Súlyos aszály pusztít az országban: a termés több helyen teljesen megsemmisült, a Velencei-tó vízszintje pedig kritikusan alacsony.

1901 óta nem volt ennyire száraz az április, mint idén. A rendkívüli csapadékhiány miatt a szakértők klímakatasztrófát jósolnak a nyárra.

A vízállás vasárnap mindössze 87 centiméter volt. Nem jobb a helyzet más folyóknál és a tavaknál sem.

A gazdák szerint kritikus a helyzet. Ha nem tudják öntözni a hajtásnak vagy virágzásnak indult növényeket, akkor terméskiesés várható.

Hiába árrésstopos a csirkemell és a tojás, mindkettő kiugróan, idén már 17 százalékkal drágult.

Hiába fordult esősebbre az idő, a legtöbb térségben nem enyhül az aszály. Mutatjuk, mire készülj hétfő estig!

Aszály sújtja a földeket, gyenge lesz a termés, és a gyümölcsök ára is emelkedhet – mutatjuk, mit jelent ez a gazdáknak és fogyasztóknak.

2025 a magyar mezőgazdaság egyik legkritikusabb éve lehet, a klímaváltozás hatásai már most drámaian érződnek. Raskó György agrárközgazdász szerint az elmúlt 40 évben példa nélküli mértékben nőtt az átlaghőmérséklet, miközben a csapadék mennyisége csökken. A gyümölcsárak 70-80 százalékkal emelkedtek, miközben hazánkban az alapvető élelmiszerek adóterhelése az egyik legmagasabb Európában. A kérdés: hogyan tud alkalmazkodni az agrárium és a fogyasztó egyaránt a klímakrízishez?

Országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe, tilos a kerti hulladékégetés és tűzgyújtás az erdőkben. Bírságok várhatók!         

A klímaváltozás már nem csak fenyegetés, hanem mindennapi valóság a hazai földeken – figyelmeztet Braunmüller Lajos agrárszakértő. Az idei kukorica- és napraforgótermés katasztrofális, a talaj 60–100 cm mélységig kiszáradt. Az ország különböző részein eltérő a helyzet, de mindenhol alkalmazkodásra van szükség. Egy új éghajlathoz kell igazítani a mezőgazdasági termelést – nemcsak nálunk, hanem világszerte.

Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Már 350 milliárd forintos lehet az idei aszálykár az RTL Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint. Kukoricából 2-3 millió tonnával kevesebb terem az idén a szárazság miatt, a napraforgó egy része is kiégett, de ugyanez vonatkozik a nyáron érő gyümölcsökre és zöldségekre. A szakértő szerint azonban a kiesés nem okoz majd áremelkedést az élelmiszereknél. A kormány nem árulta el, hogy mekkora károkat jelentettek a gazdák az aszály miatt. 

Raskó György agrárközgazdász szerint nem várható kenyérdrágulás, a pékek várakozása, hogy drágán fogják beszerezni a lisztet, nem reális. Igaz, a minőség nem olyan jó, mint korábban, a termelés 70 százaléka takarmány minőségű. Ezt az olcsóbb kenyereknél fogjuk megérezni.

Szicília egyes részein öt-hét naponta biztosított a víz a háztartásokban, de van olyan település, ahol csak húsz naponta működnek a csapok. 

Szenved a kukorica, a cukorrépa is kókadozik a határban. Néhol már kritikusan száraz a talaj az Alföld egyes részein. Az aszályos területek egyre nagyobbak lesznek, állítja a Hungaromet tanulmánya. Az agrárközgazdász szerint már most minimum 200 milliárd forint a kár – enyhülés pedig nem várható.

Évente dőlnek meg a melegrekordok, és erre lehet számítani a jövőben is Vaszkó András, az RTL meteorológusa szerint. A csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb lesz, egy-egy mindent elmosó felhőszakadást rögtön aszály követhet és az ország különböző részei között is nagy eltérések lehetnek a csapadék mennyiségében. A szélsőséges időjárás nemcsak a gazdák termését pusztítja, de sokszor halálos kimenetelű szívbetegségekhez is vezet. Mit tehetnek azok, akiket megviselnek a hőhullámok? Videónkból kiderül.

