Rekordalacsony szintre apadt a Velencei-tó vize. Ezért jelentősen csökken a horgászok száma is a Magyar Országos Horgász Szövetség szerint. Gárdony önkormányzati képviselője szerint idén 70%-kal kevesebben váltották ki az engedélyt a tóhoz, a helyiek inkább máshova mennek pecázni. A vízügy szerint a hétvégén hullott csapadék sem segített.

Kisárgult fű, haldokló lombkoronák, lehulló levelek és forró, száraz nyár.

A tó ráadásul még tovább apadhat a héten várható meleg időjárás miatt. 

Madárpusztulást okoz a szárazság Tiszafüred környékén: több tucat tetemet találtak aktivisták egy mesterséges bányató partján. Azt mondják, az aszály miatt sekély a víz, amiben elszaporodott egy baktérium, ez okozza a madarak vesztét. A szárazság a többi állatot is megviseli. A Bükkben kiszáradt patakok medrében sok vaddisznó és szarvas hiába keres vizet.

Európa és az észak-atlanti térség időjárási viszonyai alig változnak a nyárihoz képest az óceáni adatok alapján. Továbbra is egy makacs anticiklon állhatja útját a tenger felől érkező frontoknak, ami a kontinens jó részén további elhúzódó szárazságot és főleg a nyugati és déli országokban az átlagosnál melegebb időt von maga után. 

Illés Zoltán azt mondja, víztározókat kell létrehozni, és visszaépíteni a csatornarendszert, amit a gazdák beszántottak.

Siófoknál készültek olyan képek a tóról, amelyeken a víz nélküli meder is jól látszik a part mentén.

Hitelmoratórium, azonnali támogatás, gyorsabb biztosítási ügyintézés. Ülésezett az aszály miatt megalakított operatív törzs, és egy öt pontból álló intézkedési tervet fogadott el. 

Már összeesküvés-elméletek is terjednek arról, hogy miért nem esik az eső az Alföldön. A valós okokat a vérszegény frontokban kell keresni, a főbűnös valószínűleg az azori anticiklon. Bár a következő hétvégén jelentősebb csapadékra lehet számítani, az idei aszály kemény vízgazdálkodási tanulsággal is szolgál az országnak.

A század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma.

Ötven éve nem láttak ilyen szárazságot a Tarna vidékén: a folyó alsó szakasza eltűnt, ivóvíz híján százával hullanak el az állatok. A felső folyásnál ugyanakkor gáttal felduzzasztotta, és két szivattyúval vette ki a folyó vizét a Tóth és Tóth Pincészet borászat – állítólag engedéllyel. A szőlészet gátját végül helyi civilek és környezetvédők bontottak le. 

Óriási a szárazság, az energiaárak pedig elszabadultak, a terméskiesés 25 és 100 százalék közötti. 

Egyre veszélyesebb a rendkívüli aszály. Az agrárminiszter szerint idén kétszer akkorák lehetnek a károk, mint az elmúlt tíz évben összesen. Erről az Inforádióban beszélt. A Velencei-tavat ma már csak 1 centiméter választotta el a legalacsonyabb vízállástól. A terület országgyűlési képviselője a Híradónak azt mondta, csak az esőzések segíthetnének, de erre a következő napokban nem lehet számítani.

Más szemmel nézi a Velencei-tavat egy strandoló, más szemmel egy horgász, más szemmel egy helyi és más szemmel egy vízügyi szakember. Egyet azonban mindannyian ugyanúgy látnak: a helyzet kritikus. Annyira alacsony a vízszint, hogy legalább 150 métert kell begyalogolniuk a strandolóknak, ha fürödni akarnak. A nagy hőségben akár napi fél-egy centit is apadhat a tó vize, a vízszint további csökkenése pedig odáig is vezethet, hogy felborul a tó ökoszisztémája, az pedig már visszafordíthatatlan károkat okozhat.

A nagy forróság és az aszály halálos csapást jelenthet több állatfajra. Ilyenek a gólyák is, akik nem találnak elegendő élelemet ahhoz, hogy felneveljék kicsinyeiket.

Közel a valaha mért legalacsonyabb vízálláshoz a Velencei-tó, a Maros folyón is soha nem látott méretű homokpadok jelentek meg. Az ország nagy részét rendkívüli aszály sújtja. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság öntözési menetrendet készít a gazdáknak. A Katasztrófavédelemmel együtt pedig fellépnek az illegális vízkivétel ellen és ahol kell, mobilszivattyúkat vetnek be a szárazság ellen.

