Az aszály ugyan elmaradhat, de minden idők legmelegebb nyara lehet 2023-ban

Itt a nyár, itt a strandszezon, de itt a pokoli hőség réme is, még ha ez a mostani esős időben kevésbé tűnik valós veszélynek. De azért még élhet még bennünk az emlék a tavalyi nyárról, amikor az elképesztő hőmérsékletek mellett a komoly aszállyal is meg kellett küzdenünk. Idén azonban az enyhe tél után eddig csapadékdúsabb volt a június eleje – ám kérdés, hogy ez így marad-e, vagy idén is készülhetünk a harminc-negyven fokokra?

Az idei nyárról megkérdeztük Herrmann Dórát, az Időkép meteorológusát is. Arról beszélt: több hónapra előre pontos időjárás-jelentést nehéz adni, ám a rendelkezésére álló adatok alapján úgy tűnik, hogy idén is komoly hőséggel lehet majd számolni. Az Időkép szerint az eddigi legmelegebb év lehet 2023.

Meleget hoz a kisded

„A hosszútávú becslésünk a modellek és az előrejelzések alapján azt mutatja, hogy idén is meleg lesz. A nagy térségű áramlási rendszerek jelenlegi helyzetéből is erre lehet következtetni” – mondta Herrmann Dóra az rtl.hu-nak. De mik is ezek az áramlási rendszerek, amelyek akár egész évekre meg tudják határozni, hogy enyhébbek, melegebbek lesznek-e a nyarak, illetve hogy mennyi csapadékra lehet számítani?

A két időszakosan fellépő időjárási anomália, amik ezeket meghatározzák, az El Niño és a La Niña (magyarul a Kisfiú és a Kislány). A két jelenség a Csendes-óceán egyenlítőkörnyéki tengervízmozgását és az ebből következő időjárási helyzetet írja le. Amikor az áramlás miatt a hő nyugat felé mozog, a La Niña hűvösebb víztömeget, szárazabb, aszályosabb időszakot hoz. Ellenkező esetben viszont az El Niño-val  melegebb, csapadékosabb időjárás érkezik.

Herrmann szerint az elmúlt három évet az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña uralta, viszont ez az időszak mostanra véget ért. Az El Niño érkezése azt jelenti, hogy a tengerfelszín átlagos hőmérséklete több fokkal is magasabb lehet, mint eddig. 

Tehát nyáron még a tavalyinál is szélsőségesebb hőség érkezhet.

Jó hír viszont, hogy a hőséggel együtt a csapadék is erősödik. „Tavaly ilyenkor még alig voltak viharok, most már egy-két jelentősebb volt, idén az El Niño miatt többre is lehet számítani” – mondta Herrmann. A tavalyi aszályok számos országban vezettek katasztrofális helyzethez, mivel a mezőgazdaságot elképesztően érzékenyen érintette az eső hiánya. Az idei nyár elején viszont már azt tapasztaltuk, hogy a tavalyinál gyakrabban esik az eső: például érdemes azt felidézni, hogy pár nappal ezelőtt Kincsesbányán hat óra alatt esett le egyhavi csapadékmennyiség. Ez valószínűleg így is marad: egy kis szerencsével nem fogunk szűkölködni esőben sem a nyári hónapok során.

Herrmann még azt tette hozzá: Érdemes kiemelni a tengerfelszín hőmérsékletét az Egyenlítő magasságában, Perunál, mivel ha ott hidegebb a vízfelszín, szárazabb, hűvösebb időt okoz nálunk, ha melegebb a vízfelszín, akkor kicsit késleltetve, de érződik itt is a hatása, melegebb, csapadékosabb, trópusiasabb idő valószínűsíthető.

Magunknak is köszönhetjük az egyre melegebb nyarakat

Az egyre melegebb nyarak kapcsán viszont nem lehet szó nélkül elmenni a klímaváltozás, illetve annak hatásai mellett. „A klímaváltozással egybevetve akár átlagosan egy-másfél fokot emelkedhet a bolygó átlaghőmérséklete”, figyelmeztet Herrmann. Már az egyre enyhülő telek során is megtapasztalható, hogy mit jelent ez. Nyáron azonban a magasabb átlaghőmérséklet nagyobb problémákat jelenthet.

A klímaváltozás káros hatásairól az rtl.hu-n is többször írtunk. Nemrég például arról adtunk hírt, hogy a Balaton 2040-től vízpótlásra szorulhat, mert egész egyszerűen elkezd belőle elfogyni a víz. Várható, hogy pár évtizeden belül a magyar tengert már csak rendszeres beavatkozással leszünk képesek megtartani. A bolygó állapotára pedig sokkal nagyobb hatással van az, hogy az Északi-sarkkörből is eltűnőben van a jég: nemrég azt jelentették be a kutatók, hogy a vártnál egy évtizeddel korábban jöhet el itt az első jégmentes nyár. A jég eltűnését már úgy sem lehet megállítani, hogy folyamatosan csökkentjük a széndioxid-kibocsátásokat.

Nemrég arról is beszámoltunk, hogy a klímaváltozás miatt – a várhatóan esősebb nyár ellenére – Ausztriában már azt tervezgetik, hogy locsolási és medencetöltési tilalmat rendelnek el idén. Így akármennyire is sanszosnak tűnik, a bőséges csapadékot nem érdemes előre készpénznek venni.

Ajánló: a klímaváltozásnak és a szárazságnak köszönhetően keletkeztek nemrég pokoli erdőtüzek a kanadai Quebec tartományban. A füst még New Yorkot is elérte, ahol a város történetének legrosszabb levegőminőségét mérték. Galériánk a disztópikus képet öltő nagyvárosról itt nézhető meg.

Arra az esetre, ha idén is érkezne az elviselhetetlen hőség, ajánljuk tavalyi cikkünket, amelyben több túlélési praktikát vettünk sorra. Szakértő segítségével magyaráztuk el, miért rossz ötlet a sör és tüske kombó, de a sózott uborka titkos szupererejéről is értekeztünk. Az RTL Híradó még 2017-ben forgatott egy legendás riportot az akkori hőhullámról, amelyben szintén elhangzik több tanács a kánikula ellen.

A klímaváltozás viszont a csapadékos időt is megbolondítja, olyannyira, hogy az aszály helyett akár áradásokra is lehet számítani. Nemrég a Fókusz arról tudósított: a magyarországi folyók vízszintje jelentősen emelkedett, a Dunán több helyen elsőfokú árvízkészültséget rendeltek el. Horvátországban a tengerparti város, Zadar közelében a rég nem látott áradás miatt rendkívüli állapotot hirdettek. Szakértők szerint annak is a klímaváltozás az oka, hogy ha meleg van, akkor bizony nagyon meleg van, ha meg esik, akkor sok eső esik.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images