A korai meleg sokakat érintett váratlanul, az utóbbi időben kiszámíthatatlan módon váltakozott az időjárás. Az elmúlt hét hideg napjait követően elindul a felmelegedés, és Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet senior kutatója szerint pedig az előrejelzések alapján a legmelegebb nyár vár ránk.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a szélsőséges időjárás súlyosbodni fog Európában, a az elhúzódó aszályok veszélyt jelentenek a növénytermesztésre.

Mesterséges gleccserekkel küzdenek Kirgizisztánban a klímaváltozás miatt kialakult nyári aszályok ellen. 

A zimbabwei park populációját megtizedelő példátlan aszály a szakértők szerint a klímakatasztrófa egyik súlyos tünete.

2023 első felében világszerte sokasodtak a pusztító időjárási jelenségek, amik arra engednek következtetni, hogy a klímaváltozás már korántsem a jövő. Történelmi hőhullámok, pusztító áradások, éhínséget okozó aszályok, özönvizek, hatalmas erdőtüzek, rekorddöntő viharok mutatták, mihez kell hozzászoknia az emberiségnek. Szibériában 40 fok volt, és sorra dőltek meg az évszázados rekordok, miközben a katasztrófák nyara még csak most jön igazán. 

Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek lesznek a kontinensen.

A megszokott időjárási jelenségek mellett a klímaváltozásnak is betudhatjuk, hogy évről évre egyre kibírhatatlanabb a hőség a nyári hónapokban. Egy egész évszakra nehéz előrejelzést adni, de úgy tűnik, idén szerencsére kevésbé lesznek szárazak ezek a hónapok, mint amennyire tavaly, az aszályok idején voltak. Viszont van egy nagyon rossz hírünk: 2023 nyara minden eddiginél melegebb lehet. 

Egyre nagyobb a baj Spanyolországban az aszály miatt. A kormányzat egy sor intézkedéssel készül a romló helyzetre. A gazdák több milliárd eurónyi támogatást kapnak, a medencéket tengervízzel töltik fel, a fákat fehérre festik, hőségben korlátozzák a szabadtéri munkavégzést. Soha nem indult még ilyen melegen és kevés csapadékkal az év az Ibériai-félszigeten.

Hatalmas a vízhiány, cselekedni kell. 

Kisebb az esélye drasztikus hőhullámoknak, de átlag feletti hőmérséklet várható ezen a nyáron, erről az RTL meteorológusa, Vaszkó András beszélt a Reggeliben. Jó hír viszont, hogy télen elég csapadék esett ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegei feltöltődjenek, ezért olyan mértékű szárazság nem valószínű, mint amilyet tavaly nyáron tapasztaltunk. 

Tucatjával épülnek záportározók a Homokhátságon uniós pénzből, miközben olyan kevés csapadék hullik a környéken, hogy a szél sokszor kifújja az elvetett magokat a földből – erről a szabadeuropa.hu készített riportot. Ebből az is kiderül, hogy a gazdáknak nem csak a nyári szárazság okoz komoly károkat, már most is a vízhiánnyal kell megküzdeniük.

Az elmúlt tél volt a második legmelegebb Európában, a kontinens déli és nyugati részén hatalmas területeken drámaian lecsökkent a talajnedvesség szintje, a kivételesen száraz és meleg tél következtében. 

„Hiába van pénzünk, ha nincs mit megvenni!” – figyelmeztette Misi gazda a Reggeli nézőit, aki szerint óriási a baj a gazdaságban, az aszály miatt az élelmiszerárak csak drasztikusabbak lesznek a következő években, ha nem változtatunk a termelési és fogyasztási gyakorlaton. A Házasodna a gazda gavallérja éppen ezért már csak ökogazdálkodást folytat.

