Kína szép csendben a világtörténelem legsúlyosabb katasztrófáját éli át

A világtörténelem során még soha nem jegyeztek fel olyan súlyos hőhullámot, mint ami már több mint hetven napja sújtja Kínát.

A világ klímatörténetében nincsen semmi, ami akár csak kicsit is hasonló lenne ahhoz, ami most zajlik Kínában

– mondta el a New Scientist című tudományos lapnak Maximiliano Herrera. A szélsőséges időjárási eseményekkel foglalkozó klímatörténész elmondta:

Hihetetlen nagy területen van szélsőségesen magas hőmérséklet, ami egyszersmind rendkívül hosszú ideje tart.

A számok döbbenetesek. A kínai hatóságok augusztus 25-ei közlése szerint az ország felét sújtja aszály, több mint 1,3 millió négyzetkilométeres – vagyis mintegy 14 magyarországnyi –területen volt 40 fok feletti hőség, köztük több mint száz városban. A hőség több mint kilencszáz millió embert – Kína lakosságának nagyjából a 60 százalékát – érinti. 

Közben több száz meteorológiai mérőállomáson mértek rekordmagas hőmérsékletet. A húszmilliós lakosú Csungking városában például 45 Celsius-fok volt: az első alkalom, hogy a sivatagi Hszincsiang tartományon kívül ilyen magas hőmérsékletet jegyzetek fel egy kínai városban. Augusztus 20-án pedig még éjszaka sem csökkent 34 fok alá a hőmérséklet. 

A szárazsággal párosult hőhullám miatt közben legalább 66 folyó száradt ki. A Csialing és Jangce folyók találkozásánál található Csungking általában ezt a képet mutatja:

Most azonban a folyók szinte teljesen eltűntek:

Közben a Vuhan közelében található Ecsou városánál a mérések 1865-ös kezdete óta nem mértek olyan alacsony vízállást a Jangcén augusztusban, mint most. A folyó felsőbb vízgyűjtő területén az éves csapadék nagyjából fele júliusban és augusztusban esik, ami azt jelenti, hogy a teherhajózást is ellehetetlenítő alacsony vízállás még hosszú ideig meg fog maradni.

A szárazság miatt több tó is szinte kiszáradt. Kína legnagyobb édesvízi tava, a Pojang-tó a területének 75 százalékát veszítette el. Az alábbi kép 2019 júniusában készült a tóról:

A tó augusztus 19-én azonban így nézett ki:

Az ebben az időszakban normális esetben nagyjából háromezer négyzetkilométeres tó területe idén augusztusban a helyi vízügyi hatóságok közlése szerint mindössze 575 négyzetkilométerre zsugorodott. 

Nem tudni, hányan haltak meg

Arról nincsenek adatok, hogy hány halálos áldozata van a példátlan hőhullámnak. A kínai állami média még július közepén arról adott hírt, hogy „több súlyos hőgutás esetről” érkeztek beszámolók több tartományból, amik „több ember halálát okozták”, de pontos számokat nem közöltek. A New York Times július végén is csak annyit tudott meg, hogy „több” olyan halálesetet jegyeztek fel, amit a nagy meleg okozott, és közülük páran építőipari dolgozok vagy gyári munkások voltak.

Sanghajban már a szokásos évi kánikula megérkezése előtt azt jelezték a kórházak, hogy „jelentősen megnőtt a hőgutás esetek száma és a súlyos esetek aránya” – írta júliusban a China Daily című kínai állami lap. Csöcsiang tartomány egyik kórház pedig azt közölte júliusban, hogy naponta érkeznek hozzájuk hőgutát kapott betegek. 

A Radio Free Asia helyi lakosokra hivatkozva augusztus 25-én azt közölte, hogy egy nappal korábban legalább három, a hőség miatt elhunyt ember holttestére bukkantak Csengdu városában, többen pedig akkor haltak meg, amikor a földeken próbáltak dolgozni, vagy egyedül voltak az otthonukban.

Kínában az elmúlt években négyszeresére nőtt a hőség áldozatává vált emberek száma, egy, a Lancet című orvosi szaklapban 2020-ban megjelent tanulmány szerint. 2019-ben 26 800 ilyen haláleset történt az országban. 

Ivóvíz- és áramhiány

Az aszállyal párosuló hőhullám miatt csak Szecsuan tartományban több mint nyolcszázezer ember küzd ivóvízhiánnyal, míg Csungking tartomány vidéki területein több mint egymillióan – közölték a helyi hatóságok. Volt olyan város, ahol egy barlangban kutattak fel vízforrást, hogy onnan szivattyúzzanak vizet, miután több mint ötven napja egy csepp eső sem esett. Több területre pedig tűzoltóautókkal szállítanak vizet. 

