„A legbrutálisabb, soha véget nem érő hőhullám, amit a világ valaha látott” – halálos tavasz köszöntött a Földre

Tudósok már évtizedek óta figyelmeztetik a világot, hogy a klímaváltozás miatt egyre többször és többször fordulnak majd elő szélsőséges időjárási események: egyre magasabb lesz a hőmérséklet világszerte, továbbá hosszabb ideig tartó és súlyosabb aszályok, a tengervíz hőmérséklete miatt egyre pusztítóbb trópusi viharok várhatók. 

2023-nak még csak a fele telt el, de az év már bizonyította, hogy ezekkel a veszélyekkel máris együtt kell élnünk. 

Spanyolország: rekordhőség és pusztító aszály

Rekordmeleg volt a tavasz az Európa legnagyobb gyümölcs- és zöldségtermelő vidékének számító Spanyolországban, ahol még soha nem jegyeztek fel olyan forróságot, mint amit idén tapasztaltak a márciussal kezdődő három hónapban. 

Különösen rossz volt a helyzet áprilisban, amikor egyes vidékeken az átlagosnál húsz Celsius-fokkal volt melegebb. Sorra dőltek a melegrekordok 35 Celsius-fok körüli hőmérsékletekkel, de volt, ahol majdnem 39 fokot mértek.

Maximiliano Herrera klímatológus a BBC-nek nyilatkozva „teljesen extrémnek” és „példátlannak” nevezte a hőhullámot. Közölte, hogy egyes mérőállomásokon 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek a korábbi rekordnál, ami „az egész világot nézve is csak néhányszor fordult elő eddig”. 

2022-ben minden idők legmelegebb nyara volt Spanyolországban, ahol hasonló lesz a helyzet idén is: Sevillában már június végén várhatóan 45 Celsius-fok lesz.

Az országot emellett súlyos aszály is sújtotta, és a második legszárazabb tavaszt mérték. Hatása még az űrből is látszik.

Ez a kép 2022 májusában készült a zöldellő Ibériai-félszigetről:

Ez pedig egy 2023. májusi fotó a szinte sivataggá változott Ibériai-félszigetről:

Az aszályt csak a májusi esőzések enyhítettek valamennyire: míg áprilisban egyes víztározókban 10 százalékra csökkent a víz mennyisége, és átlagosan 25 százalékon álltak, május végére majdnem ötven százalékra nőtt az átlagos vízszint. 

Az aszály így is a spanyol vidék 60 százalékát érintette, és 3,5 millió hektárnyi területen (ez Magyarország területének több mint egyharmada) pusztította el a termést.

Az aszálytól leginkább érintett területeken korlátozni kellett a lakossági és a mezőgazdasági vízfelhasználást, egyes településekre lajtoskocsikkal vitték a vizet, a kormány pedig több mint kétmilliárd eurót költött az aszály elleni védekezésre és segélyekre.

Százéves áradás Olaszországban

Májusban félévnyi eső zúdult le Olaszország északi részére mindössze 36 óra alatt, katasztrofális áradásokat okozva a területen. Több mint húsz folyó lépett ki a medréből, nagyjából háromszáz földcsuszamlás történt, és több mint ötszáz út vált járhatatlanná.

A több mint száz települést érintő áradásokban 14 ember halt meg, és 36 ezren voltak kénytelenek elhagyni az otthonaikat.

Az áradások miatt nagyjából ötezer farm került víz alá, négyszázezer tonna búza semmisült meg, több ezer haszonállat pusztult el, és 1,5 millió gyümölcsfa került a pusztulás szélére. A mezőgazdaságot ért kár a becslések szerint 1,5 milliárd euró lehet.

Bár az első elemzések szerint nem lehet kijelenteni, hogy a klímaváltozás okozta a kétszáz évente egyszer előforduló felhőszakadást, mégis hozzájárult a katasztrófa pusztító erejéhez. Az elmúlt években a területet sújtó aszály miatt ugyanis annyira kiszáradt a talaj, hogy nem tudta felinni a lezúduló vízmennyiséget, ami így a folyókba ömlött, és árvizeket okozott.

Katasztrófák nyara jön Európában

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) június 14-én közzétett jelentése szerint idén nyáron még gyakrabban lesznek hosszú ideig tartó súlyos hőhullámok és aszályok, valamint áradások és erdőtüzek Európában. 

Az emberekre a legnagyobb közvetlen veszélyt a hőség jelenti: az EEA jelentése szerint 1981 és 2021 között majdnem 195 ezer ember halt meg extrém időjárási események miatt Európában, 81 százalékuk a hőhullámok miatt. Spanyolországban csak 2022 nyarán több mint 4600 áldozata volt a hőségnek. 

Anyagi károkat pedig leginkább az áradások okoznak: 1981 és 2021 között közel 258 milliárd eurós árvízkár volt Európában, ami évente átlagosan két százalékkal nőtt. Az aszályok közben kilencmilliárd eurós gazdasági kárt okoznak, ami az évszázad végére akár 45 milliárd euróra is nőhet, ha erősödik a globális felmelegedés.

40 fokos hőség Szibériában

Történelmének legsúlyosabb hőhulláma sújtotta június elején az extrém hidegről híres Szibériát, ami a Föld egyik leggyorsabban melegedő területévé vált az elmúlt években. Nyár elején tucatnyi helyen mértek történelminek számító melegrekordokat.

