Mikor jön a jó idő?

Porvihar a Dunántúlon, országos és fővárosi szélrekord, havas gyümölcsfák a Nyírségben,

Néhány példa a legvadabbak közül, amelyek jól mutatják, hogy a Kárpát-medencében továbbra is a szélsőségek jelentik a legnagyobb kihívást, ha időjárásról és éghajlatváltozásról van szó. Mindennek fényében jó lenne tudni, mikor dőlhetünk kicsit hátra, mikor kapcsolhatjuk ki végleg a fűtést, és mikor nem kell többé fagykároktól tartanunk. Nos, ami biztos, hogy a földi klíma egyik legjelentősebb motorja épp nagy változásokon megy keresztül. Az elmúlt három évben szünet nélkül úgynevezett La Niña állapot állt fenn a Csendes-óceán egyenlítői térségében, ami nagyon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a szokásosnál jóval hidegebb volt ott a víz. Ez jól ismert szélsőségeket, időjárási ingazodásokat okoz a bolygó különböző részein, Ausztráliában például áradásokat, az Egyesült Államokban pedig erős hidegbetöréseket. Mindegyik megtörtént 2022-ben. 

Nem példátlan, de legalábbis ritka, hogy három évig fennálljon ez az állapot, az viszont borítékolható volt, hogy negyedjére már nem jön össze. Így is történt, megindult a tengervíz melegedése, és jelenleg egy óriási átmenet szemtanúi vagyunk – hamarosan beköszönt a még híresebb, vagy inkább hirhedtebb El Niño. 

Amint ez megtörténik, megint okosabbak leszünk, hiszen egy jól ismert jelenségről van szó, amelyet már sokan dokumentáltak, modelleztek, és analógiákat dolgoztak ki annak érdekében, hogy meg tudják mondani, milyen hatással kell számolnunk a világ különböző pontjain ilyen helyzetben. Addig viszont a légkör elengedi a kezünket, egy megbízható sorvezetőt ejtünk most a földre. Az átmenet ugyanis azt eredményezi, hogy minden más, a földi klímát alakító tényező nagyobb szerephez jut, és egy-egy kisebb térség időjárását sokkal több tényező képes alakítani. A helyzet tehát talán jövő télen jobb lesz, most viszont semmiképp sem egyszeregy az előrejelzés – ennek ellenére belevágunk, és megnézzük, mit mutatnak az adatok.

Nem kell talán senkit meggyőzni arról, hogy a rövidtávú előrejelzések beválása többnyire jobb, mint a hosszútávúaké. Ezért kezdjük is ezzel. Az igazán télies, éjszakai faggyal és hózáporokkal fémjelzett idő véget ért, melegedést tapasztalunk a napokban, aminek egyértelműen kedvező hatásai lesznek a mezőgazdaságra. A melegedés viszont nincs „ingyen” – csapadékot is kapunk, csütörtöktől kis, péntektől viszont már akár nagyobb mennyiségben is. De ez sem gond, erre is nagy szükség van, hiszen ez is segít a szekrényben tartani az „aszálymumust”. 

A melegedés viszont nem viszi túlzásba, a fűtési szezon még egyáltalán nem ér véget! 

A jövő hét elején újabb lehűlés körvonalazódik, és egyelőre a pakli tartalmazza a vegyes halmazállapotú csapadék kártyát is. Hogy kijátssza-e a légkör, az a későbbi napok előrejelzéseiből kiderül. A jövő hét időjárásának részletei még a ködbe vesznek, de azt azért ki lehet jelenteni, hogy az átlagosnál melegebb időben nem bízhatunk. Közelünkben maradnak a hideg légtömegek, ami változékony, szeles, éjjel pedig néhol akár fagyos időt is magában foglalhat. Akit érdekelnek a középtávú előrejelzések, mindenképp keressék fel a Meteorológiai Szolgálat honlapján a valószínűségi előrejelzéseket. Higgyék el, ennél megbízhatóbb információt 8-10 napos időtávon nem is találhatnánk.

Rendben, a jövő héten is óvakodnunk kell a fagyoktól, a fázósak még fűthetnek is, de mikor lesz mindennek vége? A friss hosszútávú, úgynevezett anomália előrejelzések, amelyek arra adnak választ, hogy Európában hol találjuk majd egy adott héten a meleg és hideg, száraz és esős területeket, azt mutatják, hogy az igazán meleg időre még hiába várunk. 

Bár jó esetben az átlag közelébe kerülhetünk, ami egyébként áprilisban már egyáltalán nem eredményez rossz hőérzetet, de hirtelen berobbanó nyárias időt ez semmiképp sem takar. 

Hogy ez jó hír-e vagy sem, mindenki döntse el maga, de ha csak a naptárat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy kivételesen mintha normális ütemben haladnának a dolgok a légkörben. Ami pedig talán ennél is a fontosabb, az a csapadék kérdése. Átlagos, vagy annál kissé nedvesebb viszonyok olvashatók ki, tehát jó eséllyel a 12-ből 4-et már megúszunk majd aszály nélkül, legalábbis az ország döntő részén (Sopron térségében ugyanis ismét a súlyos aszály jelei mutatkoztak az elmúlt hetekben).

Valószínűleg sokan már az eddigieket is a jóslás kategóriájába sorolják, és természetesen bőven van ilyen időtávon bizonytalanság az előrejelzésben, de akinek kedve lenne ennek ellenére is messzebbre kalandozni, mutatom a még távolabbi prognózist. 

A Severe Weather Europe csapata ismét megvizsgálta a legjobb előrejelző modellek eredményeit, amelyek már az ötödik, hatodik hónapra vonatkozóan is tartalmaznak információt. És, hogy mit olvastak ki? Nos, az Észak-Európa fölött gyakran megjelenő anticiklon hazánkra nézve azt jelenti, hogy a nyári aszály esélye drasztikusan csökken, sőt, ha valami ilyen helyzetben gondot okozhat, az inkább a rövid idő alatt lezúduló kiadós eső. 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy fáznunk is kéne, hiszen a klímaváltozás arculatába egyébként remekül passzoló, átlagosnál magasabb hőmérséklet várható, legalábbis nagy átlagban, a szuperszámítógépek szerint (igaz, ezek a szuperszámítógépek szinte csodákra képesek). Mindezt persze ne vegyük még készpénznek, ne ez alapján tervezzük a vakációt, de mindenképp bizakodhatunk, hogy a tavalyi történelmi szárazság után idén talán a csapadékhiány már nem járul hozzá az élelmiszer-áremelkedéshez.

Nyitókép: MTI / Czeglédi Zsolt