Évente több mint tízezer magyar hal bele, és ezekben a napokban különösen veszélyben vagyunk

Először is álljon itt néhány adat, amely megmutatja, miért nem lehet ezzel a témával eleget foglalkozni. A világ lakosságának 90 százaléka mindennap szennyezett levegőt lélegzik, aminek eredményeként évente 7 millió ember hal meg idő előtt. Magyarországra vetítve ez a szám meghaladja a 10 ezret, ami drámaian nagy szám egy olyan országban, ahol kevesebben élnek, mint 10 millió. Ha pedig mindez nem lenne elég rémisztő, íme még egy: 

Budapesten egy felnőtt napi 3 cigarettának megfelelő mennyiségű szennyezőanyagot szív be 

– a dohányosok pedig értelemszerűen erre még rátesznek egy hatalmas lapáttal. A gond tehát nagy, ráadásul szezonális és regionális különbségeket is mutat, ami azt jelenti, hogy télen és a települések környezetében fokozott a kitettség. Szmog egyébként nyáron is előfordul, de akkor más mechanizmusok és más szennyezők lépnek előtérbe, erről egy kicsit később még beszélünk.

A téma apropóját az elmúlt napok tapasztalatai és a következő napokra szóló előrejelzések adják. Már a hétvégén is alig találtunk olyan régiót, ahol ne emelkedett volna nagyon magasra a szálló por koncentrációja, és bár a szombat este érkezett hidegfront egy picit kiszellőztette a Kárpát-medencét, az nem volt elég ahhoz, hogy az egészségügyi határérték alá csökkenjen a szennyezők mennyisége. 

Meddig marad velünk a szmog?

Javulásra pedig a következő napokban szinte semmi esély. A légmozgás a hét közepén, szerdán, csütörtökön szinte teljesen leáll, mert egy anticiklon helyeződik fölénk. A szél hiánya azt okozza, hogy amit a levegőbe füstölünk, az nagyrészt a közelünkben is marad, és ezt az anticiklon egy másik velejárója is elősegíti. Ilyen időjárási helyzetben ugyanis a légkörben több úgynevezett záróréteg is kialakul, ami szinte fedőként viselkedik. Mintha a természet minden eszközt bevetne annak érdekében, hogy megfulladjunk a saját magunk okozta szennyezésben. 

A záróréteg magassága napszak szerint változik, éjjel van a legalacsonyabban és délután a legmagasabban – éjjel sokszor csak egy mindössze néhány 100, rosszabb esetben néhány 10 méter vastag légréteg áll rendelkezésre a füst befogadására. A sors újabb fintora, hogy természetesen éppen ekkor nő meg a fűtési igény, tehát akkor szennyezünk a legtöbbet, amikor az a legártalmasabb. 

Bár ezekben a napokban országszerte egészségtelen lesz a levegő, bőven voltunk már ennél reménytelenebb helyzetben is. 

Most ugyanis nem alakul ki hetekig tartó hidegpárna, szerencsére nagyon is látszik a fény az alagút végén. 

Péntektől már ismét frontok érik el majd az országot, megélénkül a szél, emiatt megnő az úgynevezett keveredési réteg vastagsága is, így a szennyezést egyrészt a szelek szárnyán postára adjuk, másrészt a kosznak nagyobb helye lesz majd elkeveredni, így összességében csökken a koncentráció. Az is fontos tényező, hogy nem lesz már farkasordító hideg, a hétvégére pedig jelentősen melegszik is az idő, tehát kevésbé kell majd fűteni, ami napjaink Magyarországán az első számú bűnös, ha légszennyezésről van szó.

Hogyan védekezhetünk a szmog ellen?