Baevóban majdnem negyven Celsius-fokot mértek, de több más helyen is 37 fok feletti hőség volt.

Három évvel korábban már volt egy hasonló, de nem ennyire intenzív hőhullám Szibériában, ami kutatók szerint „szinte lehetetlenség” lett volna, ha nincsen a klímaváltozás.

Történelmi hőhullám Ázsiában

Délkelet-Ázsiában az április és a május a legmelegebb időszak, de az idei tavasz minden korábbinál forróbb volt, egymás után dőltek meg a történelmi rekordok.

A legbrutálisabb, soha véget nem érő hőhullám, amit a világ valaha látott

– jellemezte a helyzetet Maximiliano Herrera klimatológus.

Minden idők legmagasabb hőmérsékletét mérték Vietnámban (44,2), Laosz fővárosában (42,5) és Thaiföldön (45,4), több országban százával dőltek meg a napi rekordok.

A hőséget a magas páratartalom tette még elviselhetetlenebbé a délkelet-ázsiai országokban, ahol a hőérzet mindenhol a negyven fok közelében vagy afelett volt minden egyes nap április eleje és május vége között. Thaiföld fővárosában áprilisban a páratartalommal kombinált hőindex rekordot döntött: 54 fok volt a csúcs.

Közben Pakisztánban és Indiában is 40 fok feletti hőmérsékleteket mértek, és hasonló volt a helyzet Kínában is, ahol április óta százával dőltek meg a napi hőmérsékleti rekordok. Sanghajban egy majdnem 150 éves májusi melegrekord dőlt meg, amikor 36 fokot mértek. 

A helyzet júniusban is folytatódott. Vietnámban már június elsején megdőlt minden idők legmelegebb júniusi napjának rekordja, 43,8 fokkal. 

Június közepére Kínában több városban is minden idők legforróbb júniusi napját mérték 40 fok körüli hőmérsékletekkel: Pekingben június 16-án 39,4 fokot mértek, megdöntve az eddigi június közepi rekordot a kínai fővárosban. Az északnyugati Hszincsiang tartományban pedig 49,2 fokot mértek.

A Xinhua kínai állami hírügynökség közlése szerint június közepén kétmillió négyzetkilométernyi területen (Magyarország területének nagyjából 21-szerese) volt 35 fok feletti hőmérséklet. 

Az elektromos hálózatokat megterhelő hőhullám miatt több országban is korlátozni kellett az energiafogyasztást, iskolákat zártak be, utak mentek tönkre, állatok hullottak el, és tönkrement a termés. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a hőhullámnak mennyi halálos áldozata van Délkelet-Ázsiában, ahol több milliárd ember él. 

A példátlan hőhullámok azonban nem csak Ázsiát sújtották. Szokatlan meleg volt Dél-Afrikában, Mexikóban és Texasban is, valamint Norvégiában és Skóciában.

Rekorddöntő viharok

A többi délkelet-ázsiai országhoz hasonlóan Bangladesben is példátlan hőhullám pusztított tavasszal. Ott azonban május közepén enyhült a hőség. Ennek azonban nem örülhettek, a lehűlést ugyanis egy pusztító ciklon hozta meg.

Az ötös erősségű, több mint kétszáz kilométer per órás szelekkel érkező vihar a legerősebb feljegyzett ciklon volt az Indiai-óceán északi részén.

Az év elején rekordot döntött az Indiai-óceán déli részén kialakult Freddy ciklon, ami több mint öt héten át tombolt: az volt minden idők legnagyobb felhalmozott ciklonenergia indexű (ACE) vihara a déli féltekén. Emellett Freddy lehetett minden idők leghosszabb ideig tartó trópusi vihara is.

Szupertájfun

Közben a Csendes-óceánon a világ legintenzívebb idei trópusi ciklonja alakult ki. A majdnem háromszáz kilométer per órás szeleket kavaró Mawar szupertájfun végül minden idők egyik legerősebb májusi tájfunjává vált az északi féltekén.

Június közepén újabb rekorddöntő ciklon alakult ki az Arab-tenger felett, ami a tenger klímaváltozás okozta felmelegedése miatt minden idők leghosszabb ideig tartó ciklona lett a területen. Az Arab-tenger felett ritkán szoktak kialakulni a ciklonok, de az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak.

Aszály, árvíz és éhhalál

A klímaváltozás különösen katasztrofális hatással volt Afrika északkeleti régiójára, ahol a negyven éve nem tapasztalt szárazságot a heves esőzések okozta áradások teszik még pusztítóbbá. A pusztuló termés és az elhulló állatok miatt több mint húszmillió ember van kitéve az éhezés veszélyének.

Májusban egy árvíz miatt egy szomáliai város szinte teljes lakossága, majdnem negyedmillió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát, miután a település teljesen víz alá került, és az egész országban 460 ezer embert érintettek a heves esőzések miatt kialakult áradások.

Közben a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országok egyikének számító Ruandában legalább 130 ember halt a heves esőzések okozta áradásokban és földcsuszamlásokban, amik ötezer házat döntöttek romba, és több tucatnyi utat és hidat mostak el. 

Hatalmas erdőtűz Kanadában

Kanadában a 21. század legpusztítóbb erdőtüze tombol már hetek óta, ami olyan nagy füstöt eredményezett, hogy még New York városát is beborította, világvége-hangulatúvá változtatva az amerikai nagyvárost, ahol június elején levegőt venni is alig lehetett. 

Nyitókép: AP Photo/Emilio Morenatti