A tavaly tapasztalt rendkívüli aszály negatív hatással volt a hagymatermesztésre Európában és Magyarországon is.

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a szegedi kutatók. 30 évre előre kiszámították, hogy a globális felmelegedés miatt az évszázad második felében körülbelül annyit költünk hűtésre, mint fűtésre. Számításaik szerint a mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, elnyúló aszályra kell felkészülni, de egyre több lesz a hirtelen jött zivatar is.

2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Egyes körzetekben két nap alatt közel egyhavi csapadékmennyiség áztatta a földeket, máshol meg a kéthavi mennyiség is összejött. A meteorológusok számítottak erre, de ilyenkor azért az előrejelzésekben mindig nagyobb a bizonytalanság, mivel egy hullámzó front áll a háttérben. Miért van ez így, és egyáltalán milyen hullámzásról van szó?

Kevesebb erdei fülesbagoly lehet idén, mint a korábbi években. Az aszályos időjárás miatt kevesebb a mezei és az erdei pocok, ami a fő elesége a baglyoknak, ezért valószínűleg kevesebb fiókát hoztak a világra. Ebben a hónapban kezdődik a baglyok országos számlálása. 

Múlt hónapban még úgy nézett ki, hogy decemberre fogy el a hazai burgonya.

A kukorica mennyisége például 57 százalékkal esett vissza.

12 megyéből 8500 kárigény érkezett, összesen 40 milliárd forintot fizettek ki.

Megérte Üzbegisztánba menni, ahol „mindenki mindenbe beleegyezett”.

A következő hónapokban is az átlagnál kevesebb csapadékra számítanak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint a Hármas-Körös környékén szinte egy csepp eső sem esett.

Heteken belül 150 forintnál is többe kerülhet egy tojás a GKI szerint. Az aszály és az energiaválság Európa szerte felhajtotta az árát, de Magyarországon nagyobbat drágult, mint a legtöbb uniós tagállamban. Már most 100-140 forintot kérnek darabjáért, a tavalyi ár két és félszeresét.

A kérdés csak az, hogy lehet-e továbbra is tónak hívni a Debrecentől 10 kilométerre lévő félig mesterséges, félig természetes képződményt.

Raskó György agrárközgazdász szerint jövő év februárjáig is kitarthat a drágulás. Bár az élelmiszerárak emelkedésével egyre csökken a fizetőképes kereslet, a szakember szerint elképzelhető, hogy ennek következtében sem fog lejjebb menni az élelmiszerek ára.

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Európa legnagyobb termelője idén várhatóan 25,3 százalékkal kevesebb szemeskukoricát takaríthat be.

Ukrán importtal pótolják.

Egyes tanulmányok szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb országa.

Gyönyörű szivárványokat fotóztak a nemzeti parkban.

Az egyik legfontosabb élelmiszerünk is eltűnhet.

Az ideihez hasonló aszály utoljára csaknem ötszáz éve volt Európában. A Fókusz egy klímakutató és egy geológus segítségével térképezte fel a magyar történelem pusztító szárazságait.  

Még soha nem fordult elő, hogy a határon kívülről kell behozni az országba a kukoricát. 

A múlt héten hullott kiadós eső a kukoricán és a napraforgón nem segített ugyan, de más növények számára életmentő volt.

Eseménydús és több szempontból szomorú nyáron vagyunk túl, ami az időjárást illeti. A világ nagy részén a hőség és szárazság adta fel a leckét, míg egyes országok az özönvízszerű esőzések hatását nyögték. 

Talán soha nem örülünk még annyira esőnek, mint az elmúlt másfél hétben, a történelmi szárazság hónapjai után. Az utolsó pillanatban érkezett esők reményt adhatnak az őszi vetésnek, a most érő gyümölcsöknek és a legelőknek is, de ahhoz még kevés volt az idő és a csapadék, hogy a mélyebb rétegekben is átnedvesítse a talajt. Mi várható a következő napokban?

Ijesztő műholdképek mutatják meg, hogyan száradt ki a kontinensünk egy év alatt. 

Soha nem látott szárazság pusztít, ami gazdaságokat, családokat és emberi életeket tehet tönkre.

Kiszáradt folyók és tavak, áramhiány miatt leálló gyárak ezrei, romokban heverő mezőgazdaság, súlyos aszály és vízhiány. Ez az eredménye a Kínát több mint két hónapja sújtó, rekordok százait megdöntő hőségnek, ami nemcsak az ország valaha volt legsúlyosabb hőhulláma, hanem az egész világon páratlan katasztrófa – és tovább súlyosbítja a globális élelmiszerválságot és ellátási zavarokat.

Az etanol és az alkohol segíthet a növényeknek, hogy kibírják a szárazságot.

