„Úgy éreztem, hányok vagy elájulok” – mi jár a forró járművekben aszalódó utasoknak?

„Hétfőn, munkába menet, körülbelül 13 órakor, a 133-ason nem volt klíma. Csak nagy zúgás, mintha a ventilátor éppen halni készülne. Mire leszálltam, már a hátamon folyt a víz” – számolt be egyik olvasónk. Más a vonaton szembesült hasonlóval: „A hétvégén a Balatonra menő IC-n nem volt klíma. Se oda, se vissza. A Szegedre menő vasárnapi vonaton pedig az utolsó 40 percben nem volt már klíma, szintén IC. És 25 perc késéssel indult, de ezen már meg sem lepődöm.” 

Olyan is akadt, aki nem bírta tovább, és inkább nem vette igénybe a tömegközlekedést: 

A Deák térről induló 47-es villamosra szálltam volna fel, de olyan tömeg és olyan elképesztő hőség volt, hogy inkább leszálltam, nem vártam meg az indulást. A telefonommal 40 fokot mértem bent, pedig nyitva voltak az ablakok. Egyszerűen a vas felforrósodott. Úgy éreztem, hányok vagy elájulok.

Számos és ilyen és ehhez hasonló történetet hallottunk, amikor arról érdeklődtünk, ki mennyire elégedett a tömegközlekedéssel kánikula idején. Emellett természetesen pozitív tapasztalatok is akadtak, volt, aki 4-6-os Combinókat, más a budaörsi buszjáratokat dicsérte, és többen kitértek arra, hogy a MÁV új, emeletes vonataira nem sok panasz lehet, és nem csak a klíma tekintetében.  

A jó megoldások ellenére gyakorlatilag nincs olyan nyár, amikor ne kerülne szóba a tömegközlekedési eszközök belső hőmérséklete. Nem kényeskedésből, az elviselhetetlen meleg egészségügyi kérdés, emellett pedig Magyarországon – kevés kivételtől eltekintve – az utasok fizetnek a szolgáltatásért, így jogos elvárás lenne, hogy a közérzetre ártalmatlan körülmények között utazzanak. Ez nem mindig sikerül. 

Így látja ezt Szalay Áron, a Közlekedő Tömeg Egyesület alapító tagja is, aki szerint az utóbbi években általánosságban semmilyen előremozdulás nem történt, inkább szigetszerű, kisebb sikerek vannak, új járművek forgalomba állításával. Egészen addig, míg működik rajtuk a légkondicionáló, ugyanis a civil szervezet tapasztalatai szerint úgy tűnik, hogy a karbantartás területén is hiányosságok mutatkoznak. „A buszok kevesebb, mint 40 százalékán működik elfogadhatóan a klíma, a trolibuszoknál és a villamosoknál valamivel jobb a helyzet, már amelyiken van ilyen berendezés, hiszen sok a régebbi típus, ahol nincs minek jól működnie. Nem látunk előrelépést sajnos” – mondta Szalay Áron. 

Arra a felvetésre, hogy fogyasztóvédelmi kérdés-e az, hogy az utasok ne a jóllétre, közérzetre és akár az egészségre ártalmas körülmények között utazzanak, mindössze annyit mondott: egy ilyen felvetésnek vélhetően hosszadalmas jogi csűrés-csavarás lenne a vége, hiszen az üzletszabályzat és az utazási feltételek alapján a közlekedési cégek azt garantálják, hogy az utas eljut a célhoz. 

Szalay Áron felidézte, hogy 2018-ban többen is rosszul lettek a Liszt Ferenc repülőtérre közlekedő 100E buszon a zsúfolt tömeg miatt. „Ezt követően sűrítették annyira a járatokat, hogy már nem olyan elviselhetetlen a helyzet” – tette hozzá.

Nehéz megítélni, hogy pontosan hány utasnak okoz kellemetlenségeket a közlekedési eszközökön tapasztalható hőség, a Közlekedő Tömeg Tudatos Közlekedő nevű alkalmazásán keresztül a „nyári napokon rendszeresen 50 körüli bejelentés érkezik, főleg a kánikulai napokon”. A szervezet ezeket mindennap továbbítja a BKK-nak, amely Szalay Áron szerint a panaszokkal általában nem foglalkozik érdemben,

továbbítják a jármű üzemeltetőjének, majd a tőlük visszakapott valamilyen kifogást, illetve a probléma letagadását megkapjuk mi is. A legritkább esetben közlik, hogy a bejelentés idején valamilyen konkrét műszaki hiba állt fenn, amit a jelzést követően javítottak.

