Vége a télnek, de az igazi tavaszt még hiába várjuk

A tavalyi történelmi aszály után végre jól indult az idei év, ami a csapadékot illeti, és ez a kalászosok állapotán is meglátszik. Ami viszont hiányzott, az a tartós fagy. Bár a február ilyen téren javított kicsit a helyzeten – volt egy nagyjából egyhetes hideg időszak erős éjszakai lehűléssel –, kérdéses, hogy mindez mire volt elég a kártevők szempontjából. 

Az első két hónap összességében azért bizakodásra adott okot: idén nem kell nyár közepén mindenhol teljesen kiégett parkokat, perzselődő kukoricaföldeket látnunk, és egyelőre a friss előrejelzések sem mondanak ennek ellent. 

A következő hetek időjárását a sokat emlegetett poláris örvény, az év további részét pedig a csendes-óceáni El Niño befolyásolhatja. Mi persze most maradjunk a közeljövőnél, hiszen már annak is örülünk, ha a következő hetek trendjét sikerül jól megfogni.

A poláris örvény egy hatalmas ciklon, ami a légkör sztratoszféra nevű régiójában örvénylik a sarkvidékek felett. Jellemzően télen alakul ki, és normál állapotában egészen hasonlít egy koronghoz. Időnként azonban behullámzik, kibillen egyensúlyából, sőt szét is szakad, ilyenkor jelentősen megváltozik Észak-Amerika és Európa időjárása. Az ilyen szétszakadásokat hirtelen sztratoszférikus melegedésnek hívjuk, és most épp ilyet láthatnánk, ha az infra tartományra is érzékeny lenne szemünk. Az időjárási modellek láthatóvá teszik számunkra ezt a folyamatot, és azt is, hogy mire számíthatunk március elején. 

Ezen események jellegzetessége, hogy Észak-Amerikára vonatkozóan jóval könnyebb hosszú távú előrejelzést készíteni, ott szinte mindig hasonló menetrend szerint zajlanak az események, ezzel szemben az Atlanti-óceán keleti oldalán jóval nagyobb a bizonytalanság. Korábbi, a témával foglalkozó cikkünkben arról írtunk, hogy az átlagosnál valamivel enyhébb, de közel sem nyugodt idő vár az öreg kontinensre, jelentős ciklonaktivitással. Bár a friss előrejelzések között a hőmérsékletet illetően vannak nézeteltérések, a ciklonpályák leírásában, és így a csapadék terén már nagyobb az egyetértés, és ez összhangban van a korábbi prognózissal is. Fordítsuk most mindezt le magyarra! 

Nagy havazást már tényleg ne várjunk

A számítások nem kételkednek abban, hogy nagy havazás Közép-Európát már nem fenyegeti. Ezzel azért a szakember még óvatosan bánik, mert ami kontinensszinten, havi átlagban nem tűnik nagynak, az egy-egy országrész számára még okozhat meglepetéseket, főleg március végén. Ennek esélyét tehát még nem vetnénk el, de azért aki eddig nem ruházott be szánkóra vagy sílécre, most már inkább ne tegye. 

A csapadék terén, ahogy említettük, jelentős az összhang a modellek között, bár közel sem egyhangú. Ha a jellemzően jobb beválással rendelkező európai előrejelző központ adataira hallgatunk (és tegyünk így, mert a világ legjobb adatairól van szó), akkor arra jutunk, hogy 

a következő hetekben gyakrabban érkezhetnek hozzánk délnyugat, nyugat felől a ciklonok, ami egyrészt azt jelenti, hogy nem kimondottan sarkvidéki levegőt szállítanának hozzánk, ellenben a páratartalommal nem lenne gond. Ilyen esetekben csapadékosabb az idő a megszokottnál, 

mert több esély van arra, hogy a frontok hullámot vessenek, ami a Kárpát-medencében rendszerint a legnagyobb esőzéseket okozza. A mostani, száraznak mondható hét után következhet néhány nedvesebb, ami várhatóan főleg esőt jelent. 

Végül nézzük a hőmérsékletet. Ahogy az lenni szokott, hideg és meleg rezsimek határán lehetünk, ezért ember legyen a talpán, aki megmondja, melyik győzedelmeskedik a végén. Sokszor egyik sem, hanem ezek váltakozása okoz fejfájást az előrejelzőknek és a frontérzékenyeknek egyaránt. Tehát most még arról is merész lenne beszélni, hogy a sokévi átlaghoz képest milyen hőmérsékletek várnak ránk, arról pedig teljesen felesleges, hogy ez pontosan hány fokot jelent.

Mire számíthatunk a hét végéig?

Mentsük meg gyorsan a mundér becsületét, és mondjunk a fentieknél kézzel foghatóbb, konkrétabb kijelentéseket is a várható időjárásról. A következő napok időjárása ugyanis egészen tisztán látszik, a bizonytalanság meglepően alacsony. A hétvégi szeles, hűvös, néhol havazást okozó frontrendszer már végleg elhagyja a térséget, mögötte csendesebb, szárazabb időszak köszönt be. A hét végéig érdemi csapadék nem jön, a szél sem lesz kimondottan erős, és a felhőzet sem lesz teljesen zárt. Az első napokban még bőven lesznek hajnali fagyok, de ezek is szelídülnek, napközben pedig 5 és 10 fok közé melegszik fel a levegő, országrésztől függően. 

Ez a nyugalom viszont, ahogy fentebb már utaltunk rá, csak átmenetinek tűnik, a folytatásban egészen biztosan nagyobb lesz a jövés-menés a Kárpát-medence légterében. A hétvégén és a jövő héten több frontátvonulásra, erősebb szélre és csapadékra számítunk, érdemes lesz tehát figyelni a friss előrejelzéseket!

Nyitókép: a debreceni Vekeri-tó – Fotó: Oláh Tibor/MTVA/Bizományosi