Az elmúlt 40 évben körülbelül 15 alkalommal virágzott az Atacama-sivatag. 

A hazai tavak hőmérséklete folyamatosan emelkedik, a Tisza-tó 26 fokos, a Velencei-tó pedig már 30 fokos.

Gyakoribbak a trópusi szúnyogok által terjesztett betegségek Európában, egyre több veszélyes vérszívó bukkan fel évről évre.

Nálunk érezteti a leginkább a hatását az éghajlatváltozás, derült ki egy felmérésből.

A híres ausztráliai Nagy-korallzátony mintegy háromnegyede korallfehéredéstől szenved – közölték a hatóságok egy szerdai jelentésben, néhány nappal azután, hogy klímatudósok figyelmeztettek, hogy világszerte pusztulnak a korallzátonyok. A korallfehéredést a vizsgált zátonyok 73%-ánál észlelték – áll a Great Barrier Reef Marine Park Authority jelentésében. A kifehéredést a vízhőmérséklet változása váltja ki, ami miatt a korallok kiűzik a szövetükben élő színes algákat. A korallok azonban nem tudnak életben maradni az algák nélkül, amelyek tápanyagot szállítanak számukra.

A víz alatti drón a mesterséges intelligencia segítségével méri fel a Nagy-korallzátonyt, ahol tömeges korallfehéredést tapasztalnak. A Hydrus nevű drón lehetővé teszi az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) számára, hogy pontosabb és rendszeres felméréseket végezzen az éghajlatváltozás zátonyra gyakorolt hatásairól.

Világszerte sötétségbe borultak ikonikus épületek szombat este a Föld órája nevű akció miatt. Rómában a Colosseum fényeit kapcsolták le, Párizsban az Eiffel- torony maradt világítás nélkül. A Természetvédelmi Világalap kezdeményezéséhez a külföldi nagyvárosok mellett magyar települések is csatlakoztak. Ezzel már 2007 óta az energiapazarlásra és a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet.

Legalább 35 ember meghalt, és több tucatnyian megsérültek az elmúlt öt napban a Pakisztán egyes részein lezúduló heves esőzések és havazás miatt a helyi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint. Egy pakisztáni meteorológus azt mondta, az ilyesfajta időjárás ritka márciusban, és hogy bizonyos mértékig az éghajlatváltozásnak köszönhető. 

A kivételes száraz időjárás történelmi két hónapos késést okozott az ausztrál Karácsony-szigeten élő vörös rákok éves vándorlásában. Általában karácsony előtt kezdik meg útjukat az óceán felé, ahol aztán párosodnak. Az éghajlatváltozás miatt azonban csúszott a nászmenet, ami miatt egyébként az utakat is lezárják.  

A világ legnagyobb tengerjáró hajója 365 méter hosszú és mintegy 7600 utas befogadására alkalmas. A környezetvédők azonban nem örülnek, az LNG-vel működő hajó metánkibocsátása miatt aggódnak.

A korallszigetek pusztulása Ausztrália tengeri határaira is hatással lehet.

A gazdagok szennyezik leginkább a bolygót – derül ki az Oxfam friss jelentéséből. A nemzetközi segélyszervezet szerint a felső 1 százalék ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, vagyis mintegy ötmilliárd ember. A szerzők egy európai vagyonadó bevezetését is sürgetik, a gazdagok megadóztatásából befolyó pénzeket pedig a zöld átállásra fordítanák.

A valaha mért legmelegebb szeptember volt az idei a meteorológusok szerint. Az 1942-es csúcshoz képest 0,4 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet. Az egész világon felgyorsult az éghajlatváltozás – erről beszélt a Híradó által megkérdezett klímaszakértő. Szerinte a jövőben egyre több szélsőséges időjárási jelenségre lehet számítani Magyarországon is. 

Görögország északkeleti része napok óta lángokban áll, a tomboló erdőtüzek és a füst már az athéni égboltot is vörösre festette. Az elmúlt negyven év legsúlyosabb erdőtüze pusztít Tenerifén is, a Hawaii-szigeteken pedig több mint 100-an meghaltak, egész városok semmisültek meg a tűzvészben. Kanadában eközben minden idők legpusztítóbb erdőtűzszezonja tombol: eddig 14 millió hektárnyi területet perzseltek fel a lángok, ami nagyobb, mint Görögország. A klímakutató szerint a veszélyes erdőtüzek száma és kiterjedése exponenciálisan növekszik, a bozóttüzeknek nagyon kedvező időjárás előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik majd.

A klímaváltozás miatt évente 4-5 új vírus indul el. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb pandémia, csupán az, hogy mikor.

Július végén több ezer turistát evakuáltak Rodosz szigetéről, miután a szédítően meleg időjárás pusztító tüzeket hozott magával, Portugáliában a napokban turistákat is ki kellett telepíteni a tűzvész miatt. A nyaralók tömegei az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére változatlan lelkesedéssel özönlenek a Földközi-tengerhez. Szakértők szerint azonban a klímaváltozás merőben átalakítja a tömegturizmust. Hogyan nyaralunk az apokaliptikus jövőben?

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora magyarázta el a Reggeliben, pontosan mi is az az El Nino, azaz kisfiú, és miért nagyon fontos, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást. Az El Nino éghajlati jelenség egyébként évekig meghatározhatja nemcsak az időjárásunkat, hanem és a gazdaságot is komolyan befolyásolja – 2022-ben a kukoricatermésünk háromnegyede veszett el. A szakértő szerint bár a június mindig is csapadékosabb volt, a statisztikák szerint egyre több a szélsőséges időjárás, ami a felmelegedés egyik hatásaként jelentkezik Magyarországon is.  

Leszedték őket.

