Mi vagyunk azoknak az unokái, akik nem vigyáztak eléggé a bolygóra

Nem gazdálkodik túl jól a természeti kincsekkel a Föld népessége. Egyes kutatások szerint a kávé 2080-ban, az avokádó 2060 körül, a vas 2070 környékén, az építési homok pedig 50 év múlva tűnhet el a bolygóról. És ez csak néhány termék arról a listáról, amelyen a túlfogyasztás és a klímaváltozás miatt veszélybe került élelmiszernövények és nyersanyagok vannak.

Veszélyben a trópusi növények

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiskertjében sincsenek jó állapotban a növények: fonnyadtak, sárgák, a gyümölcsfákon alig van néhány picinyke termés. Solti Ádám egyetemi docens szakterülete a növények szárazságtűrése és azok kiszáradása, ezért ő az egyik leghitelesebb szakértő, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyek veszélybe kerültek a túlfogyasztás és a klímaváltozás miatt.

A kávé, a banán, a kakaóbab, illetve a gyakran fogyasztott rizs is különösen veszélyeztetettek a klímaváltozás által

 – sorolta a szakértő.

A legnagyobb bajban a vízigényes növények vannak. Ilyen például a világ egyik legfontosabb élelmiszere a már említett rizs is, aminek legnagyobb termőterületei Indiában vannak, ahol az egyre nagyobb szárazság és az egyre pusztítóbb özönvízszerű esők miatt drasztikusan csökken a termőterület nagysága.

„Az általunk fogyasztott kávé több különböző kávécserjének a termése. Tehát mi a robusta kávét, illetve arabika kávét fogyasztunk és ezek közül az arabica kávé a coffee arabica a leginkább veszélyeztetett. Ez az arabica kávé magashegységi környezetben érzi jól magát hűvös, párás klímán és ezek a magashegységi élőhelyek kifejezetten veszélyben vannak a klímaváltozás miatt.” – ezért néhány évtized múlva luxuscikké válhat, a jelenkor legnagyobb élvezeti terméke, sőt akár el is tűnhet.

Könnyen lehet, hogy a csokoládénak is búcsút kell intenünk.

A szakértő szerint ugyanis a kakaóbab rendkívül nagy mennyiségű vizet igényel a termés érleléséhez A csapadéknak a legkisebb megváltozása is terméskiesést okoz, ami a mennyiség csökkenéséhez, illetve a kakaó növényeknek az eltűnéséhez is vezethet.

Az, hogy egyes élelmiszernövények léte veszélyben van még csak három-négy éve vették észre a kutatók. Egy friss nemzetközi tanulmány szerint a szója és a pálmaolaj jövője is kritikus. Ezeket a növényeket nemcsak a szárazság, hanem az emiatt megjelenő fertőzések, betegségek és új rovarok is pusztítják.

Persze nem arról van szó, hogy maga a növény, mint például a banánfa, a málnabokor vagy az avokadó fa kihal, hanem annyira lecsökken az életterük, így a számuk és annyira gyenge lesz rajtuk a termés, hogy nem lehet gazdaságosan termeszteni. Így vadon élnek tovább, mint több tízezer más növény a Föld különböző részein.

Itthon is nagy a baj

Nem kell ahhoz, a világ másik felére mennünk, hogy kihalófélben lévő növényekre bukkanjunk. A Fókusz stábja a Csoroszlya Farm Biogazdaságban forgatott, Száron. A szilvából tavaly 80 tonna termett, idén csak három, de bogyós gyümölcsök is veszélyben vannak:

„A klímaváltozás és a szárazság miatt itthon a legjobban veszélyben lévő növények a málna, valamint más bogyós gyümölcsök is, amelyek a csapadékosabb éghajlatot szeretik. Emellett a zöldségek közül a burgonya az, ami nagy veszélyben van.” – figyelmeztetett Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány fenntarthatósági menedzsere. Ha ez még nem lenne elég, akkor a szilva és a kajszibarack termést is meg kell becsülnünk, hiszen ezek a gyümölcsök az egyre kitolódott fagyok miatt szintén veszélyben vannak.

Méhek nélkül nincs élet a Földön

A szárazságon és az időjárás-változáson kívül a növények létét a gyengébb táptalaj és a vadon élő méhek csökkenő száma is fenyegeti. Utóbbit valóságos armageddonnak tartják a kutatók, mivel méhek nélkül nincs élet a Földön, hiszen ők porozzák be az élelmiszernövények kilencven százalékát. Becslések szerint az elmúlt években a méhek 40-50 százaléka is elpusztulhatott egyes országokban. De hogy miért, azt pontosan még senki sem tudja.