Mit tehetünk mindennek tükrében? Mint átlagember, elsősorban saját egészségünkre tudunk figyelni. A szellőztetést ne a korai és késői órákra időzítsük, hanem ha lehet, inkább a délutáni órákra, amikor a legkisebb a szálló por koncentrációja. A sétára, sportolásra ugyanez igaz. Bár a jól bejáratott maszkokat a keleti népek előszeretettel hordják a légszennyezés ellen is, de sajnos a legapróbb mérettartományba eső szemcsék ellen ez sem nyújt feltétlen védelmet. Bizonyos beltéri légtisztító berendezések segítségünkre lehetnek, de ami talán ennél is fontosabb, hogy 

tegyünk meg mindent saját általános egészségi állapotunk javítása, fenntartása érdekében. A kellő mennyiségű alvás, egészséges, változatos táplálkozás és a testmozgás erősebb immunrendszerrel ajándékoz meg, ami megerősített védelmi vonalat jelent a szennyezésekkel szemben is. 

Ha lehetőségünk van(!), kerüljük a szennyező fűtési gyakorlatokat, illetve ha nem muszáj, ne autóval, hanem tömegközlekedéssel, gyalog, kerékpárral közlekedjünk. Ez azonban majdnem mind csak tüneti kezelés. A valódi, átütő eredményeket hozó lépéseket az állam teheti meg. Átfogó épületfelújítási, szigetelési programra lenne szükség nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemhez, de a fűtési igény csökkentéséhez is, ami kevesebb szennyező anyag kibocsátását vonná maga után. Mivel sokszor a legszegényebbek kényszerülnek a legszennyezőbb módon tüzelni, ezért az ő támogatásuk kellene, hogy előnyt élvezzen. A közlekedés is jelentős forrás, tehát a tömegközlekedés vonzóbbá tétele legalább ilyen fontos lépés. Minél több a zöldfelület, annál több szennyezőt ejtenek foglyul a levelek, ez egy újabb érv a fásítás, a parkok kialakítása mellett.

Ha tél, akkor London-típusú szmog

Végül, de nem utolsó sorban, ha még tart az olvasó lendülete, érdemes röviden megismerni az „ellenséget”, mivel is állunk szemben. Télen az úgynevezett London-típusú szmog okoz problémát, amely, ahogy már sokszor említettük, elsősorban a közlekedés és a fűtés, valamint a speciális, anticiklonális időjárási helyzet együttes hatására alakul ki. A szigetországban ez régen nagyon gyakran fordult elő, sőt 1952-ben egészen drámai mértéket öltött. 

Bár számos szennyező dúsul ilyenkor, a legnagyobb gondot az úgynevezett szálló por jelenti, ami több mérettartományban is megjelenik. A PM10 a 10 mikrométernél, a PM2.5 a 2,5 mikrométernél, míg a PM1 az 1 mikrométernél kisebb részecskéket jelöli. Veszélyük abban áll, hogy méretüknél fogva képesek a tüdőben mélyre hatolni, és esetenként ott meg is rekedni. A véráramba jutva pedig a legkülönbözőbb vegyi anyagokkal mérgeznek minket. A PM10 mérése már régóta zajlik, jól ismert határértékek állnak rendelkezésre, a PM2.5-el kapcsolatos küszöbszámok viszont még nem egyértelműek. 

Ami viszont biztos, hogy mindegyik káros, ezért mindannyiunk érdeke, hogy mennyiségüket minél alacsonyabb szinten tartsuk. Ez a problémakör hasonlít az ózonpajzs védelméért folytatott harchoz: látványos eredmények eléréséért nem kellene a teljes világgazdaság logikáját megváltoztatni, mint amire például a klímaváltozás megfékezéséhez szükség lenne, egyszerűen csak jól célzott forrásokkal, edukációval és megfelelő technológiák alkalmazásával hatalmas eredményeket érhetnénk el, ami milliók életét menthetné meg.

A cikkben bemutatott adatok forrása a Másfélfok cikke. 

Nyitókép: téli szmog Zebegényben – Fotó: Lehotka László/MTVA/Bizományosi