Mi a különbség a vihar és a zivatar között? Végre kiderül!

Április 1-jén elindult az idei tavi viharjelző szezon, amiről az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) is hírt adott. Bár az időjárás még egyáltalán nem csábít tömegeket a vízpartokra, mégis fontos már most felhívni a figyelmet a vonatkozó szabályokra, hiszen azok azért vannak, hogy életeket óvjanak meg.

Vihar vagy zivatar?

Kezdjük az alapoknál, mert a meteorológus tapasztalata azt mutatja, hogy a vihar és a zivatar szót szinonimaként szokták használni, pedig erről szó sincs. Zivatarnak szigorúan véve a villámtevékenységet nevezzük, és ehhez még csak az sem szükséges, hogy essen az eső. 

Ezzel szemben a vihar szó egy bizonyos szélerősséget takar, Magyarországon a 60 km/óránál erősebb légmozgást. A két jelenség akkor kapcsolódik össze, ha olyan zivatarfelhő közeleg, amelyben villámlik (ettől lesz ő zivatar), ugyanakkor az intenzív csapadékhullás miatt viharossá fokozódik a szél is. Villámlás azonban lehet szél nélkül is, ahogy viharos szél is fújhat derült ég mellett.

A tavakon a szél az elsődleges veszély

A fentiekből is következik, hogy nem kellenek csúnya fekete felhők ahhoz, hogy a Balaton partján villogni lássuk a viharjelző lámpákat, ezek ugyanis a szél várható erősödésére hívják fel a figyelmet. Az erős szél már elsodorhatja a gumimatracokat, megbillentheti a horgászcsónakokat, a viharos szél pedig hajókban is okozhat károkat, ráadásul a sekély vizű tavon oly jellemző „porzó víz” jelensége akár fulladásos halálhoz is vezethet még olyan fürdőzők esetén is, akik jól úsznak.

Első fok, másodfok és a szabályok

Az OMSZ infografikát készített a viharjelzési fokozatok és a hozzájuk kapcsolódó szabályok bemutatására. Fontos tudni, hogy a Balatonon, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál villogó lámpák jelzik a közelgő veszélyt, mégpedig 3 fokozatban. 

• Alapfok esetén a lámpák nem villognak, nem várható szélerősödés. 
• Első fokról beszélünk, ha a szél erőssége eléri, illetve meghaladja a 40 km/órát. Ilyenkor a lámpa percenként 45-öt villan. 
• Másodfok esetén a várható szélerősség eléri vagy meghaladja a viharos fokozatot, azaz a 60 km/órát. Ebben az esetben a lámpa percenként 90-szer villan fel. Előbbi esetben a part 500 méteres körzetében még szabad fürödni, csónakázni, de utóbbi esetben már csak speciális hajókkal lehet vízen tartózkodni.

A cél mindig az életvédelem

A Siófokon szolgálatot teljesítő kollégák szokásos eljárásrendje, hogy nyáron zivatar kialakulása idején mindig elrendelik a másodfokú viharjelzést, hiszen ilyen esetekben egyszerűen lehetetlen kizárni a viharos széllökések kialakulását, ráadásul a nyílt vízen a villámcsapások is fokozott veszélyt jelentenek. A zivatarok azonban sokszor csak kis területet érintenek, gyorsan fejlődnek, ezért pontos előrejelzésük is kihívást jelent. A viharjelzés azonban „csak” három részre bontja a Balatont, így előfordulhat, hogy olyan településen is villognak a lámpák, ahol a fürdőző még csak mozdulatlan víztükröt és derült eget lát. Gondoljunk ilyenkor arra, hogy a meteorológus elsődleges célja az élet- és vagyonvédelem, és adjunk hitelt döntésének, amely a hazai viharjelzés 1934 óta fennálló története során rengeteg katasztrófát előzött meg.

Nyitókép: Varga György/MTI