Raskó György szerint, ha nem tarjuk a vizet az országban, akkor a mezőgazdaságot érintő aszálynak súlyos következményei lesznek. Már most deficitben vannak a magyar termőföldek, pedig még ki sem fejlődtek a növények.

Legutóbbi tavaszváró cikkünkben még azt írtuk, nagyon homályos a kép a márciusi időjárással kapcsolatban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok új számítás látott napvilágot, és csökkent a bizonytalanság is, így érdemes megnézni, milyen időt tartogathat a harmadik hónap.

Európa-szerte nagy hőség dúlt a nyáron, kevés volt az olajbogyó-termés.

Se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat, a kormány mégis elkötelezte magát, hogy egy erősen szennyező iparág összeszerelő országává teszi Magyarországot. Egy Debrecen melletti településen a gödi példa alapján is félnek, hogy mi lesz a kutak vizével a kínai akkumulátorgyár beindulása után. Az üzem közműveire a kormány 111 milliárd forint közpénzt költ, miközben a környékbeli családok évtizedek óta várnak a vezetékes víz bekötésére. A Házon kívül riportja. 

Ismét úgy néz ki a Vekeri-tó, mint egy igazi állóvíz.

Mindenki azon küzd, hogy újraindítsák a termelést. Misi gazda főként almatermelésből él, az olcsó lengyel alma miatt viszont most a magyar alma nem kell a vásárlóknak.

A tavaly tapasztalt rendkívüli aszály negatív hatással volt a hagymatermesztésre Európában és Magyarországon is.

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a szegedi kutatók. 30 évre előre kiszámították, hogy a globális felmelegedés miatt az évszázad második felében körülbelül annyit költünk hűtésre, mint fűtésre. Számításaik szerint a mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, elnyúló aszályra kell felkészülni, de egyre több lesz a hirtelen jött zivatar is.

2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Egyes körzetekben két nap alatt közel egyhavi csapadékmennyiség áztatta a földeket, máshol meg a kéthavi mennyiség is összejött. A meteorológusok számítottak erre, de ilyenkor azért az előrejelzésekben mindig nagyobb a bizonytalanság, mivel egy hullámzó front áll a háttérben. Miért van ez így, és egyáltalán milyen hullámzásról van szó?

Kevesebb erdei fülesbagoly lehet idén, mint a korábbi években. Az aszályos időjárás miatt kevesebb a mezei és az erdei pocok, ami a fő elesége a baglyoknak, ezért valószínűleg kevesebb fiókát hoztak a világra. Ebben a hónapban kezdődik a baglyok országos számlálása. 

Múlt hónapban még úgy nézett ki, hogy decemberre fogy el a hazai burgonya.

A kukorica mennyisége például 57 százalékkal esett vissza.

12 megyéből 8500 kárigény érkezett, összesen 40 milliárd forintot fizettek ki.

Megérte Üzbegisztánba menni, ahol „mindenki mindenbe beleegyezett”.

A következő hónapokban is az átlagnál kevesebb csapadékra számítanak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint a Hármas-Körös környékén szinte egy csepp eső sem esett.

Heteken belül 150 forintnál is többe kerülhet egy tojás a GKI szerint. Az aszály és az energiaválság Európa szerte felhajtotta az árát, de Magyarországon nagyobbat drágult, mint a legtöbb uniós tagállamban. Már most 100-140 forintot kérnek darabjáért, a tavalyi ár két és félszeresét.

A kérdés csak az, hogy lehet-e továbbra is tónak hívni a Debrecentől 10 kilométerre lévő félig mesterséges, félig természetes képződményt.

Raskó György agrárközgazdász szerint jövő év februárjáig is kitarthat a drágulás. Bár az élelmiszerárak emelkedésével egyre csökken a fizetőképes kereslet, a szakember szerint elképzelhető, hogy ennek következtében sem fog lejjebb menni az élelmiszerek ára.

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.