Emiatt kézi beporzással próbálkoznak több helyen a világon. Kínában például a helyi parasztok egy kis ecsettel, a saját kezükkel porozzák be a gyümölcsfákat. Utópisztikus a kép, de sajnos egyre gyakrabban leszünk kénytelenek mi magunk elvégezni a rovarok munkáját.

Fogynak a nyersanyagok, veszélyben a készletek

A Fókusz Plusz stábja az egyik magyar brókercégnél járt, ahol kereskedők követik az árutőzsdei árak megfigyelésével, hogy melyik nyersanyagból van hiány vagy éppen hol fogy el szép lassan a kibányászható készlet.

„Ami legégetőbb lehet az a lítium, ami az akkumulátorokhoz elengedhetetlen és emiatt az elektromos autózáshoz. Akár már 5 éven belül problémák lehetnek az ellátással” – mondta Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki szerint már az ezüst is veszélyben van, húsz-harminc éven belül az eddig ismert tartalékok kifogyhatnak. Az arany, az urán és az energiahordozók (olaj, földgáz), pedig 50-100 év múlva tűnhetnek el.

Az építési homok is egyre nagyobb hiánycikk a világon. Sőt egyes becslések szerint 50 év múlva el is fogy. Gondolhatnánk, hogy homok az van bőven: tele a Föld végeláthatatlan sivatagokkal és homokdűnékkel. De az a homok nem alkalmas építkezéshez, még a chipgyártáshoz sem, ugyanis a szemcséknek olyan az alakja, ami nem biztosít megfelelő szilárdságot a betonnak. Ezért vesz külföldről homokot például Egyiptom, Dubai vagy éppen Katar.

Ajánló: Ha így folytatjuk, elfogy a homok is, annak pedig nagyon komoly következményei lesznek

Építkezésekhez a homokbányákból vagy a folyók medréből kiszedett homokot és sódert viszik, rohamosan fogynak a készletek. A legnagyobb felhasználó Kína, az utóbbi két-három évben több betont használt fel, mint az Egyesült Államok 100 éven keresztül előtte. Ez az, ami a keresetet generálja, ami miatt hiány léphet fel.

Már az utolsó magyar rézbányát is bezárták

Tóth Szabolcs 27 éven keresztül dolgozott a recski Rézbányában. A létesítményt 1850-ben nyitották, az utolsó csille pedig 2000-ben jött fel a föld alól. A réz is fogyóeszköz. Becslések szerint csak néhány évtizede van hátra.

„A réz az mindig egy hadifontosságú fém volt. Nem a Gábor Áron rézágyújára gondolok, a számítástechnikában a NYÁK lemezektől kezdve rengeteg helyen használják” – mondta Tóth Szabolcs, geológus technikus. A recski rézbányában 700 fő dolgozott hajdanán, összesen több millió tonna ércet hoztak fel a föld alatti járatokból, ami már megközelíthetetlen, mivel víz alatt áll.

A réz jelenleg hétszer annyiba kerül a londoni árutőzsdén, mint a hetvenes években. A rézen kívül volt, és talán még most is van itt néhány ritka fém, amelyek a legkeresettebb nyersanyagok a világon.

„Van rénium, ami olyan ritka fém, hogy egész fantasztikus tulajdonságokat ad ötvözeteknek. Az 50-es években néhány tíz kilós nagyságrendű volt a világtermelés, most egyetlen Boeing turbinalapátban 35 kiló van ötvözőanyagként.” – magyarázta a geológus technikus.

Előfordult már, hogy egy nyersanyag végleg elfogyott a Földről?

Volt már ilyen, ez a kriolit nevű anyag volt, amelyet alumínium finomításhoz használták. Grönlandon bányászták egyedül. A ’80-as években öt-tíz év alatt kifogyott.

A szakértők szerint már nem az unokáink számára kell megóvni a világot, hanem mi vagyunk azoknak az unokái, akik nem vigyáztak eléggé a bolygónkra.

„Ha mostani trendek folytatódnak mindenféle változás nélkül, akkor mondhatjuk azt, hogy a drámai a helyzet” – mondta Török László vezető elemző, aki szerint az óriási technológiai ugrásokra van még lehetőség, illetve alkalmazkodnunk kell az új helyzethez: ha bizonyos termékek nem lesznek elérhetőek, akkor más helyettesítő termékeket kell keresünk.