Már az ébredés sem lesz olyan, mint régen.

A Vízügyi Főigazgatóság szerint a hétvégi felmelegedés és a csapadékmentes idő miatt újra egyre több lehet az aszályos terület.

A Reggeliben Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza mesélt arról, hogy mi várható a jövőben az időjárás tekintetében, és mit tehet az egyén, hogy csökkentse a klímaváltozás negatív hatásait.

A szakadatlan esőzések villámárvizeket és földcsuszamlásokat okoztak.

Nagy István azt mondta, hogy nem rendelkezik a kormány mesebeli csatos ládával, amiből korlátlanul tudnának pénzt kivenni – de éhen halni nem fogunk.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a terület egy részén már a fák koronája is ég, ami hazánkban ritka.

Bontatlan Sztár tonik, pöttyös gumilabda, sörös és Pepsi-kólás palackok, Prím Panda tejjégkrém – most hogy teljesen kiszáradt a Debrecen melletti tó, előkerült az évtizedek alatt beledobált szemét egy része. Érdekes fényképes utazás a múltba a megkeményedett és feltöredezett iszapon.

Tovább apadnak az európai folyók. A Rajnán egyes helyeken még soha nem volt olyan alacsony a vízállás, mint most. A Száván gyalog át lehet kelni. A Dunán már csak néhány helyen tudnak közlekedni nagyobb hajókkal, több száz vízi jármű vesztegel a folyó alsó szakaszain. A fekete-tengeri kikötőkből sem tudják továbbvinni az árut. 

Még soha nem volt olyan hosszú hőhullám az országban, mint most.

57 éves, de ekkora aszályt még sohasem látott – mondta az amerikai hírügynökségnek egy akasztói juhász. Veszélyben vannak a vízkészletek is, a gazdák pedig amiatt aggódnak, hogy nem lesz mivel etetniük az állataikat. A szakemberek szerint már csak egy hetekig tartó esős időszak segítene, erre azonban nagyon kevés az esély. 

A szárazság miatt egymás után kerülnek elő emberi maradványok a 25 millió ember ivóvízellátását biztosító tározóból. 

Az egyik mezőgazdasági érdekképviselet szerint a szárazság miatt tönkrement a gabona, a napraforgó és a kukorica nagy része, akár ötszázmilliárd forint is lehet idén az aszálykár a mezőgazdaságban. A Vízügyi Igazgatóságnál azt mondják, idén eddig feleannyi csapadék volt, mint egy átlagos évben, a meteorológusok szerint ráadásul érdemi javulásra a következő hetekben sem lehet számítani.

Autót mosni és locsolni sem szabad a kertben, bezzeg a golfpályákat öntözhetik.

A debreceniek számára csaknem ötven évig fontos kirándulóhelynek számított a Vekeri, ma a holdbéli táj fölötti levegőt a romlás bűze tölti meg, gyakorlatilag teljesen elpárolgott a víz a tómederből. Előkerestünk pár Vekeri-tavi fotót az elmúlt évekből, hogy összehasonlítsuk az akkori és a mostani állapotokat.

3-4 csapadékos, főleg hóban gazdag év kellene ahhoz, hogy a mostani aszály után regenerálódjon a természet az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei szerint.

Alig lehet kapni és nagyon drága: magyar málnából még az előző évhez képest is kevesebb termett, emiatt az ára is nőtt. A Világgazdaság számításai szerint 15 százalékkal, akár 3000 forint lehet kilója. A termelők szerint a rendkívüli szárazság és az idénymunkások hiánya miatt hagytak fel sokan a málnatermesztéssel. Éveken belül szinte már csak kis kertészetekben lehet majd beszerezni magyar termést.

Nemcsak az eső hiánya és a nagy meleg az oka az Európa jelentős részén pusztító aszálynak, hanem a meggondolatlan vízfogyasztás is – állítja egy spanyol szakember. Szerinte a kontinens országainak ezért újra kell gondolniuk a vízügyi stratégiájukat, mert most jóval több vizet használnak fel, mint amennyi rendelkezésre áll.  

Az első holttestet egy rozsdás hordóban, lőtt sérüléssel találták meg a Las Vegas melletti víztározóban, ami alaposan felbolygatta a közvéleményt. Azóta további három ember maradványai kerültek elő a tóból, de van, akit jobban aggaszt, hogy rekordalacsony a 25 millió ember ivóvízellátását biztosító tározó vízszintje.

Az új kutak fúrása drága, a talajvíz már lényegében mindenhol ihatatlan.  

Rendkívül alacsony a Duna vízállása a román-bolgár határ közelében, pár száz kilométerre a Fekete-tengeri torkolattól.

Az egy évvel ezelőtti és a mostani NASA Modis felvételeket nézve meghökkentő a különbség.