Lángokban a bolygó: országnyi területeket perzselnek fel az erdőtüzek világszerte, hamarosan Magyarország jöhet

Idén nyáron világszerte sorra dőlnek a hőségrekordok, már túl vagyunk a bolygón valaha mért legmelegebb hónapon, és extrém hőhullámok sújtják Európát, helyenként 45 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet. 

Tavaly az extrém hőség és a szárazság mérhetetlen károkat okozott, és ez láthatóan idén sincsen másképp: világszerte példátlanul sok, pokoli erejű erdő- és bozóttűz ütötte fel a fejét. Összeszedtük, hol pusztítanak leginkább az erdőtüzek, mi áll a környezeti katasztrófák hátterében, valamint annak is utánajártunk, hogy Magyarországon mennyire kell tartani ezektől.

Már Athént fenyegetik a lángok, több mint egy tucat ember meghalt

Görögország északkeleti része napok óta lángokban áll. A tomboló erdőtüzek és a füst már az athéni égboltot is vörösre festette, a lángok holttesteket és szénné égett roncsokat hagynak maguk után. Az egyik helyszínen 18 ember elszenesedett maradványaira bukkantak.

Görögországban egy hónapon belül ez a második halálos kimenetelű tűzvész, ezúttal a török határ közelében pusztítanak a lángok. A térség jelentős migrációs útvonalának számít, ezért nem zárható ki, hogy Törökországból érkező menekültek holttestét találták meg – írta a Guardian. 

Szerda kora reggel a hatóságok nyolc falut és egy városi kórházat is kiürítettek, miután a lángok tűzfalként terjedtek a térségben. 

Az elmúlt napokban mintegy 380 ezer hektárnyi földterület égett porig az északkeleti Évrosz prefektúrában, az Európai Unió további öt repülőgéppel és számos tűzoltóval segíti az országot az erdőtüzek megfékezésében.

Idén nem ez az első katasztrófa Görögországban, júliusban Rodosz és Korfu szigetein is brutális erdőtüzek voltak. Több mint 20 ezer külföldi turistát kellett kimenekíteni a rodoszi üdülővárosokból, ahol egy hét alatt hatalmas hegyvidéki területet perzseltek fel a lángok, majd elérték a strandokat és a szállodákat is.

Korábban egy Rodoszon tartózkodó magyar család is beszámolt a Híradónak a történtekről:

Tenerife is lángokban, de már javul a helyzet

Az elmúlt negyven év legsúlyosabb erdőtüze pusztít Tenerifén, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken. A lángok szerdára már 15 ezer hektárnyi erdős területet perzseltek fel, és több mint tizenkétezer embert kellett evakuálni.

A katasztrófa tizenegy települést sodort veszélybe, a lángok megfékezésén már több mint hatszáz tűzoltó és katona dolgozik. Sérültekről egyelőre nem tudni, eddig épületekben sem keletkeztek károk. Fernando Clavijo, a Kanári-szigetek elnöke vasárnap arról beszélt, hogy szándékosan okozták a tüzet. A hét első felére szerencsére javultak az időjárási körülmények, és a jelek szerint 

a tűzoltóknak sikerül kordában tartaniuk a tüzet. 

Egy Tenerifén évek óta utazásszervezőként dolgozó magyar nő azt mondta a Fókusznak, hogy a turisták közkedvelt területeire nem terjedt át az erdőtűz, furcsamód a megszokott mederben zajlik az élet: a strandon több ezer ember boldogan nyaral, akik talán azt sem tudják, hogy a sziget túloldalán éppen mi történik.

Egy görögországnyi terület égett le Kanadában

Kanadában minden idők legpusztítóbb erdőtűzszezonja tombol, a lángok jóformán hónapok óta megállíthatatlanul terjednek: eddig 14 millió hektárnyi terület égett le, ami nagyobb, mint Görögország területe és majdnem kétszerese a legutóbbi, 1989-es kanadai rekordnak.

Az ország nyugati részén, az Okanagan-völgyben már 200 ház megsemmisült, Brit-Kolumbia tartományban mintegy 27 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét, Nyugat-Kelownában pedig becslések szerint 90 épületet rombolt porig a tűz. Egy kelownai lakos videóra is vette, ahogy őt és családját sok száz másik emberrel együtt kimenekítenek a térségből, katasztrófafilmekbe illő képsorokat rögzített:

Jó hír, hogy az enyhülő időjárás miatt keddre valamelyest javult a nyugat-kanadai helyzet. Páran már hazatérhettek otthonaikba, de még továbbra is rengeteg helyen vívnak elkeseredett harcot a tűzoltók, hogy megfékezzék a példátlan katasztrófa pusztítását.

