Itt a tavasz, vele a mezőgazdaság egyik legrettegettebb veszélyforrása

Ha tavasz, akkor egyértelműen a fagy a legrettegettebb mezőgazdasági veszélyforrás, hiszen nagy területet érint, és nagyon nehéz, illetve költséges ellene védekezni, már ha egyáltalán lehetséges. Az agrárszakma kétféle fagyot különít el, amivel a meteorológus is tud azonosulni: az egyik a „sugárzó”, a másik pedig a „szállított”. A sugárzó szó arra utal, hogy napközben még lehet enyhe az idő, de éjjel, szélcsendes viszonyok közepette, különösen, ha kevés a felhő, a talaj rengeteg hőt sugároz az ég felé, így hőmérséklete gyorsan csökken. (Az ilyen fagyok természetéről korábban írtunk részletesen.) A szállított egy ennél sokkal problémásabb jelenség, mert ekkor a hideg nem helyben „keletkezik”, hanem a széllel érkezik. Ez az, ami ellen nagyon, de nagyon nehéz védekezni, bár szerencsére ez jóval ritkább is így márciusban, áprilisban. 

De ha már a gyakoriságot említem, mi a helyzet a statisztikával? Változik valamilyen irányban a fagyos napok száma? A felmelegedés akár még segíthetne is nekünk ebben, nem? Az ELTE kutatói az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira alapozva megvizsgálták, hogyan alakult a fagyos napok száma az elmúlt évtizedekben, és mi várható az éghajlat szimulációk szerint a jövőben. Fagyos nap alatt azt értjük, amikor a minimumhőmérséklet 0 fok alá csökken, tehát egyáltalán előfordul fagy egy adott napon. A rendelkezésre álló 120 éves adatsoron az látszik, hogy harmadával csökkent az ilyen napok száma, évtizedenként mintegy 4 napos a csökkenés mértéke, a leginkább pedig az Északi-középhegység érzi ennek hatását, ott inkább 5 nap/évtized a csökkenés trendje. A felmelegedés hatásaként évente már átlagosan 80 alatt van a fagyos napok száma.

 A folyamat pedig nem áll meg, ha nem teszünk semmit, sőt! 

A pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén, tehát ha továbbra is ilyen ütemben pöfögjük tele a légkört üvegházgázokkal, akkor már országszerte 5 nap/évtizedes csökkenést tapasztalhatunk majd. Ha kicsit számolgatunk, ebből az következik, hogy a század végére elérnénk az évi 40 nap fagyot, azaz bő egy hónap lenne, amit hidegnek nevezhetünk. Higgyék el, ez egyáltalán nem tenne jót az élővilágnak.

Az világos, hogy a fagyok ritkulnak, de itt, a mérsékelt övezetben ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a tavaszi fagyok is ilyen ütemben szűnnének meg. A globális klímaváltozás egyik várható következménye, hogy a sokat emlegetett poláris örvény gyakrabban szakadhat szét, ami nagyobb hőmérséklet ingásokhoz vezethet például Észak-Amerikában és Európában is. Magyarra lefordítva, télen is előfordulhatnak nagyon meleg periódusok, de tavasszal is lehetnek kései hidegbetörések. Márpedig a sarkvidék annyira azért még hideg lesz a következő évtizedekben, hogy ha onnan érkezik hozzánk a levegő, akkor az fagypont alá hűljön éjszaka, még akár márciusban, áprilisban is. Ezért se örüljünk előre annak, hogy a felmelegedés miatt kevesebb lesz a fagy – mert bár ez igaz, és várhatóan a tavaszi hidegrekordok is megfogyatkoznak majd, de szélsőséges kilengések továbbra is előfordulhatnak. 

Az utóbbi évtizedekben 4-5 év/évtized volt a fagykár aránya, ami már bőven elég magas ahhoz, hogy mindenki, akit ez érint, komolyan gondolkozzon a megoldásokon. Annál is inkább, mert védekezés hiányában a kár minimum 30, de könnyen lehet akár 100 százalék is. 

Ráadásul ahogy a szakértők is említik, nemcsak az adott évi termés lehet oda, de a piac is, tehát ha a vásárló elveszti bizalmát, akár le is húzhatja a gazda a rolót.

A továbbiakban a „sugárzó” fagyra koncentrálunk, és arra, hogyan védekezhetünk ellene. Alapvetően két megoldás mutatkozik logikusnak. Az egyik, hogy emeljük a levegő hőmérsékletét, a másik pedig, hogy fizikailag védjük a növényeket a hidegtől, mintegy „felöltöztetve” őket. A léghőmérséklet emelésére számtalan módszer létezik, a kérdés mindössze az, mennyibe kerül, mennyi ember kell hozzá, és mennyire káros. Ha váratlanul üt be a krach, akkor szinte bármi, ami éghető, segíthet. Hagyományosan szalmabálákat használnak, ezek füstje szolgáltatja a melegebb közeget. Igen ám, de ez nagyon szennyező, a füst pedig nehezen irányítható, tehát egy része kárba is megy. 