Egy, a Velencei-tónál fürdőző asszony azt mondta, évek óta ide járnak Budapestről felfrissülni, de még sosem látott ilyen alacsony vízállást.

Életbe lépett a harmadfokú hőségriasztás, szerdán 37 fokot is mértek az országban.

Rossz hír, hogy túl azon, hogy meleg lesz, esőre csak elvétve lehet számítani. Emiatt az is kétséges, hogy ahol amúgy van rá lehetőség, ott az alacsony folyó- és talajvízszint miatt tudnak-e majd locsolni.

Figyelmeztetés adott ki a Duna Menti Regionális Vízmű az aszály és a hőség miatt.

Az áremelkedés várhatóan az olcsóbb termékek felé tereli a keresletet.

Az átlagos csapadékmennyiség alig fele hullott le.

Figyelmeztetést adott ki az OMSZ.

A kár becslések szerint eléri a 400 milliárd forintot.

A kedvelt Baranya megyei üdülőhelyen az aszály és a vízvezeték-hálózat felújítása miatt tilos csapvízzel autót mosni, medencét tölteni, vagy kertet locsolni.

Több mint tíz tó száradt ki a megyében.

Portugália vagy 120 pontján ég a növényzet, már több ezer hektárnyi semmisült meg.

Az agrárminiszter bízik az Európai Unióban.

A szárazság leginkább a napraforgót és a kukoricát érinti.

A valaha volt harmadik legmelegebb június volt az idei a világon. 

Egyre terjed az a minden tudományos alapot nélkülöző összeesküvés-elmélet, hogy a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt az Alföldön.

Akár 15-20 százalékkal tovább drágulhat a hús az egekbe szökött takarmányárak miatt. Az agrárminiszter szerint komoly veszélyben a kukorica- és napraforgótermés, ha két héten belül nem esik elegendő eső az Alföldön. Az RTL meteorológusa szerint érdemi csapadék nem várható ennyi idő alatt. 

Idén már majdnem 50 százalékkal lett drágább a kenyér, de még nincs vége, az aszály miatt újabb áremelkedésre kell számítani. 

Csongrád-Csanád megyében kétszer annyi tűzhöz riasztották a tűzoltókat, mint tavaly. A katasztrófavédelem arra figyelmeztet, hogy az aszály miatt pillanatok alatt keletkezhet tűz.

Az őszi búza hozama alig fele a tavalyinak.

Hatalmasat csökkent a Pó vízszintje 2020 júniusa és 2022 júniusa között. Ha ez így megy tovább, kiszárad a folyó.

Az aszály miatt más városokban is korlátozásokat jelentettek be.

Legalábbis Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint.

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja nem sok jót jósol a magyarok számára 2022 nyarára.

 A több hónapos hátrányt nem könnyű leküzdeni, a Tisztántúlon ráadásul alig esett valami.

Friss tanulmány erősítette meg, amit eddig is sejtettünk: a mediterrán országok kiszáradhatnak, Európa többi részét pedig időről időre özönvízszerű esőzések sújthatják, és minderről az ember okozta klímaváltozás tehet.

Csak szórványos záporok, zivatarok várhatók.

Nagy vonalakban hőség és aszály, azaz az átlagosnál melegebb és szárazabb idő várható, időnként pedig heves zivatarrendszerek rontják el a nyaralók örömét és okoznak károkat.

Porzanak a szántóföldek a súlyos vízhiány miatt, a gazdák aggódnak.

De legalább már látszik a fény az alagút végén, és a hosszú, csontszáraz időszak után a héten végre megnyílnak az égi csapok, változik az áramlás iránya, és a délnyugat felől érkező páradús légtömegek enyhíthetik az aszályt.

Az ország középső részén akár 80 milliméter is hiányzik. 

Csütörtökön akár 22 fokot is mutathat a hőmérő higanyszála.

Az aszály viszonylag gyakori jelenség Magyarországon, de a víztározók hiánya, az erdőirtások, az egyre több mesterséges burkolat mind a vízmegtartás ellen hat. A csontszáraz földek szomorú díszletet adtak az idei víz világnapjának, de vajon tud-e biztató híreket mondani a meteorológia?

Tovább drágulnak a zöldségek és a gyümölcsok a háború miatt. 

A nemzetközi klímaszolgálatok jelentése alapján a február globálisan a mérések kezdete óta a hetedik legmelegebb volt, de ennek most Európa jó részén meg is van a böjtje. Március első két hete szinte téli időt hozott, ami pedig ennél is nagyobb probléma, hogy Magyarországon mindez egyre fokozódó aszállyal jár. A hideg és a szárazság egybeesése azonban semmiképpen sem a véletlen műve.