Mint arról beszámoltunk, június elején lélegezni is alig lehetett New Yorkban a füst miatt, amit az április végén kezdődő kanadai erdőtüzek felől sodort a szél a városba. A tengerentúlról idővel Európába is elért a füst, sőt még a Kárpát-medence fölé is vastag fátylat vont július elején.

Csak por és hamu maradt a Hawaii-szigeteken

Augusztus elején mindent felemésztettek a lángok, amelyek egyik pillanatról a másikra okoztak elképesztő pusztítást a Hawaii-szigeteken. Az Egyesült Államok történetének leghalálosabb tűzvészében eddig 114-en vesztették életüket, de még további 850 embert eltűntként tartanak nyilván, a keresési és helyreállítási munkák még mindig tartanak.

A tűz olyan gyorsan terjedt, hogy az emberek csak a nyílt víz felé tudtak menekülni Mauin. Sokan órákig az óceánban állva várták, hogy kimenekítsék őket. Szinte teljesen megsemmisült Lahaina városa, ami most leginkább egy háborús övezetre emlékeztet. 

A város újjáépítése becslések szerint 2000 milliárd forintnak megfelelő dollárba kerülhet.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn érkezett Hawaiira, hogy megnézze a pusztítást, miután Washington korábban a támogatásáról biztosította a szigetcsoportot. A pokoli tűzvész gyors terjedésében az hurrikán szele és az extrém szárazság is közrejátszott.

Egyre intenzívebbek az erdőtüzek 

A veszélyes tüzek száma és kiterjedése exponenciálisan növekszik. Egyre gyakrabban, intenzívebben és több területen pusztítanak erdőtüzek, mindez várható következménye az éghajlatváltozásnak

– mondta el Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az rtl.hu-nak.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem lehet egy kalap alá venni az összes esetet. Vannak olyan éghajlati övezetek, ahol az erdő- és bozóttüzek az ökoszisztéma részét képezik, ezért sok helyen nem kell pusztán amiatt aggódni, hogy időnként előfordulnak. Akkor van gond, ha az erdőtüzek intenzívebbé válnak, tovább tartanak és a szezonjuk is elhúzódik, ezáltal nagyobb veszélyt jelentenek az emberre, az infrastruktúrára vagy az élelmiszerellátásra. 

A kanadai erdőtüzek például már akkor javában tomboltak, amikor még nem volt szezon.

Amíg például az Egyesült Államokban folyamatosan mérik a veszélyes tüzek kockázatait és rengeteg adat áll rendelkezésre, addig mondjuk Szibériában jóval kevesebb statisztikából lehet következtetéseket levonni. Az összes tűzesetet egyenként nem lehet az éghajlatváltozás számlájára írni, de a globális tendenciákban jól látszik annak hatása – magyarázta Ürge-Vorsatz.

Magyarországon is nő az erődtüzek a kockázata

Ahogy Közép-Európában, úgy Magyarországon sem rendszeres részei az ökoszisztémának az erdőtüzek, csak meglehetősen ritkán fordulnak elő: nagyon száraz időszakokban, esetleg villám sújtotta területeken vagy emberi tevékenység által alakulnak ki, semmiképpen sem természetes a jelenség.

A bozóttüzeknek nagyon kedvező időjárás előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik majd. Nem szabad elfelejteni, hogy tavaly minden eddiginél több bozóttüzet regisztráltunk itthon is, az éghajlatváltozás pedig ehhez nagyon jelentős mértékben hozzájárul

– szögezte le Ürge-Vorsatz Diána.

Hozzátette, ebben az évben még szerencsére nem kell tartani az erdőtüzektől, hiszen ahhoz hosszan tartó szárazságra és melegre, sőt jelentős szélre is szükség van. A klímakutató felidézte a Hawaii-szigeteken tomboló tűzvészt, ahol a lángok terjedését nagyban elősegítette az erős széljárás is.

Vélhetően Magyarországon is növekszik az erődtüzek a kockázata, de egyelőre nem kell félni attól, hogy olyan súlyosak lesznek, mint a hawaii, a görögországi vagy a kaliforniai, hiszen itt nagyon más az éghajlat. Amíg Kaliforniában van, hogy gyakorlatilag fél évig nem esik az eső, addig Magyarországon egy hatalmas aszály idején is mindössze 1-2 hónapig nincs csapadék – magyarázta a klímakutató.

Nyitókép: Tűzoltó helikopter oltja az erdőtüzet Athén közelében, 2023. augusztus 23-án. Elias Marcou / Reuters