktúrával kapcsolatos befektetések értéke a század közepére akár meg is feleződhet. A globális felmelegedésnek súlyos gazdasági következményei vannak: ha a kormányok és különböző érdekcsoportok a fenntarthatóságot szem előtt tartva nem reagálnak gyorsan a már most is aggasztó helyzetre, akkor 2050-re hatalmas válság köszönthet ránk.

Nemcsak nappal, de éjszaka is szokatlanul meleg volt több helyen is az országban.

Sokan magukkal vitték, de ma is felesleges ruhadarab volt a pulóver vagy kabát napközben. A szeptember ugyan átmenet a nyár és az ősz között, a klímaváltozás következtében az év kilencedik hónapjának középhőmérséklete intenzíven emelkedik. Kovács Erik klímakutató szerint az idei szeptember lesz a valaha volt legmelegebb hónap. A kutató arról is beszélt, mi vár ránk a jövőben és a videóból az is kiderül, meddig tarthat a nyárias ősz.

Most, hogy vége a nyárnak, és fellélegeztünk a hőség elmúltával, el lehet gondolkodni hideg fejjel azon, mit tehetnénk a városaink hűtéséért. Szingapúrban ma már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ne kelljen egész évben szenvedniük a kánikulától. A meglepően egyszerű és energiatakarékos módszerek a metropoliszok hűtésére már olyan közeli helyeken is jól működnek, mint Bécs.

Hatalmas tükörtojásokkal hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra São Pauloban a város egyik forgalmas részén. Henk Hofstra holland művész munkáját az a gondolatkísérlet inspirálta, hogy megsül-e a tojás a tűző napon. A következő napokban hőhullám söpör végig a városon, akár 37 fok is lehet. Az installációt egy fenntarthatóságot promotáló fesztivál részeként mutatták be.

A NASA több tízezer meteorológiai állomás felszíni levegőhőmérsékleti adatai, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért hőmérsékleti adatai alapján állapította meg az idei nyár hőmérsékleti rekordját.

Az eddigi előrejelzések alapján a szélsőséges időjárási változásoknak csak a 22. században kellene bekövetkeznie, ám egy új kutatás szerint akár már 30 év múlva drasztikus fordulatokra számíthatunk.

Az Exxon Mobil szerint nem lesz tartható a 2050-re meghatározott klímacél, ráadásul a részvényeseik elutasították, hogy erőteljesebb módon reagáljanak a klímaváltozásra.

Olvad a tengerjég, a helyzet kritikus.

Görögország északkeleti része napok óta lángokban áll, a tomboló erdőtüzek és a füst már az athéni égboltot is vörösre festette. Az elmúlt negyven év legsúlyosabb erdőtüze pusztít Tenerifén is, a Hawaii-szigeteken pedig több mint 100-an meghaltak, egész városok semmisültek meg a tűzvészben. Kanadában eközben minden idők legpusztítóbb erdőtűzszezonja tombol: eddig 14 millió hektárnyi területet perzseltek fel a lángok, ami nagyobb, mint Görögország. A klímakutató szerint a veszélyes erdőtüzek száma és kiterjedése exponenciálisan növekszik, a bozóttüzeknek nagyon kedvező időjárás előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik majd.

Az antarktiszi jég még azelőtt megolvadt, hogy a fiatal császárpingvinek felcseperedtek volna, mintegy 10 ezer fióka megfulladt vagy halálra fagyott a jeges vízben. 

A globális felmelegedéssel egyre több új vírus és járvány jelenhet meg. Az Egyesült Államokban most az agyevő amőbától tartanak, emiatt ugyanis nemrég elhunyt egy 17 éves lány. Tóth Boglárka biológus szerint az agyevő amőba által okozott tünetek nagyon általánosak: fejfájás, hányás jelentkezhet. Azonban ha nem sikerül időben diagnosztizálni, akkor a fertőzés akár 1-5 napon belül halálos kimenetelű is lehet.

Szakértők attól tartanak, hogy a jövőben rendszeresek lesznek az ilyen időjárási szélsőségek. 

Floridánál a víz felszíni hőmérséklete meghaladta a 38 fokot. Egy friss tanulmány szerint még ebben az évszázadban, sőt akár két év múlva összeomolhatnak az óceáni áramlatok. Közben újabb és újabb helyen keletkeznek erdőtüzek.

Zöldül a víz a klímaváltozás miatt.

Az Egyesült Államokban egy, Japánban két halottja van az ítéletidőnek, többen eltűntek. Kínában és Indiában szintén folytatódnak a már hetek, sőt néhol hónapok óta ismétlődő özönvizek. 

És ez még csak a kezdet, a globális átlaghőmérséklet ugyanis rendszerint július végéig, augusztus elejéig még folyamatosan emelkedik.

Áradásokat okoztak a heves monszunesők India északkeleti részén. Egy ember már életét vesztette az árvízben, ami csaknem félmillió embert érint. 2022-ben az indiai és bangladesi áradások több mint egy tucatnyi halottat és több millió hajléktalant hagytak maguk után.

A Guna Yala törzs ezer tagja mostanáig békében élt a természettel a Panama partjainál található Rák-szigeten. 

Indiában és Bangladesben is iszonyatos meleg van.

A klímaváltozás már nem csak egy elvont, távoli fogalom a mai fiatalok számára. Hatással van a hétköznapjaikra, és félelemmel tölti el őket, ha esetleges gyerekeik jövőjéről gondolkodnak. Nem idegen tőlük a klímaszorongás, és dühösek is, hogy idáig fajult a helyzet. Hogyan hat a fiatalok mentális egészségére ez az aggodalom, és mit tesznek azért, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire? 

Az elmúlt tél volt a második legmelegebb Európában, a kontinens déli és nyugati részén hatalmas területeken drámaian lecsökkent a talajnedvesség szintje, a kivételesen száraz és meleg tél következtében. 

Úgy tűnik valóra válik a rémisztő jóslat: a déli sarki kontinens óriási jégtakarója a globális felmelegedés miatt pusztulásra van ítélve.

Visszaút már nincs, de ezen a ponton még meg tudnánk állítani az éghajlatváltozást.