A kínai nagyvárosokban közben a második világháború alatt épített föld alatti bunkerekben, alagutakban, föld alatti éttermekben vagy légkondicionált üzletekben keresnek menedéket az emberek az elviselhetetlen hőség elől.

A helyzetet az áramkimaradások is nehezítik. Az áramellátásának nagyjából nyolcvan százalékát vízerőművekből biztosító Szecsuan tartomány fővárosában, Csengduban több kerületben napi tízórás áramszünetek voltak. 

Több városban a közvilágítás, vagy a metróállomások és a metrószerelvények világításának kikapcsolásával spórolnak az árammal.

Sanghajban és Csungkingban pedig az épületek díszkivilágítását kapcsolták ki. 

Az áramkimaradások miatt voltak helyek, ahol gyertyafénynél tudtak csak vacsorázni az éttermekben a vendégek, máshol föld alatti parkolókban aludtak az emberek, vagy hidakon gyűltek össze éjszaka, mert a lakásokban túl meleg volt.  

Egy, a közösségi oldalakon terjedő videón pedig azt látni, ahogy egy nő kötéllel húzza fel a 25. emeleti lakásába a megrendelt élelmiszert, mert az áramhiány miatt nem működtek az épületben a liftek. 

Gyárak ezrei álltak le

A kínai ipar központjának számító Csungking és Szecsuan tartományokban több ezer chipeket, napelemeket és autóalkatrészeket készítő gyár ideiglenes leállítását rendelték el a hatóságok, hogy jusson elegendő energia a lakosság számára, miután a kiszáradó folyók miatt a vízerőművek nem tudnak elég áramot termelni. Leállt a termelés egyebek mellett a Volkswagen hatezer főt foglalkoztató csengdui gyárában és a Toyota összeszerelőgyárában is, míg a világ legnagyobb autóakkumulátor-gyártója, a CATL csökkentette a termelést. 

A gyárleállások a két tartománytól távolabb is éreztetik hatásukat. A Sanghajban működő nagy autógyárak – köztük a Tesla – sem tudnak termelni, miután beszállítóiktól nem kapják meg a szükséges alkatrészeket. Emellett az acél- és vegyiiparban is csökkent a termelés. Szakértők szerint ennek hatása több hónapon át fog tartani és a globális ellátási láncban is fennakadásokat fog okozni. 

A hőség és az aszály miatt várhatóan csökkenni fog a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat éppen csak maga mögött tudó kínai gazdaság növekedése, amit ezek mellett az ingatlanpiac megroppanása is jelentősen akadályoz. 

Óriási bajban a mezőgazdaság

Közben a kínai földművesek kétségbeesetten próbálják megmenteni a termést az őszi betakarítási időszak előtt. Sok helyen teljesen megsemmisült a nyári vetés, máshol a szokásos mennyiség felére csökkent a várható terméshozam. 

Csak Szecsuan tartományban 47 ezer hektárnyi területen veszett oda a termés, és további 430 ezer hektáron jegyeztek fel aszálykárokat a hatóságok. A Jangce menti területeken pedig 2,2 millió hektárnyi mezőgazdasági terület van veszélyben.

A hőhullám és az aszály veszélybe sodorta az állattenyésztőket is. Csungking tartományban ötezer nagy sertéstelep „súlyos kihívások elé néz” az állami média közlése szerint, a kínai közösségi oldalakon pedig egy kétségbeesett baromfitenyésztő videója terjedt, amiben azt mutatta meg, hogy szinte az összes állata elpusztult a nagy hőségben – eközben a tojás ára pedig az egekbe szökött, miután tyúkok a nagy meleg miatt nem tojnak. 

A kínai mezőgazdasági minisztérium augusztus utolsó hetében vészhelyzetet hirdetett, közölve, hogy az aszály „súlyos veszélyt” jelent az őszi aratásra, és arra szólította fel a helyi hatóságokat, hogy „átgondoltan használjanak fel minden csepp vizet”. 

Kína éves gabonatermésének 75 százaléka származik az őszi aratásból, és annak kiesése óriási élelmiszerhiányhoz vezethet, valamint jelentősen súlyosbíthatja a klímaváltozás és az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt kialakult globális élelmiszerválságot. 

Szakértők közben arra hívták fel a figyelmet, hogy az ehhez hasonló hőségek egyre gyakrabban fordulnak elő Kínában, egyre hosszabbak és forróbbak lesznek, és arra kell készülni, hogy ez lesz az „új normális” nyári időjárás az országban. 

Nyitókép: A Jangce partja Vuhanban augusztus 25-én. Fotó: Stringer/Getty Images