Miért higgyünk az éghajlatváltozásról beszélő meteorológusoknak, ha még a másnapi időjárást se tudják pontosan előre jelezni?

Bár az orosz-ukrán háború, előtte pedig a koronavírus-járvány némiképp háttérbe szorította, a közelmúlt sokat emlegetett, és az egész világot érintő problémája az éghajlatváltozás. A tudományos világban mára szinte teljes konszenzus alakult ki, és látszólag a nagyhatalmú döntéshozók is tudomásul vették, hogy cselekedni kell, mégis sokan szkeptikusan közelítenek a témához, és felteszik a kérdést: hogyan lehetne 50 vagy 100 évre előre jelezni, ha még a másnapi prognózis sem pontos?

Nem ugyanaz

Először is fontos tisztázni, hogy két eltérő feladatról van szó. Míg az időjárás előrejelzésével célunk, hogy a hőmérsékletet, a szélsebesség értékét, a csapadék mennyiségét stb. egy adott területre, egy adott időpillanatra minél pontosabban jelezzük előre, addig az éghajlati előrejelzések (tudományos nevén projekciók) során ezen változók átlagos értékeit szeretnénk meghatározni egy hosszú (általában 30 éves) időszakra. Míg a rövidtávú előrejelzések sikerességét leginkább a kiindulási állapot (pl. most éppen hány fok van Budapesten) ismerete befolyásolja, addig az éghajlati projekciók esetén inkább az számít, az éghajlatot befolyásoló hatások (a légköri szén-dioxid mennyisége, az óceáni áramlatok sebessége stb.) mennyire számíthatók ki pontosan.

Mint egy fazék forró víz

Nézzünk egy egyszerű példát, ami magyarázatot adhat erre a fontos különbségre. Képzeljünk el egy fazék forrásban lévő vizet. A víz maga a légkör, a felszálló buborékok a felhők, a gázláng pedig a napsugárzás, amely mozgásban tartja az egészet. Az időjárás előrejelzés olyan, mintha meg kellene mondanunk, pontosan hol és mikor jönnek fel buborékok a víz felszínére. Ez nehéz feladat, és természetesen pár másodpercnél hosszabb idő esetén nem is járnánk sikerrel. Ezzel szemben az éghajlat előrejelzése olyan, mintha arra lennénk kíváncsiak, hogyan változik a buborékok száma, ha felcsavarjuk a gázlángot. Persze ez sem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen.

Nyilvánvalóan egy bizonyos időhossz után már képtelenség lenne pontosan megmondani, hol és mikor alakul majd ki zápor, de azt meg lehet mondani, hogy a megváltozott körülmények közepette mennyivel lesz több a felhő vagy egyáltalán mennyivel lesz általában melegebb. Több ezer tudományos vizsgálat pedig egybehangzóan állítja, hogy ha nem cselekszünk gyorsan, akkor bizony sokkal vadabbul kavarog majd fazekunkban a víz.

Nyitókép: A Calderone-gleccser látványa a Gran Sasso d'Italia Nemzeti Parkban 2021. szeptember 20-án. Európa legdélebbi gleccsere a globális felmelegedés miatt lassan eltűnik – Fotó: Lorenzo Di Cola / NurPhoto via Getty Images