Még a sózott uborka is jobb a hőség ellen, mint a sör, de máshogy is küzdhetünk azért, hogy jobban bírjuk a meleget

A politikai és közéleti perpatvarokkal ellentétben a ránk telepedő hőhullám miatt közvetlenül nem tudunk senkit sem hibáztatni, éppen ezért tehetetlennek érezhetjük magunkat ellene. Persze számtalan emberi tevékenység járul hozzá a globális felmelegedéshez, de ezeket kibogozni nehezebb, mint egyszerűen feltenni a kérdést:

mit csináljunk, hogy jobban érezzük magunkat a nagy melegben?

Összeszedtük az ilyenkor jelentkező leggyakoribb egészségügyi problémákat, és megpróbáltunk megoldásokat találni dr. Páldy Anna segítségével, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője.

Sör? Rossz ötlet. Tüskével? Főleg.

Bár könnyen azt hihetjük, hogy egy doboz jéghideg sörital enyhítheti a helyzetet, ha melegünk van, és szomjasak vagyunk, de ez valójában nem így van. Egy pohár – akár langyos – vízzel is jobban járunk a hőségben, mint bármilyen olyan itallal, amiben alkohol van.

Az a baj a sörrel, hogy dehidratációt okoz: az alkohol hatására ugyanis több folyadék távozik a szervezetünkből, mint amennyit beviszünk. Ennek következtében a testhőmérsékletünk még gyorsabban fog növekedni a melegben. Nem véletlen, ha akár egy sör után úgy érezzük, hogy többet izzadunk, mint előtte: ez az alkohol hatása. 

A sör helyett inkább érdemes olyan folyadékot bevinni, ami kedvesebben bánik a szervezetünkkel: a víz mindig jó választás, de egyes sportitalok is hasznosak lehetnek, amiket direkt úgy fejlesztettek ki, hogy minél jobban hidratáljon.

Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője az 50 mg/liternél több ásványianyagot tartalmazó ásványvizeket javasolja a kiszáradás ellen. Az is fontos, hogy kerüljük a magas cukortartalmú italokat, ha pedig mégis italoznánk, akkor lassan, sok víz társaságában sörözzünk.

„A magas cukortartalom vizet von el a szervezetünkből, és csak még szomjasabbá tesz minket” – magyarázta a szakértő.

Mi a helyzet az édesítőszeres italokkal? Ezekkel is vigyázni kell, mert egyes édesítőszerek szintén hozzá tudnak járulni a kiszáradáshoz. A szakember viszont különösen javasolni tudja a frissen facsart gyümölcsleveket, valamint az enyhén sózott paradicsomlevet.

De az igazi hőség elleni szuperkaja a sózott nyers uborka. 

Ennek a folyadéktartalma is magas, a só bevitelével pedig szintén a kiszáradás ellen küzdünk.

A só pótlására Dr. Páldy Anna a sótablettát nem ajánlja, maximum „szükséges rosszként”. Sokkal hasznosabb, ha sok zöldséget fogyasztunk, és elég folyadékot viszunk be a szervezetbe. Azt is tudja ajánlani, hogy ha limonádét iszunk, bolondítsuk meg azt is egy késhegynyi sóval.

Mit kezdjünk a napszúrással, rosszulléttel?

Akármennyire is el akarjuk kerülni, könnyen megeshet, hogy egy-egy rohangálós, szabad levegőn töltött nap napszúrással végződik. Súlyos esetekben érdemes orvosi segítséget kérni, de akad pár házi praktika is, amivel enyhíthetjük a napszúrás okozta kínt.

„A napszúrást úgy lehet megelőzni, ha megfelelő időszakban megyünk ki a napra, és védjük magunkat kalappal” – mondta Dr. Páldy Anna.

A napszúrás tüneteit a legtöbben valószínűleg túl jól ismerik: fejfájással kezdődik, aztán jön a szédülés és a hányinger. Kellemetlennek hangzik, de egy hideg, vagy langyos vizes fürdő jót tesz ilyen esetekben.  A lényeg az, hogy csökkentsük testhőmérsékletünket.