Szalay Áron szerint tudnak olyan utasokról, akik ettől függetlenül, önállóan is megkeresik a közlekedési cégeket, azonban ezeknek a próbálkozásoknak jellemzően nincsen érdemi hatásuk.

Vidéken sem rózsásabb a helyzet, Szalay Áron szerint van olyan, Volán által üzemeltetett helyi járat, ahol egyetlen járművön sincsen légkondicionáló. A helyzet településfüggő: Debrecenben például minden buszon van klíma, és – Miskolchoz hasonlóan – a villamosok nagyobb része is klimatizált. 

Tényleg a sofőrök kapcsolják le a légkondit?

A jelenség nem csak az utasokat érinti, az elviselhetetlen hőség terhet ró a sofőrökre is, akik életekért felelnek. Tavaly három BKV-s szakszervezet közösen szorgalmazta a cégnél a munkakörülmények javítására összeállított program felgyorsítását. Az egyik aláíró, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint a járművek klímaberendezéseinek állapota 

egyenesen gyalázatos. 

Az rtl.hu kérdésére Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke elmondta: folyamatosan járják a villamos-kocsiszíneket, valamint a buszgarázsokat és egyeztetnek a BKV-val a munkakörülmények javításáról, így a légkondicionálási és pihenési problémákról is. „Minden területen újra nyitottuk a megbeszéléseket, mert tavaly óta nem sokat javult a helyzet. Nem csak a járművek légkondicionálása területén” – fogalmazott Naszályi Gábor. Azonban véleménye szerint ezen a téren is lenne min javítani, mert ahogyan a nyarak érezhetően egyre melegebbek, úgy kerülnek a járművezetők egyre nehezebb helyzetbe.

A légkondicionált autóbuszok többsége nem bír el ezzel a kánikulával. Az új autóbuszok úgy-ahogy elboldogulnak, de a többség nem bírja ezt a terhelést, ami az elmúlt hetekben jelentkezett

 – mondta a EKSZ elnöke, aki nemrégiben a metrópótlón utazva különböző tapasztalatokat szerzett. Volt olyan busz, amin ment a légkondicionáló, de az utasok kinyitották az ablakokat, ami nagy probléma, hiszen eleve hatalmas kihívás, hogy a busznak minden megállóban ki kell nyitnia az ajtókat. Felmerült az a pletyka vagy városi legenda is, hogy a buszvezetők azért nem kapcsolják be a légkondicionálót, mert így az üzemanyag-nyereség miatt plusz pénzhez jutnak. Naszályi Gábor szerint ez minden alapot nélkülöz, a BKV-nál ilyen gyakorlat biztosan nincsen. Ha a meglévő eszközt a vezető nem kapcsolja be, annak vélhetően műszaki oka van: például hogy a légkondicionáló nem bírja a terhelést.

„A légkondicionálót előírásszerűen kell használni. Egy részletes táblázatban meg van adva, hogy hány foknál hány foknak kell lennie az utastérben, illetve – amennyiben állítható a levegő hőmérséklete – hány fokra kell beállítania a járművezetőnek a hőmérsékletet. Ez a külső hőmérséklethez képest nagyjából 10 fok különbséget jelent. 40 foknál ez nagyjából 30 fok, ilyenkor például joggal érezhetik úgy az utasok, hogy meleg van a buszban. Szélsőséges körülmények között nagyon nehéz biztosítani azt a hőfokot, ami mindenkinek megfelel, nem túl hideg és nem túl meleg. Ne feledjük: ha túlhűtik a járműveket, az hősokkot okozhat az utasoknak le- és felszállásnál” – magyarázta Naszályi Gábor, aki szerint komoly gond, hogy az elmúlt napokban is tapasztalt forróságban a légkondicionáló nem tudja a kívánt hőmérsékletre lehűteni a buszokat, így automatikusan kikapcsol. „Tehát azért nem működik a légkondi, mert túlságosan meleg van” – tette hozzá az EKSZ elnöke.

Kérdésünkre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte, a járműveket közlekedtető szolgáltatóknak az alábbiak szerint kell használniuk a klímaberendezéseket:

• 25-30 fok körüli külső hőmérséklet esetén minimum 2-3 fokkal,
• 30-35 fok között 4-5 fokkal,
• 35 fok felett 6-7 fokkal alacsonyabb belső utastéri hőmérsékletet vár el a BKK.

A BKK diszpécserszolgálata napközben külön is felhívja a szolgáltatók figyelmét a berendezések szabályszerű használatára, a járműveken tapasztalható tényleges hőmérsékleti értékeket pedig a BKK rendszeresen ellenőrzi. Abban az esetben, ha az ellenőrzés során a BKK nem megfelelően működő klímaberendezést talál, akkor az érintett szolgáltatót szankcionálhatja. 