Ennél kifinomultabb módszer a paraffingyertyás fűtés. Nagyon látványos, amikor hatalmas gyümölcsösöket tesznek tele ilyen méretes gyertyákkal, amelyek bevilágítják a dombokat. És nemcsak bevilágítják, fűtik is szépen, akár 5 fokkal is emelhetik a környező hőmérsékletet, ami az esetek jó részében már elég. A gyertyák viszont igen drágák, nem mellesleg meg is kell őket gyújtani, naponta cserélni, ami nagy munkaerőigényt is jelent. 

Szintén jól ismert megoldás a fagyvédelmi öntözés, ami megóvja a növényt az erős fagyástól. Persze ez is drága a víz miatt, és nem elhanyagolható az sem, hogy számos növény esetén a sok víz akár fertőzést, a gépek számára pedig nehezebb mozgást eredményezhet. 

Aki ismeri a sugárzó fagy természetét, tudja, hogy sokszor csak néhány méter, néhány 10 méter vékony légréteget érint. Ez előny azok számára, akik egy dombvidék magasabb részein rendelkeznek földekkel, mert ott jellemzően jóval ritkább a fagy, illetve ha van is, gyengébbnek bizonyul. Az előrejelzés szempontjából azonban nagy nehézségeket okoz az ilyen mikroklimatológiai sajátságok figyelembevétele. Az általános előrejelzésben felhívjuk a figyelmet a fagyveszélyre, de mivel egy olyan térségben, ahol akár 100 méteres szintkülönbségek is előfordulnak, extrém esetben 2-3 fokos eltérés is lehet a völgytalp és a dombtető között, (sajnos) mindig a gazda feladata mérlegelni, hogy az általa jól ismert területen az előrejelzett -2 fok pontosan milyen hőmérsékletként realizálódik majd. 

Ennek a jelenségnek viszont előnye is van. Ismert, hogy ha fúj a szél, akkor enyhébb az éjszaka, és ennek az az oka, hogy folyton összekeveredik a felszín közelében lehűlt levegő a magasabban található, relatíve enyhébb légréteggel. Ezt igyekeznek szimulálni bizonyos fagyvédelmi megoldások is. Fix és mobil szélgépekről van szó, amelyek praktikusan olyan propellerek, amelyek célja, hogy az ültetvényben erős, keverő hatású áramlásokat hozzanak létre. Vannak telepített verziók, amelyek hasonlítanak a szélkerekekre, de vannak a sorok között húzható ventilátorok is. Sőt, aki megteheti, helikopterekkel is hasonló hatást érhet el – de talán mondanom sem kell, hogy ez nem olcsó mulatság.

A tavaszi fagyok nemcsak a gyümölcsösökre jelentenek veszélyt, a kiskertekben is okozhatnak gondokat. Itt kisebb a potenciális kár, és szerencsére sokkal könnyebb, olcsóbb is a védekezés. Azon növényekre, amelyekről tudjuk, hogy érzékenyek a hidegre, búrát teríthetünk, ami lehet házi készítésű, de vásárolhatunk is külön e célra gyártott darabokat. A fiatal hajtásokat, fákat szükség esetén becsomagolhatjuk, betakarhatjuk, a talaj hője ugyanis egy ideig kellő fűtést eredményez számukra. 

A legjobb fagytűrő megoldás persze az, ha ezt szem előtt tartva válogatjuk össze a növényeket. Számos zöldség például előnyt élvez akkor, ha megcsípi kicsit a dér. Cékla, répa, hagyma, brokkoli, káposzta, spenót – ezek mind olyanok, amelyek nem szeppennek meg, ha 0 fok alá csökken a hőmérséklet. 

Érdemes úgy válogatni tehát a magok, palánták között, hogy ezek legyenek az elsők, amelyek kikelnek. Az okos kertművelés elkerülhetetlen lesz egy olyan világban, amelyet egyre inkább sújt a klímaváltozás, és ahogy láttuk fentebb, a melegedés nem feltétlen áll a pártunkon.

A napokban kellemes, fagymentes időre számítunk, de a hét végén érkezik egy hidegfront, amely mögött jelentősen lehűlhet a levegő. Március utolsó hete, április eleje így még viszonylag nagy eséllyel hozhat fagyot Magyarországra, tehát érdemes a felkészülést már most megkezdeni.

Nyitókép: Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én. Fotó: MTI/Varga György