Egyre rosszabb a helyzet: a málna után a bab is eltűnhet, kártevőkből viszont még több lesz Magyarországon
2022. augusztus 31. 7:37
Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát, Magyarországon több mint 120 éve nem volt ekkora szárazság. Kiapadtak a patakok, sok ásott kút kiszáradt. A gazdák szerint hatalmas a baj: 10 éven belül örökre búcsút mondhatunk például a babnak, de mi lesz helyettük? A jövőkép nem túl rózsás, újfajta kártevők jelennek meg, és az sem megoldás, ha átállunk a déli növényekre, mert attól, hogy meleg és szárazság lesz, a klímánk még nem lesz alkalmas ezek termesztésére.
Rekkenő hőség, csontszáraz termőföldek, kiszáradt kutak, a látvány elkeserítő. A magyar gazdáknak évről évre egyre nagyobb kihívással kell megküzdeniük. A Fókusz Zsámbékon járt, ahol elvirágzott napraforgó, megsárgult, kiégett kukorica látványa fogadta a stábot.
Átlagosan 30-40 mázsa / hektár termésátlaggal lehet számolni a napraforgó esetében, jelenleg 8-10 mázsa / hektár jó, ha összejön, elég siralmas hozama lesz az idén
– mondta Bálint Péter gazda, aki szerint a rossz napraforgó terméshozam fel fogja verni az árakat: először a húsiparban lesz érzékelhető az áremelkedés, majd szépen átgyűrűzik majd más kapcsolódó iparágakba is.
Bálint Péter 2015-ben kezdett el gazdálkodni, azt mondja, azóta folyamatosan érzik, hogy csökken a kutak vízhozama. A szárazság miatt vannak olyan növények, amelyektől akár örökre búcsút vehetünk vagy át kell térnünk azokra a hőségtűrőbb fajtákra, amelyek jobban bírják a kialakult környezeti anomáliát.
Meg is kerestünk egy kutatóintézetet, azt a választ kaptam, amit pár évvel ezelőtt science fictionnek tartottam, hogy 10 éven belül a bab el fog tűnni a magyar termelési struktúrából
– ezt már Szőrös András kertész mondta a Fókusznak, aki szerint a hüvelyeseknek 10 éven belül végleg búcsút kell intenünk.
Szerinte a szabadföldeken a legnagyobb a baj, hiszen ott a fóliával ellentétben nem lehet a növényeket árnyékolni vagy beállítani a megfelelő páratartalmat.
De akkor mit fogunk termeszteni?
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mivel itthon egyre inkább a mediterrán forró nyár irányába tolódik az éghajlat, elkezdődhet-e a nagyobb mértékű déli, egzotikus gyümölcsök termesztése. A szakértők szerint erre ideális, párás szubtrópusi éghajlatunk sosem lesz, marad a kontinentális, de egyre szélsőségesebb időjárás.
Kivi- és fügeültetvényekkel viszont már régóta folyik a kísérletezés, az előbbit szokás a jövő szőlőjének is nevezni. A kivi ráadásul jobban bírja a hideget a szőlőnél, de azzal ellentétben sokat kell öntözni. Sulcz Gábor már három évtizede foglalkozik kivivel, minden évben bőven termel.
„Kivi maga utóérő gyümölcs, tehát amikor leszedem, nem vihetem piacra. Magam sem akkor eszem, hanem elraktározom és amikor elkezd puhulni akkor” – mondta a gazda, aki szerint szabadföldön a datolyaszilva, a füge is jól terem, fólia alatt pedig a citrom.
Szőrös András több mint 2500 négyzetméteren termel citromot már 10 éve. Magán kívül csak egy hasonló termelőről tud az országban:
Télen plusz tíz fokon kell tartani a citromot ahhoz, hogy át bírja vészelni a telet
A citrom mediterrán növény, de Szicíliában félsivatagos környezetben is megél, nem igényli annyire a párát, ezért a hazai termesztésre is alkalmas.
Szőrös András szerint a jelenlegi szárazság talán egyetlen előnye, hogy a gombabetegségek nem tudtak kialakulni ebben a klímában, a kártevők viszont egyre jobban elszaporodtak, ilyenek például a kabócák. A kártevők délről érkeznek hazánkban:
„10 éve még csak Villányban voltak jelen, most már Börzsönyben is hallani kabócát és ugyanígy jönnek fel más kártevők, amik eddig nem voltak itt” – magyarázta Szőrös András a stábnak.
Több növénynél, például a szamócánál pedig kifejezetten a mediterrán éghajlatban nemesített fajtát használják a klímaváltozás miatt. Például az olasz palánták már sokkal inkább alkalmasabbak a magyar éghajlatra, mint a holland társaik, mivel Hollandia sokkal hűvösebb és hidegebb éghajlat.
A gazdák egyetlen esélye, ha másképpen termelnek
A gazdák szerint a termelési modellt egyszerűen át kell alakítani, így sokkal intenzívebb lesz a termelés tavasszal.
„Amivel az aszály ellen tudunk tenni és otthoni kiskertekben is praktikus megoldás a mulcsolás. Például ez a cukkini parcella szalmával van letakarva, hogy a csepegtetéssel kijuttatott vizet, aminek minden cseppje nagy érték megőrizzük, hogy ne tudjon kipárologni a talajból és ez szépen megfog mindent” – magyarázta Bálint Péter gazda, aki szerint az ásott kutak több helyen megadták magukat, de a csőkutak is egyre nehézkesebben működnek, így sokan szakaszolt öntözésre tértek át.
A kertünk végén található ez a kis patak, erre még tényleg nem volt példa az életem során, hogy ez kiszáradt volna, ehhez képest az idén erre is sor került, viszonylag könnyedén, száraz lábakkal át tudok rajta sétálni
– mondta Bálint Péter. A gazda szerint a kiszáradt patakok és kevés élelem miatt a vadállomány is egyre közelebb merészkedik a kertekhez.
„Lehet látni az őzikék párosujjú nyomait, ahogy bejönnek ide és az én terményeimmel legelésznek, másrészt a plasztikkal lefedett területen megmaradnak víztócsák és ott tudnak inni”
Kínában is nagy a baj
Kínában már több ezer gyár ideiglenes leállítását rendelték el a hatóságok, hogy jusson elegendő energia a lakosság számára, miután a kiszáradó folyók miatt a vízerőművek nem tudnak elég áramot termelni. Az országban legalább 66 folyó kiszáradt, a kritikus helyzet tovább súlyosbítja a globális élelmiszerválságot és az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt kialakult globális élelmiszerválságot.
Ha nem jön csapadék, az őszi vetés is veszélybe kerül, ami a jövő évi terméskilátásokra nézve is aggasztó. A probléma viszont nem csak az éghajlatváltozás számlájára írható, ugyanis legalább ilyen mértékben felelősek vagyunk ezért mi is, például a vízfelhasználással. Ezért a gazdák szerint figyelnünk kell arra, hogy mire és mennyi vizet használunk, mert a víz most még rendelkezésünkre áll, de ha egyszer elfogy, akkor nem fogjuk tudni drága pénzért sem megvenni.