Idén nyáron eddig mintegy 400 esetben ellenőrizték a klíma használatát, az esetek mintegy 15 százalékában állapítottak meg eltérést.

Az EKSZ elnöke szerint nehezíti a helyzetet, hogy ahogyan a munkahelyeken, úgy a tömegközlekedési eszközökön sem mindenki pártolja a légkondit. „Volt olyan utas, aki azt mondta, hogy azért nyitja ki az ablakot, mert fázik, más a légkondicionáló miatt elkapható betegségtől tartva tesz így. Az utasok egy része sem igényli a hűtést” – tette hozzá Naszályi Gábor, aki elmondta: a 4-es és a  metró Alstom-kocsijaiban van légkondicionáló, a 3-as metró szerelvényeiben azonban az utastérben nincsen.

Ugyanezt játszottuk el a Volvo-autóbuszok és a Combino-szerelvények beszerzésekor is: klíma nélkül helyezték őket üzembe, szereltethettük be a klímát. Ugyanez történt a 3-as metró esetében is, de ebben a kánikulában hiába megy a föld alatt, mindenki panaszkodik. Ezeknél legalább a vezetőfülke hűtött, tehát ez  – idézőjelben – csak az utasok problémája

 – mondta Naszályi Gábor.

Nincs idő lehűlni

Van egyfajta különmegoldás, ami a járművezetőket védi, ez az évtizedek óta használt úgynevezett hőleváltó rendszer, ami Naszályi Gábor szerint „egyáltalán nem felel meg a jelen kihívásainak”. A rendszer lényege, hogy tíz tartalék járművezető vár készenlétben arra, hogy szükség esetén átvegye a szolgálatot egy valahol a hőség miatt kidőlt kollégájától. Az EKSZ elnöke szerint igaz, hogy ez a rendszer akkor is működött, amikor még nem voltak légkondicionált járművek, de azóta érezhetően egyre forróbbak a nyarak, ez a megoldás pedig az események után kullog, hiszen nem lehet előre tudni, hogy az illetékes hivatal mikor rendel el hőségriadót, 

így nem is lehet erre a posztra előzetesen beosztani a munkatársakat. 

Az EKSZ éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a hőleváltó rendszer alkalmazása ne a hőségriadótól függjön, hanem a teljes nyári időszakra vezessék be azt. Annak a kockázatával, hogy lehetnek olyan időszakok, amikor a körülmények nem indokolják a védőháló alkalmazását. Márpedig nem kell hőségriadónak lennie, hogy a sofőr kényelmetlen és akár veszélyes helyzetbe kerüljön, Naszályi Gábor szerint a külső 30 fok a vezetőfülkében ennél jelentősen több lehet, így fontos lenne átalakítani a hőleváltó rendszert.

Az EKSZ problémásnak látja a pihenőidők mostani rendszerét is, ezt kezelné a hagyományostól, a hőség idejére bevezetett menetrend. A sofőrök most két menet között minimális szünetet tarthatnak, ebből az időből kell lecsípni a járat esetleges késének kiegyenlítését is. Egy ilyen, például 10 perces menetközti szünet esetében egy 4 perces késénél a járművezetőnek 6 perce van arra, hogy egy kicsit felfrissüljön, elmenjen a mosdóba. Naszályi Gábor szerint ez nagyon kevés, ahogyan nem elegendő a napi pihenőidő sem, ami egy 10 órás műszaknál egyszer 20, egyszer pedig 25, azaz összesen 45 perc úgy, hogy a járművezetőknek hosszú órákon át kell feszülten figyelniük a legnagyobb hőségben is.

„Ezt nem bírja az emberek szervezete, nem gépek ülnek a kormány mögött. Mindenki tapasztalja, hogy már júniusban is kánikula van” – mondta a szakember, aki szerint érthető, hogy a nyári időszakban a szabadságok miatt kevesebb munkavállaló van, azonban 

valamit kezdeni kell ezzel a helyzettel, hogy a járművezetők még szeptemberben is életben legyenek, ne legyenek betegállományban. Hőguta és vérnyomás-problémák fenyegetik a buszvezetőket a terhelés miatt. Szabályosan rosszul vannak a dolgozóink.

Naszályi Gábor hozzátette: a BKV-n belül a villamosoknál már olyan, forgó rendszerű menetrend van, ami biztosítja, hogy megfelelő időközönként leváltsák a járművezetőt, aki így hosszabb ideig tud regenerálódni. Kiemelte: nem csak a vezetőfülkékben lenne tere a fejlesztésnek, a szerelőcsarnokok gyakran régi, elavult épületekben vannak, amelyek közül van műemléki védettségű is, ezekben pedig „döbbenetes hőségben dolgoznak”.

