Ilyen volt a tél, és ilyen lesz a tél a jövő héten

Egész Európa feszülten várta, milyen időt hoz a 2022/2023-as tél, hiszen nem babra ment a játék. Miután sok helyen attól féltek, tartós hideg esetén nem lesz elegendő gáz a tározókban, talán a szokásosnál is korábban megindultak a találgatások a hőmérséklet alakulásáról. 

Bár a hosszú távú előrejelzések az átlagember számára sajnos még nem tartalmaznak igazán hasznos információkat, energetikai tervezésre igenis alkalmasak. Persze ezekből a hiteles előrejelzésekből volt kevesebb, a nagyközönséghez inkább az ilyen vagy olyan riogatások jutnak el, de ez törvényszerű. A tisztánlátást elősegítendő még novemberben én is írtam egy cikket arról, mi az, ami kijelenthető a téli időjárással kapcsolatban, és melyek azok a kérdések, amelyeket még feltenni is felesleges több hónapos időtávon. 

Akkor világosan látszott, hogy mivel az úgynevezett La Niña jelenség tartósnak bizonyul, ezért Észak-Amerika egyes részei komoly hidegbetörésekkel, hóviharokkal számolhatnak. (Zárójelesen jegyzem meg, ez így is lett.) Az viszont nagyon kérdéses volt, hogy a potenciálisan felbomló poláris örvény milyen hatással lesz Európára. A legvalószínűbb forgatókönyvként azt jelöltük meg, hogy az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, változékony idő jellemezheti térségünket, és ha lesznek havas periódusok, akkor azok inkább a Dunántúlt érinthetik. Visszatekintve egyértelmű, hogy a hőmérséklet ezeket a várakozásokat felülmúlta, de a változékonyság és a csapadék eloszlása nem okozott nagy csalódást.

A klímaváltozásnak megfelelő telünk volt

Nézzük, milyen hőmérsékletek jellemezték a téli hónapokat! Európában 2022 decembere volt a valaha megfigyelt 7. legmelegebb, és ezt úgy sikerült elérni, hogy közben Észak-Európában kimondottan hideg volt. Aki még emlékszik a karácsonyra, tudja, hogy egészen felejtős volt téli hangulat szempontjából. Bár december 11-12-én „bepróbálkozott” a havazás, ebből csak az északkeleti megyékbe és a hegyekbe jutott valamire való mennyiség. 

Aki ekkor még reménykedett, hamar kedvét szegte az új esztendő. 2023 első hónapja volt kontinensszinten a 3. legmelegebb, és erre biztosan sokan emlékeznek, akik ekkorra időzítették a síelést. Az egy dolog, hogy a hazai pályák zöldelltek, de még az Alpok nagy síterepei is nyögték a meleget. Itt érdemes említést tennünk egy friss hazai kutatásról is. Az ELTE munkatársai megvizsgálták, hogyan alakult a hazai hegyekben a hótakaró vastagsága az elmúlt évtizedekben, és mire számíthatunk a jövőben. Ahogy az sejthető, a vizsgált 60 év során harmadára zsugorodott a hegyi hótakaró átlagos vastagsága, és ez gyakorlatilag minden térségben igaz. Ha gyors ütemben fenntartható útra tér az emberiség, akkor van rá esély, hogy 2050 után akár a mostaninál is kedvezőbb legyen a hóhelyzet, ellenben ha úgy folytatjuk az üvegházgáz-kibocsátást, ahogy eddig, akkor végleg elbúcsúzhatunk a pelyhestől, még a Kékestetőn is. 

De térjünk vissza a múltba, hiszen január végén kicsit megemberelte magát az időjárás, és végre számottevő havazással is megörvendeztette a télimádókat. Január 20-án és 22-én a hegyekben és a Dunántúlon, főleg annak déli felén alakult ki több centis hóréteg, ami ezen a télen már említésre méltónak számít. Végül eljött a február, ami igaz, hogy Magyarországon már hidegebbre sikerült, mint a korábbi időszak, de Európában így is az 5. legmelegebbnek számít. Különösen a sarkvidéken volt relatív forróság, ami jelentősen csökkentette is a jég kiterjedését.

Mindez a poláris örvény felhasadása miatt alakult így, és nem érte meglepetésként a szakembereket. Egyébként nemcsak az északi, de a déli sarkvidék is izzadt, aminek eredménye, hogy az Antarktiszon még sosem volt olyan kevés jég a tengeren, mint amit ebben a hónapban a műholdak megfigyeltek. Újabb tünet, aminek mellékhatásai is lesznek. Hazánkban ekkor már egyébként előfordultak jelentősebb hideg időszakok, és újabb havas napok is (február 1-2., illetve 26.), de tartós, nagy területet lefedő hórétegről nem beszélhettünk.

Ha az egész telet egyben nézzük, Magyarországon ez volt a második legenyhébb 1901 óta, valamint a 9. legcsapadékosabb. 

És bizony, mindkettőnek örülhetünk bizonyos szempontból. Bár nem jó látni, hogy a klímaváltozás a szemünk láttára bontakozik ki, a háború és energiaválság közepette kivételesen nagyon sokan drukkoltak az enyhe időért – sikerrel. A csapadék pedig talán még ennél is jobb hír. A tavalyi történelmi aszály után úgy kellettek az őszi és téli esőzések, mint egy falat kenyér, és bár nem vitte túlzásba a légkör, azért az kijelenthető, hogy a 2022-eshez hasonló tragikus helyzet idén nem következik be, mert sokkal jobb talajvíz-háztartással vághatunk neki a vegetációs időszaknak. A téli védelmező hóréteg ugyan hiányzott a földekről, de a kemény fagyok sem okoztak cserébe gondot a növényeknek. Persze a kártevőknek sem.

Erős hidegfront a küszöbön

A március is hozta eddig a formáját, szerencsére nem fukarkodott a csapadékkal, de sajnos nem fukarkodott a viharos széllel sem (Magyarországon átlagban is ez a legszelesebb hónap). A márciust és a telet pedig sosem szabad temetni, erre idén is látunk példát. 

Hétfőn erős hidegfront érkezik, megint sokfelé lesz erős, viharos a szél, és a lehűlés ahhoz is elég lesz, hogy két-három napig visszatérjenek a hajnali fagyok, napközben pedig akár hózáporok is megidézhetik a tél szellemét. Majd a hektikus hónapra jellemzően várhatóan nagyon gyors melegedés kezdődik, a jövő hétvége ismét tavaszi lesz.

Nyitókép: havazott a Mátrában 2023. március 15-én – Fotó: Komka Péter/MTI