„Elsősorban hűvös, besötítétített szobában tartózkodjunk, és használjunk vizes borogatást a tarkókon, csuklókon” – mondta a szakértő. A fejfájásra az enyhe fájdalomcsillapítókat javasolta. Emlékeztetett: a nem súlyos napszúrás pár órán belül elmúlik, azonban ha azt érezzük, hogy fokózódik a fejfájás és a hányinger, akkor mindenképpen keressük fel a háziorvosunkat.

„A napszúrással együtt leégni is nagyon könnyű” – mondta Dr. Páldy, aki nem győzte hangsúlyozni a káros UV-sugárzás veszélyeit is. Emlékeztetett: ha stradolunk, azután is kenjük be magunkat, hogy kijöttünk a vízből, mert a naptej hajlamos leoldódni. Arra pedig külön oda kell figyelni, hogy kisgyerekeket sose hagyjunk kint a napon.

Ha pedig mégis leégünk, langyos vízzel, vagy vizes alapú kenőcsökkel lehet csökkenteni a gyulladást.

Ha azt vesszük észre, hogy a közelünkben valaki rosszul lesz, vagy elájul, érdemes orvosi segítséget kérni, viszont amíg ez megérkezik, magunk is tudunk segíteni. A szakértő azt mondta, az ájulás általában a vérnyomás leesésével köthető össze, így segít, ha az ájult személyt hűvös helyen lefektetjük és megemeljük a lábát. Az enyhe ájulásos tünetek négy-öt perc alatt el szoktak múlni, ha az illető fiatal, és nincs egészségügyi problémája. Ilyenkor víz mellett akár egy kávét is megitathatunk vele, ha már magához tért.

• Ha a légkondícionálót használat előtt nem tisztítottuk ki, és abban megtelepedtek a baktériumok, gombák, amik a bekapcsolás után a szervezetünkbe jutnak. Ezek felső légúti tüneteket, vagy akár tüdőgyulladást is okozhatnak.
• Ha túl hidegre állítjuk a légkondit, és túl erősre a légáramlást – ez ízületi fájdalmakat okozhat ott, ahol a levegő éri az embert. Dr. Páldy  szerint a legtöbben ilyenkor nyak-, illetve vállfájásról panaszkodnak.

Ha idősebb embereknél alakul ki rosszullét, ültessük le őket. „Az is egy jó trükk, ha a beteg fejét lenyomjuk, és megkérjük, hogy tartson ellent – ez is segíthet rendezni a vérnyomást”. Ha idős, vagy alapból is vérnyomásproblémákkal küzdő ember lesz rosszul, akkor viszont mindenképpen hívjunk szakszerű segítséget.

Csak okosan a légkondival!

Egy másik kellemetlen állapot az úgynevezett „légkondibetegség”: sokan tapasztalnak kisebb-nagyobb rosszullétet akkor, amikor jól hűtött szobába menekülnek a kinti hőségből. Két okból alakulhatnak ki kellemetlen tünetek:

Ezekhez a tünetegyüttesekhez a köhögés is hozzá szokott kapcsolódni, mivel a túl heves légkondihasználatban a torok nyálkahártyája is kihűl: nemcsak a ventillátorból származó, hanem a máshonnan érkező baktériumok és vírusok is könnyebben meg tudnak telepedni benne.

Dr. Páldy Anna azt javasolja, hogy mindig tisztítsuk ki a légkondit használat előtt, ne állítsuk túl erős fokozatra, és ügyeljünk rá, hogy a kinti, valamint a benti hőmérséklet között maximum hét fok legyen a különbség.

Az RTL Híradó még 2017-ben forgatott egy legendás riportot az akkori hőhullámról, amelyben szintén elhangzik több tanács a kánikula ellen. Ne feledjük: a három liter sör tüskével akkor is rossz ötlet volt, és most is az.

Nyitókép: Adam Berry / Getty Images