Még a sózott uborka is jobb a hőség ellen, mint a sör, de máshogy is küzdhetünk azért, hogy jobban bírjuk a meleget

A politikai és közéleti perpatvarokkal ellentétben a ránk telepedő hőhullám miatt közvetlenül nem tudunk senkit sem hibáztatni, éppen ezért tehetetlennek érezhetjük magunkat ellene. Persze számtalan emberi tevékenység járul hozzá a globális felmelegedéshez, de ezeket kibogozni nehezebb, mint egyszerűen feltenni a kérdést:

mit csináljunk, hogy jobban érezzük magunkat a nagy melegben?

Összeszedtük az ilyenkor jelentkező leggyakoribb egészségügyi problémákat, és megpróbáltunk megoldásokat találni dr. Páldy Anna segítségével, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője.

Sör? Rossz ötlet. Tüskével? Főleg.

Bár könnyen azt hihetjük, hogy egy doboz jéghideg sörital enyhítheti a helyzetet, ha melegünk van, és szomjasak vagyunk, de ez valójában nem így van. Egy pohár – akár langyos – vízzel is jobban járunk a hőségben, mint bármilyen olyan itallal, amiben alkohol van.

Az a baj a sörrel, hogy dehidratációt okoz: az alkohol hatására ugyanis több folyadék távozik a szervezetünkből, mint amennyit beviszünk. Ennek következtében a testhőmérsékletünk még gyorsabban fog növekedni a melegben. Nem véletlen, ha akár egy sör után úgy érezzük, hogy többet izzadunk, mint előtte: ez az alkohol hatása. 

A sör helyett inkább érdemes olyan folyadékot bevinni, ami kedvesebben bánik a szervezetünkkel: a víz mindig jó választás, de egyes sportitalok is hasznosak lehetnek, amiket direkt úgy fejlesztettek ki, hogy minél jobban hidratáljon.

Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője az 50 mg/liternél több ásványianyagot tartalmazó ásványvizeket javasolja a kiszáradás ellen. Az is fontos, hogy kerüljük a magas cukortartalmú italokat, ha pedig mégis italoznánk, akkor lassan, sok víz társaságában sörözzünk.

„A magas cukortartalom vizet von el a szervezetünkből, és csak még szomjasabbá tesz minket” – magyarázta a szakértő.

Mi a helyzet az édesítőszeres italokkal? Ezekkel is vigyázni kell, mert egyes édesítőszerek szintén hozzá tudnak járulni a kiszáradáshoz. A szakember viszont különösen javasolni tudja a frissen facsart gyümölcsleveket, valamint az enyhén sózott paradicsomlevet.

De az igazi hőség elleni szuperkaja a sózott nyers uborka. 

Ennek a folyadéktartalma is magas, a só bevitelével pedig szintén a kiszáradás ellen küzdünk.

A só pótlására Dr. Páldy Anna a sótablettát nem ajánlja, maximum „szükséges rosszként”. Sokkal hasznosabb, ha sok zöldséget fogyasztunk, és elég folyadékot viszunk be a szervezetbe. Azt is tudja ajánlani, hogy ha limonádét iszunk, bolondítsuk meg azt is egy késhegynyi sóval.

Mit kezdjünk a napszúrással, rosszulléttel?

Akármennyire is el akarjuk kerülni, könnyen megeshet, hogy egy-egy rohangálós, szabad levegőn töltött nap napszúrással végződik. Súlyos esetekben érdemes orvosi segítséget kérni, de akad pár házi praktika is, amivel enyhíthetjük a napszúrás okozta kínt.

„A napszúrást úgy lehet megelőzni, ha megfelelő időszakban megyünk ki a napra, és védjük magunkat kalappal” – mondta Dr. Páldy Anna.

A napszúrás tüneteit a legtöbben valószínűleg túl jól ismerik: fejfájással kezdődik, aztán jön a szédülés és a hányinger. Kellemetlennek hangzik, de egy hideg, vagy langyos vizes fürdő jót tesz ilyen esetekben.  A lényeg az, hogy csökkentsük testhőmérsékletünket.

