Életmentő, de nem mindenható a becsengetésre érkezett csapadék
2022. szeptember 8. 18:52
Talán soha nem örülünk még annyira esőnek, mint az elmúlt másfél hétben, a történelmi szárazság hónapjai után. Az utolsó pillanatban érkezett esők reményt adhatnak az őszi vetésnek, a most érő gyümölcsöknek és a legelőknek is, de ahhoz még kevés volt az idő és a csapadék, hogy a mélyebb rétegekben is átnedvesítse a talajt. Mi várható a következő napokban?
Szeptember elsejével nemcsak a tanév, de az igazi hűvös, csapadékos őszi idő is kezdetét vette, éles váltást mutatva a megelőző forró és rendkívül száraz nyárhoz képest. A rekordszáraz első 7 hónapnak köszönhetően a termés java már odaveszett, de egyáltalán nem mindegy, hogy ősszel porba kell-e vetni, és annak is van tétje, mennyire töltődnek újra a talajvízkészletek. Meteorológiai helyzetjelentés agrár szemszögből.
Berúgta az ajtót az ősz
Talán sosem örültünk még annyira esőnek, mint az elmúlt másfél hétben. Az ismét emlékezetesre sikeredett augusztus 20-a hozta meg térségünkbe az első komolyan vehető légörvényt, amely ugyan a tűzijátékot nem mosta volna el, de azokban a napokban összességében sokat enyhített az aszály szorításán.
A csapadékos időszak kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is tart, az utóbbi 5-6 napban pedig mindennap előfordult legalább néhány zápor az országban. Volt, ahol az elmúlt bő két hétben hullott annyi eső, ami kis túlzással azelőtt egész nyáron. A csapadék tényénél is jobb hír annak formája és eloszlása, hiszen gyakoribbá váltak az áztató esők, ráadásul végre a keleti megyék kapták a nagyobb öntözést. Az eddig kritikus állapotban lévő Csongrád-Csanád és Békés megyében a 10 napos csapadékösszeg 25-45 mm között alakult.
A gyümölcstermesztők számára még van remény
A kukorica, napraforgó és általában a nyári növények jó része idén elveszett, szokatlanul rossz hozamok jellemzők, csak kevés tájegység úszta meg a történelmi aszályt. Az utolsó pillanatban érkezett esők azonban még reményt adhatnak az őszi vetésnek (például a repce esetében), a most érő gyümölcsöknek és a legelőknek is, hiszen a fűfélék nagyon gyorsan képesek reagálni a megnövekedett talajnedvességre.
Apropó, talajnedvesség: a felső rétegekben látványosan javult a helyzet, de ahhoz még kevés volt az idő, kevés volt a csapadék, és túl nagy volt a növények szomja, hogy ez a mélyebb, fél méter alatti rétegekben is bekövetkezzen. Ez igaz az aszályra is, azaz a súlyosan érintett területek marginálissá zsugorodtak, de közepes és nagyfokú aszály még mindig tapasztalható a Dunától keletre, elsősorban a Duna-Tisza közén.
A brit ciklon teszi a dolgát
Nincs még vége a csapadékos időszaknak. A hét közepi átmeneti nyárutót követően több hullámban esős, záporos csapadékrendszerek érik el az országot, amelyek a hét végéig sokfelé öntözhetik legalább néhány milliméter esővel a földeket.
A legfrissebb számítások alapján összességében a legtöbb csapadék az Északi-középhegységben, az Észak-Alföldön és a délnyugati megyékben hullhat, ami jó esetben akár 30-40 millimétert is kitehet.
Mivel záporok, zivatarok továbbra is előfordulhatnak, jelentős területi különbségek alakulnak majd ki, de a csökkenő hőmérsékletek miatt a párolgás országszerte mérséklődik, így kisebb lesz a vízvesztés is. A jövő hét jelenlegi legjobb tudásunk szerint sokkal szárazabban indul, akkor is a hét végén válhat változékonyabbá, csapadékosabbá az időjárás.
Itt olvasható részletes agrometeorológiai elemzés, amely egyébként a fenti sorok alapjául is szolgált.
Nyitókép: Oláh Tibor/MTVA/Bizományosi