Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Már 350 milliárd forintos lehet az idei aszálykár az RTL Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint. Kukoricából 2-3 millió tonnával kevesebb terem az idén a szárazság miatt, a napraforgó egy része is kiégett, de ugyanez vonatkozik a nyáron érő gyümölcsökre és zöldségekre. A szakértő szerint azonban a kiesés nem okoz majd áremelkedést az élelmiszereknél. A kormány nem árulta el, hogy mekkora károkat jelentettek a gazdák az aszály miatt. 

Raskó György agrárközgazdász szerint nem várható kenyérdrágulás, a pékek várakozása, hogy drágán fogják beszerezni a lisztet, nem reális. Igaz, a minőség nem olyan jó, mint korábban, a termelés 70 százaléka takarmány minőségű. Ezt az olcsóbb kenyereknél fogjuk megérezni.

Szicília egyes részein öt-hét naponta biztosított a víz a háztartásokban, de van olyan település, ahol csak húsz naponta működnek a csapok. 

Szenved a kukorica, a cukorrépa is kókadozik a határban. Néhol már kritikusan száraz a talaj az Alföld egyes részein. Az aszályos területek egyre nagyobbak lesznek, állítja a Hungaromet tanulmánya. Az agrárközgazdász szerint már most minimum 200 milliárd forint a kár – enyhülés pedig nem várható.

Évente dőlnek meg a melegrekordok, és erre lehet számítani a jövőben is Vaszkó András, az RTL meteorológusa szerint. A csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb lesz, egy-egy mindent elmosó felhőszakadást rögtön aszály követhet és az ország különböző részei között is nagy eltérések lehetnek a csapadék mennyiségében. A szélsőséges időjárás nemcsak a gazdák termését pusztítja, de sokszor halálos kimenetelű szívbetegségekhez is vezet. Mit tehetnek azok, akiket megviselnek a hőhullámok? Videónkból kiderül.

A korai meleg sokakat érintett váratlanul, az utóbbi időben kiszámíthatatlan módon váltakozott az időjárás. Az elmúlt hét hideg napjait követően elindul a felmelegedés, és Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet senior kutatója szerint pedig az előrejelzések alapján a legmelegebb nyár vár ránk.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a szélsőséges időjárás súlyosbodni fog Európában, a az elhúzódó aszályok veszélyt jelentenek a növénytermesztésre.

Mesterséges gleccserekkel küzdenek Kirgizisztánban a klímaváltozás miatt kialakult nyári aszályok ellen. 

A zimbabwei park populációját megtizedelő példátlan aszály a szakértők szerint a klímakatasztrófa egyik súlyos tünete.

Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek lesznek a kontinensen.

A megszokott időjárási jelenségek mellett a klímaváltozásnak is betudhatjuk, hogy évről évre egyre kibírhatatlanabb a hőség a nyári hónapokban. Egy egész évszakra nehéz előrejelzést adni, de úgy tűnik, idén szerencsére kevésbé lesznek szárazak ezek a hónapok, mint amennyire tavaly, az aszályok idején voltak. Viszont van egy nagyon rossz hírünk: 2023 nyara minden eddiginél melegebb lehet. 

Egyre nagyobb a baj Spanyolországban az aszály miatt. A kormányzat egy sor intézkedéssel készül a romló helyzetre. A gazdák több milliárd eurónyi támogatást kapnak, a medencéket tengervízzel töltik fel, a fákat fehérre festik, hőségben korlátozzák a szabadtéri munkavégzést. Soha nem indult még ilyen melegen és kevés csapadékkal az év az Ibériai-félszigeten.

Hatalmas a vízhiány, cselekedni kell. 

Kisebb az esélye drasztikus hőhullámoknak, de átlag feletti hőmérséklet várható ezen a nyáron, erről az RTL meteorológusa, Vaszkó András beszélt a Reggeliben. Jó hír viszont, hogy télen elég csapadék esett ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegei feltöltődjenek, ezért olyan mértékű szárazság nem valószínű, mint amilyet tavaly nyáron tapasztaltunk. 

Tucatjával épülnek záportározók a Homokhátságon uniós pénzből, miközben olyan kevés csapadék hullik a környéken, hogy a szél sokszor kifújja az elvetett magokat a földből – erről a szabadeuropa.hu készített riportot. Ebből az is kiderül, hogy a gazdáknak nem csak a nyári szárazság okoz komoly károkat, már most is a vízhiánnyal kell megküzdeniük.

Az elmúlt tél volt a második legmelegebb Európában, a kontinens déli és nyugati részén hatalmas területeken drámaian lecsökkent a talajnedvesség szintje, a kivételesen száraz és meleg tél következtében. 

„Hiába van pénzünk, ha nincs mit megvenni!” – figyelmeztette Misi gazda a Reggeli nézőit, aki szerint óriási a baj a gazdaságban, az aszály miatt az élelmiszerárak csak drasztikusabbak lesznek a következő években, ha nem változtatunk a termelési és fogyasztási gyakorlaton. A Házasodna a gazda gavallérja éppen ezért már csak ökogazdálkodást folytat.

Raskó György szerint, ha nem tarjuk a vizet az országban, akkor a mezőgazdaságot érintő aszálynak súlyos következményei lesznek. Már most deficitben vannak a magyar termőföldek, pedig még ki sem fejlődtek a növények.