„Elsősorban hűvös, besötítétített szobában tartózkodjunk, és használjunk vizes borogatást a tarkókon, csuklókon” – mondta a szakértő. A fejfájásra az enyhe fájdalomcsillapítókat javasolta. Emlékeztetett: a nem súlyos napszúrás pár órán belül elmúlik, azonban ha azt érezzük, hogy fokózódik a fejfájás és a hányinger, akkor mindenképpen keressük fel a háziorvosunkat.

„A napszúrással együtt leégni is nagyon könnyű” – mondta Dr. Páldy, aki nem győzte hangsúlyozni a káros UV-sugárzás veszélyeit is. Emlékeztetett: ha stradolunk, azután is kenjük be magunkat, hogy kijöttünk a vízből, mert a naptej hajlamos leoldódni. Arra pedig külön oda kell figyelni, hogy kisgyerekeket sose hagyjunk kint a napon.

Ha pedig mégis leégünk, langyos vízzel, vagy vizes alapú kenőcsökkel lehet csökkenteni a gyulladást.

Ha azt vesszük észre, hogy a közelünkben valaki rosszul lesz, vagy elájul, érdemes orvosi segítséget kérni, viszont amíg ez megérkezik, magunk is tudunk segíteni. A szakértő azt mondta, az ájulás általában a vérnyomás leesésével köthető össze, így segít, ha az ájult személyt hűvös helyen lefektetjük és megemeljük a lábát. Az enyhe ájulásos tünetek négy-öt perc alatt el szoktak múlni, ha az illető fiatal, és nincs egészségügyi problémája. Ilyenkor víz mellett akár egy kávét is megitathatunk vele, ha már magához tért.

Ha idősebb embereknél alakul ki rosszullét, ültessük le őket. „Az is egy jó trükk, ha a beteg fejét lenyomjuk, és megkérjük, hogy tartson ellent – ez is segíthet rendezni a vérnyomást”. Ha idős, vagy alapból is vérnyomásproblémákkal küzdő ember lesz rosszul, akkor viszont mindenképpen hívjunk szakszerű segítséget.

Csak okosan a légkondival!

Egy másik kellemetlen állapot az úgynevezett „légkondibetegség”: sokan tapasztalnak kisebb-nagyobb rosszullétet akkor, amikor jól hűtött szobába menekülnek a kinti hőségből. Két okból alakulhatnak ki kellemetlen tünetek:

• Ha a légkondícionálót használat előtt nem tisztítottuk ki, és abban megtelepedtek a baktériumok, gombák, amik a bekapcsolás után a szervezetünkbe jutnak. Ezek felső légúti tüneteket, vagy akár tüdőgyulladást is okozhatnak.
• Ha túl hidegre állítjuk a légkondit, és túl erősre a légáramlást – ez ízületi fájdalmakat okozhat ott, ahol a levegő éri az embert. Dr. Páldy  szerint a legtöbben ilyenkor nyak-, illetve vállfájásról panaszkodnak.

Ezekhez a tünetegyüttesekhez a köhögés is hozzá szokott kapcsolódni, mivel a túl heves légkondihasználatban a torok nyálkahártyája is kihűl: nemcsak a ventillátorból származó, hanem a máshonnan érkező baktériumok és vírusok is könnyebben meg tudnak telepedni benne.

Dr. Páldy Anna azt javasolja, hogy mindig tisztítsuk ki a légkondit használat előtt, ne állítsuk túl erős fokozatra, és ügyeljünk rá, hogy a kinti, valamint a benti hőmérséklet között maximum hét fok legyen a különbség.

Az RTL Híradó még 2017-ben forgatott egy legendás riportot az akkori hőhullámról, amelyben szintén elhangzik több tanács a kánikula ellen. Ne feledjük: a három liter sör tüskével akkor is rossz ötlet volt, és most is az.

Nyitókép: Adam Berry / Getty Images