Vissza a természethez – ez a mottója annak az exkluzív sorozatnak, amelyet először az RTL+ előfizetéses platformján ismerhetnek meg a nézők. Cseke Eszter és S. Takács András ismét bejárta az egész világot, hogy reményteli, izgalmas történeteket mutassanak be nem csak emberekről, hanem az egész bolygóról.

De Kanada és Ausztrália is jóval kevesebbett fizetett a vállalt támogatásoknál.

Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát, Magyarországon több mint 120 éve nem volt ekkora szárazság. Kiapadtak a patakok, sok ásott kút kiszáradt. Haszonnövények tűnnek el, új kártevők jönnek, és az sem megoldás, ha átállunk a déli növényekre, mert attól, hogy meleg és szárazság lesz, a klímánk még nem lesz alkalmas ezek termesztésére. 

Elképzelhető, hogy az ország területén túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben lesz erdős sztyeppe, eltűnhetnek a bükkerdők.

Nemcsak az eső hiánya és a nagy meleg az oka az Európa jelentős részén pusztító aszálynak, hanem a meggondolatlan vízfogyasztás is – állítja egy spanyol szakember. Szerinte a kontinens országainak ezért újra kell gondolniuk a vízügyi stratégiájukat, mert most jóval több vizet használnak fel, mint amennyi rendelkezésre áll.  

Az orosz-ukrán háború miatti elvándorlással is megjelenhetnek nálunk új fajok.

Röviden azért, amiért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével. Két teljesen eltérő előrejelzésről van szó, és bármilyen hihetetlen, de hosszabb távra nagyobb bizonyossággal lehet megmondani, mi fog történni. Hosszabb válasz is van.

Fontos eredmények születtek a glasgow-i klímacsúcson – ezt mondja Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület alelnöke. Szerinte a magyar vállalások tarthatóak, viszont nem minden ország elég elkötelezett a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A konferencia elnöke elcsukló hangon kért bocsánatot a kéthetes csúcs vállalásai miatt.

Szeptember 20-án kerül sor a TEDxDanubia Countdown konferenciára, melynek témája az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Hazánkból és a világ minden tájáról érkeznek szakemberek, akik kritikus, de rendkívül szórakoztató és gondolatébresztő történetekkel világítanak rá előadásaikban a legsürgetőbb problémákra.

Törökország a Márvány-tenger oxigénszintjének emelésével próbálja megtisztítani a vízfelszínt a rárakódott vastag nyálkarétegtől. A ragadós anyagot tengeri élőlények termelik természetes úton, ám terjedéséhez nagyban hozzájárul a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás is. Mivel a habszerű takaró akadályozza az oxigén lejutását a vízbe, összegyűjtése után több helyen is oxigént adagolnak a vízbe, hogy megakadályozzák a tengeri fajok tömeges pusztulását.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb a kiszámíthatatlannak tűnő időjárás: a túl hideg, a túl meleg, a ritkább, de intenzívebb viharok, az egyre erősebb szelek, a hosszabb apályok és a gyakoribb dagályok. Néhány éve Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség a tornádó, amit sokáig csak az amerikai filmekből ismertünk. Az idei nyár már az éghajlatváltozástól is függ, a ciklonok miatt nem biztos, hogy nyugodt nyarunk lesz.

Tegnap még fagyizni mentek, ma akár hógolyózhattak is a miskolciak - betört az országba a sarkvidéki hideg. Több helyen is havazott, a legtöbb ékszak-keleten és dél-nyugaton esett. A Mátraszentistváni síparkban meghosszabbították a szezont. Az RTL meteorológusa szerint az áprilisi havazás az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb.

Ürge-Vorsatz Diána a CEU éghajlatkutató professzora azt mondja, ha nem állítjuk meg az éghajlatváltozást, akkor az évszázad végére akár 4-5 Celsius fokkal is melegebb lehet az ipari forradalom előttihez képest, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve. Utoljára 3-4-5 fokkal melegebb kb. 40-60 millió évvel ezelőtt volt a Földön. Tehát gyakorlatilag két generáció alatt visszapörgetjük a földtörténet óráját 40-60 millió évvel, ez már majdnem a dinoszauruszok kora. Szerinte le kellene mondani a belső égésű autók használatáról, nulla energia felhasználásúvá kellene tenni a házakat, az iparban minél több szektornak karbonsemlgessé kellene válnia. Szerinte mindezt meg lehet csinálni, csak társadalmi akarat szükséges hozzá.

Egyre több lesz a mostanihoz hasonló, pusztító vihar az ENSZ klímatestületének magyar alelnöke szerint. Ürge-Vorsatz Diána azt mondta: a legújabb kutatások mutatják, hogy Közép-Európában és Észak-Európában az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak a ciklonok és az ezzel kapcsolatos olyan 100 km/órás széllökéssel érkező viharok, amelyek az elmúlt napokban is voltak.

Több tucat szakértő szerint csupán bő egy évtizedünk maradt kezdeni valamit az éghajlatváltozással, különben a globális felmelegedés visszafordíthatatlanul változatná meg a Földet.

Minden év márciusának utolsó szombatján világszerte kialszik a nagyvárosok díszkivilágítása, a hatvan perces sötétséggel hívják fel a figyelmet a környezetszennyezés problémájára. Zsinórban ez a harmadik legmelegebb év, hatból egy faj veszélyeztetett az éghajlatváltozás miatt, most kell lépnünk!

Az utóbbi 10-20 évben több, eddig nem látott poloskafaj jelent meg, elsősorban az éghajlatváltozás miatt - mondta az ELTE adjunktusa az RTL Híradónak. A legtöbben az ázsiai márványos poloskát és a zöldszínű vándorpoloskát ismerik. Sok rovar ősszel a lakásokba is bemegy, ott keres menedéket a hideg elől. Emberre a poloskák nem veszélyesek.