Legutóbbi tavaszváró cikkünkben még azt írtuk, nagyon homályos a kép a márciusi időjárással kapcsolatban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok új számítás látott napvilágot, és csökkent a bizonytalanság is, így érdemes megnézni, milyen időt tartogathat a harmadik hónap.

Európa-szerte nagy hőség dúlt a nyáron, kevés volt az olajbogyó-termés.

Se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat, a kormány mégis elkötelezte magát, hogy egy erősen szennyező iparág összeszerelő országává teszi Magyarországot. Egy Debrecen melletti településen a gödi példa alapján is félnek, hogy mi lesz a kutak vizével a kínai akkumulátorgyár beindulása után. Az üzem közműveire a kormány 111 milliárd forint közpénzt költ, miközben a környékbeli családok évtizedek óta várnak a vezetékes víz bekötésére. A Házon kívül riportja. 

Ismét úgy néz ki a Vekeri-tó, mint egy igazi állóvíz.

Mindenki azon küzd, hogy újraindítsák a termelést. Misi gazda főként almatermelésből él, az olcsó lengyel alma miatt viszont most a magyar alma nem kell a vásárlóknak.

A tavaly tapasztalt rendkívüli aszály negatív hatással volt a hagymatermesztésre Európában és Magyarországon is.

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a szegedi kutatók. 30 évre előre kiszámították, hogy a globális felmelegedés miatt az évszázad második felében körülbelül annyit költünk hűtésre, mint fűtésre. Számításaik szerint a mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, elnyúló aszályra kell felkészülni, de egyre több lesz a hirtelen jött zivatar is.

2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Egyes körzetekben két nap alatt közel egyhavi csapadékmennyiség áztatta a földeket, máshol meg a kéthavi mennyiség is összejött. A meteorológusok számítottak erre, de ilyenkor azért az előrejelzésekben mindig nagyobb a bizonytalanság, mivel egy hullámzó front áll a háttérben. Miért van ez így, és egyáltalán milyen hullámzásról van szó?

Kevesebb erdei fülesbagoly lehet idén, mint a korábbi években. Az aszályos időjárás miatt kevesebb a mezei és az erdei pocok, ami a fő elesége a baglyoknak, ezért valószínűleg kevesebb fiókát hoztak a világra. Ebben a hónapban kezdődik a baglyok országos számlálása. 

Múlt hónapban még úgy nézett ki, hogy decemberre fogy el a hazai burgonya.

A kukorica mennyisége például 57 százalékkal esett vissza.

12 megyéből 8500 kárigény érkezett, összesen 40 milliárd forintot fizettek ki.

Megérte Üzbegisztánba menni, ahol „mindenki mindenbe beleegyezett”.

A következő hónapokban is az átlagnál kevesebb csapadékra számítanak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint a Hármas-Körös környékén szinte egy csepp eső sem esett.

Heteken belül 150 forintnál is többe kerülhet egy tojás a GKI szerint. Az aszály és az energiaválság Európa szerte felhajtotta az árát, de Magyarországon nagyobbat drágult, mint a legtöbb uniós tagállamban. Már most 100-140 forintot kérnek darabjáért, a tavalyi ár két és félszeresét.

A kérdés csak az, hogy lehet-e továbbra is tónak hívni a Debrecentől 10 kilométerre lévő félig mesterséges, félig természetes képződményt.

Raskó György agrárközgazdász szerint jövő év februárjáig is kitarthat a drágulás. Bár az élelmiszerárak emelkedésével egyre csökken a fizetőképes kereslet, a szakember szerint elképzelhető, hogy ennek következtében sem fog lejjebb menni az élelmiszerek ára.

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Európa legnagyobb termelője idén várhatóan 25,3 százalékkal kevesebb szemeskukoricát takaríthat be.

Ukrán importtal pótolják.

Egyes tanulmányok szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb országa.

Gyönyörű szivárványokat fotóztak a nemzeti parkban.

Az egyik legfontosabb élelmiszerünk is eltűnhet.

Az ideihez hasonló aszály utoljára csaknem ötszáz éve volt Európában. A Fókusz egy klímakutató és egy geológus segítségével térképezte fel a magyar történelem pusztító szárazságait.  

Még soha nem fordult elő, hogy a határon kívülről kell behozni az országba a kukoricát. 

A múlt héten hullott kiadós eső a kukoricán és a napraforgón nem segített ugyan, de más növények számára életmentő volt.

Eseménydús és több szempontból szomorú nyáron vagyunk túl, ami az időjárást illeti. A világ nagy részén a hőség és szárazság adta fel a leckét, míg egyes országok az özönvízszerű esőzések hatását nyögték. 

Talán soha nem örülünk még annyira esőnek, mint az elmúlt másfél hétben, a történelmi szárazság hónapjai után. Az utolsó pillanatban érkezett esők reményt adhatnak az őszi vetésnek, a most érő gyümölcsöknek és a legelőknek is, de ahhoz még kevés volt az idő és a csapadék, hogy a mélyebb rétegekben is átnedvesítse a talajt. Mi várható a következő napokban?

Ijesztő műholdképek mutatják meg, hogyan száradt ki a kontinensünk egy év alatt.