A naptárban már közeleg a tavasz, de mit gondol erről az időjárás?

Az rtl.hu időjárás rovatában gyakran foglalkozom középtávú időjárás előrejelzéssel, ennek pedig két oka van. Egyrészt, mert ez megfelelően művelve már nem sarlatánság, a modern, szuperszámítógépekre épülő meteorológia lehetővé teszi a nagy trendek leírását akár több hetes időtávon is. Másrészt, a médiában egyébként rendre felröppennek hírek arról, hogy „minden idők leghidegebb tele jön”, „brutális forró lesz a nyár”, márpedig ezek így, ebben a formában sokszor megalapozatlan állítások, ezért fontos, hogy higgadt hangvételű, szakmai elveket szem előtt tartó sorok is elérhetők legyenek a témában a nagyközönség számára. Arról már nemrég olvashattak, hogy hogyan zárulhat az idei tél, most pedig ennél egy picit távolabbra tekintünk, és megnézzük, látszik-e már valami a sokak által nagyon várt tavaszból.

Már megint a poláris örvény

Aki olvasta már itt cikkemet, igen nagy eséllyel futott bele a „poláris örvény” kifejezésbe. Nem véletlen, hiszen télen ennek a misztikus magaslégköri objektumnak köszönhetően van esélyünk akár hosszabb, hónapos időtávon is előrejelezni. Ez pedig még a csillagászati télre is igaz, így márciusban is jobb, ha fél szemmel azért figyelünk rá. Annál is inkább, mert újabb gyors sztratoszférikus melegedést látunk, ami ráadásul tartósnak tűnik. Ez azt jelenti, hogy a légkör magasabb rétegeiben a sarkvidékek felett a hideg levegő helyére meleg kerül, a körkörös, normális áramlás lelassul, így az addig ott tanyázó levegő kiszabadulhat, és elöntheti a közepes szélességeket. Ez Észak-Amerikában szinte mindig hidegbetöréssel jár, Európa viszont csak széttárja karjait, mert nálunk a várható hatások rendkívül kérdésesek. 

A február hátralevő része minden esetre melegebbnek ígérkezik, mint a mostani periódus, 

jó eséllyel az elmúlt hét volt nálunk a mélypont a hónapban, hőmérsékleti szempontból.

 A poláris örvény gyengülése, és annak tartóssága pedig azt vetíti előre, hogy a mérsékelt övben nagyon kaotikus lesz a helyzet a következő jó néhány hétben, aminek annyiban nem örülünk, hogy ez inkább csak kontinentális, vagy legfeljebb regionális szinten teszi lehetővé markáns trendek megrajzolását. Magyarországra vonatkozó tavaszi előrejelzést itt ne keressen az olvasó – de javaslom, ha máshol ilyet lát, annak se higgyen.

Meleg január

Az öreg kontinensen egyébként eddig nem teljesített jól a tél. Az első két hónap kimondottan enyhe volt, hiába akadt néha egy-egy markánsabb hidegfront. Nálunk csak egy-egy napon fehéredett ki a táj, akkor inkább csak a hegyekben, melegrekordok ellenben szép számmal dőltek. A középső hónap volt a legmelegebb, a Copernicus klímakutató, elemző központ adatai szerint ez volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb január, ami sajnos jól illeszkedik a trendbe. Globálisan is megfigyelhető a melegedés, a hetedik legmelegebb évkezdetről beszélhetünk. Persze ahogy mindig, most is voltak hideg területek a világban, elég, ha az egyik szibériai állomás -62 fokos regisztrált hőmérsékletét említjük.

A múlttal már csak azért is érdemes egy picit foglalkozni, mert az évszak első felében nagyon hasonló nagytérségi légköri helyzetet látunk, mint ami az előrejelzésekben most megjelent. Ez nem azt jelenti, hogy a hőmérséklet is ugyanúgy alakulna, hiszen más a realitás decemberben és márciusban, de a frontok, ciklonok  pályái és a felhőmentes területek azért mutathatnak némi hasonlóságot. Egyre inkább úgy látszik, hogy Kanadában és az USA-ban még egy, kései hidegbetörés esélye benne van a pakliban, ők tehát még jobb, ha nem teszik messzire a hólapátokat. Ott ráadásul ezt nagyobb magabiztossággal jelenthetjük ki, mert a különböző modellszámítások eredményei is sokkal egybehangzóbbak. Nos, igen, vannak a világnak előrejelzés szempontjából szerencsésebb térségei…

Veszélyes fagyok

Európában ugyanis jóval nagyobb a szórás. A poláris örvény gyengülése garantáltan hatással lesz ránk, méghozzá várhatóan oly módon, hogy enyhe levegőt szállít hozzánk, de ez nem feltétlen jár majd együtt nyugodt idővel. Nagy lehet a ciklon aktivitás, különösen a kontinens nyugati felén. Ez ránk nézve jót jelentene, amennyiben elkerülhetnénk a tavalyihoz hasonló pusztító szárazságot. Mondhatnánk, hogy az átlagnál melegebb idő már senkit sem lep meg, szép lassan ez válik megszokottá, de sajnos ez nem igaz. 

A vegetációt igenis meglepi, és ha érkezik egy-egy olyan hidegfront, amely mögött fagypont alá csökken éjjel a hőmérséklet, akkor az komoly károkat tud okozni a mezőgazdaságban.

 Az utóbbi egy-két évtizedben talán ez vált a tavasz legfenyegetőbb veszélyévé, és ez is maradhat, ha a klímaváltozás az eddig megismert ütemterv szerint halad. A mostani fagyos időszakra ellenben nagy szükségünk volt, a szakemberek egybehangzóan állítják, hogy bizony, ennek helye van, és fontos a szerepe a(z általunk) kártevőknek titulált élőlények gyérítésében.

Összefoglalva tehát, Európában egy átlagnál valamivel enyhébb, mozgalmasnak mondható tavasz várható, amikor viszont rövid időszakokra nem zárhatjuk ki a kései fagyok támadását sem. Az előrejelzés bizonytalansága viszont sajnos jóval nagyobb, mint a tengerentúlon.

Nyitókép: Getty Images