BKK: Kompenzáció nem jár

Három nagy közösségi közlekedési szolgáltatótól, a BKV-tól, a Volántól és a MÁV-tól azt kérdeztük, hogy hány olyan járművük van, amelyen nincsen légkondicionáló, legfeljebb mennyire lehet meleg a járataikon, és milyen jogaik vannak azoknak az utasoknak, akik kénytelenek hőségben utazni vagy szélsőséges esetben rosszul lesznek. Választ cikkünk megjelenéséig csak a budapesti társaság küldött. 

A BKK kérdésünkre közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy – a rendelkezésre álló lehetőségek mellett – ügyfeleik a legkomfortosabb módon utazhassanak a fővárosban.

Azonban az elöregedett járműpark műszaki állapota miatt sajnos előfordul meghibásodott, vagy elégtelen hatásfokkal működő klímaberendezés. Ezek javítása, illetve karbantartása folyamatos

– írták. Közölték azt is, hogy a szolgáltatóknál rendelkezésre álló járműállomány miatt előfordulhat, hogy a járművek utasterében nem megfelelő a hőmérséklet. 

Az ügyfelek a BKK ügyfélszolgálati elérhetőségein tudják jelezni, ha nem megfelelő hőmérsékletet tapasztalnak egy jármű utasterében, azonban kompenzációra nincsen lehetőség, írta kérdésünkre a közlekedési központ. 

Szerettük volna megtudni, hogy június 1-e óta hány panasz érkezett a társasághoz a járművek nem megfelelőnek érzékelt hőmérséklete miatt. Konkrét időpont közlése nélkül azt írták: a BKK ügyfélszolgálatára az elmúlt időszakban mintegy 300 észrevétel érkezett a járművek belső hőmérsékletére vonatkozóan. A BKK szerint ezeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően dolgozzák fel. 

A panaszok között azonban olyanok is vannak, amelyek a járművek túlzott hűtésével kapcsolatban érkeztek

– tették hozzá, majd arról írtak, hogy minden esetben továbbítják az észrevételeket a szolgáltatóknak, amelyek kivizsgálják azokat. „Amennyiben az ügyfél nem elégedett a panaszának kezelésével, természetesen jogorvoslattal élhet, amelyről válaszleveleinkben minden ügyfél számára tájékoztatást nyújtunk” – írta a társaság.

A BKK arra is kitért, hogy ha valaki bármilyen okból rosszul lesz egy járművön, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bajbajutott minél előbb szakszerű ellátásban részesüljön. A BKK forgalomirányítói igyekeznek a mentők munkáját segíteni. A Szabó Ervin téri FUTÁR-központon kívül két forgalmi zavarelhárító autóban van defibrillátor, amelyet az Országos Mentőszolgálat által oktatásban részesített, képzett munkatársak vethetnek be elsősegélynyújtás során. Baleset vagy egy utas rosszulléte esetén a „Mentőre vár” felirat jeleníthető meg a járművek külső kijelzőjén, így a mentők könnyebben és gyorsabban megtalálják az érintett járművet a zavar helyszínén, illetve egy forgalmas végállomáson.

A fővárosi személyszállítási közszolgáltatásban nap mint nap részt vevő járművek közül a BKK közlése szerint

• az autóbuszok csaknem 98 százaléka, míg a trolibuszok mintegy 52 százaléka klímával felszerelt, 
• a metró esetében pedig a járművek több mint 50 százaléka rendelkezik klímaberendezéssel. 
• A villamosoknál 30 százalék a forgalomban lévő klimatizált szerelvények aránya – ezek a korszerű, légkondicionált szerelvények ugyanakkor a nagy forgalmú villamosvonalakon közlekednek, ezért a villamossal utazók több mint a fele találkozik a járműveken klímaberendezéssel.

Vasárnap délután az átforrósodott vonatba zárva, a tűző napon vesztegeltek az utasok több mint egy órán át  Balatonfőkajárnál. A Balatonfüredről Budapestre tartó járat a mozdony hibája miatt áll meg a nyílt pályán. Az RTL Híradó riportját itt nézheti meg:

Nyitókép: A Budapesti Közlekedési Zrt. közreműködésével a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére közlekedtetett autóbuszok és trolibusz a zuglói végállomáson. Az Örs vezér tere, hivatalosan Örs vezér tér Kelet-Pest egyik nagy forgalmú csomópontja. – Fotó: Róka László / MTVA / MTI