Az angolok hozzászoktak, mi kevésbé szeretjük – mutatjuk, mi áll a változékony idő hátterében

Erős szél, záporok. Fázós reggelek, hűvös nappalok. Az egyik percben esik, a másikban süt a nap. Az úgynevezett hátoldali helyzet a Brit-szigeteken megszokott, nálunk viszont nem annyira kedvelt időjárást hozott a napokban. Az alábbiakban bemutatjuk, mi az oka ennek a változékonyságnak, melyek az előnyei és hátrányai, és ami talán a legfontosabb, meddig tart.

Az óriási fogaskerék

Figyelmünket először is fordítsuk a ciklonokra, azaz azokra a több ezer kilométeres légörvényekre, amelyek általában felhősödést, esőt, szelet, röviden rossz időt hoznak (persze az esővel kapcsolatban az idei nyár után már óvatosabban kell fogalmazni). A ciklonok elsődleges szerepe, hogy a meleg trópusi és a hideg sarkvidéki légtömegeket elkeverik egymással, ezzel is csökkentve a hőmérséklet különbségeket. A ciklont tehát egy hatalmas, fél kontinensnyi fogaskerékként érdemes elképzelni, amely a mérsékelt övben a hőenergia és nedvesség szállításáról elsődlegesen gondoskodik. 

Ennek következménye, hogy az óramutató járásával ellentétesen forgó ciklonok úgynevezett előoldalán (a térképen nézve a jobb oldalán) a meleg levegő észak felé áramlik, a hátoldalán pedig a hideg levegő mozog déli irányba. Ez utóbbi, ami számunkra most érdekes, hiszen 

ilyen hátoldali helyzetbe került most a Kárpát-medence, és ennek közvetlen hatását érezzük most a bőrünkön. 

Ha többet is meg szeretne tudni a ciklonokról és frontokról, ne hagyja ki ezt a korábbi cikkünket.

Atlanti időjárás

A ciklonok gyakran egy adott földrajzi térség környezetében születnek, aminek elsősorban a kontinensek és óceánok, valamint a jégmezők elhelyezkedése az oka. Európa szempontjából a legfontosabb ilyen ciklonnevelde Izland térsége, a másik pedig a Földközi-tenger középső medencéje. Az izlandi ciklonok (így hívják őket a meteorológusok) tehát az Atlanti-óceán északi részén alakulnak ki, fejlődésük pedig nagyjából a Brit-szigetek térségében a legdinamikusabb. Ebben a régióban a légörvények még jellemzően gyorsan vonulnak nyugat-keleti irányban, mert sem hegyek, sem nagyobb szárazföldek nem állják útjukat, a tenger feletti súrlódás szinte minimális. Az angol, skót vagy ír időjárásról valószínűleg mindenkinek van valamilyen elképzelése, és az szinte biztosan tartalmazza az esőt, a szelet és a hideget. 

A jellemzés nem áll messze a valóságtól, a idő nagy részében ugyanis vagy a ciklon maga, vagy annak már korábban említett hátoldala alakítja az időjárást. Ez azt jelenti, hogy vagy azért esik az eső, mert éppen meleg- vagy hidegfront vonul át, vagy azért, mert a sarkvidéki eredetű légtömeg, amely a ciklon mögött dél felé siet, kedvez a záporok kialakulásának. Ekkor azonban már nem csak a csapadék borzolja a kedélyeket, hiszen a hideg levegő rendszerint tényleg gyorsan „folyik” dél felé, ez pedig a talaj közelében szélként, méghozzá hűvös, hideg szélként jelentkezik. A leírás alapján a kedves olvasó talán már ráismert a jelenlegi hazai viszonyokra. 

Valóban, ugyanezt tapasztaljuk most, ennek pedig az az oka, hogy 

a ciklon ezúttal nem szokásos helyén, az óceán felett alakult ki, hanem éppen Közép-Európa térségében. 

Ez nem túl gyakori, de messze nem példa nélküli. A múlt tél során például szinte rögzülni látszott ez a helyzet, és a tartós, száraz északnyugati áramlás alapozta meg az idei brutálisan száraz nyarat. Bár a szelet a legtöbben nem szeretik, mindenképp vannak pozitív hozadékai is a hátoldali áramlásnak. A sarkvidék, illetve az óceán felől érkező levegő tiszta, ráadásul a gyors áramlás miatt nincs is sok ideje „bekoszolódni”, ezért ilyenkor kimondottan kedvező levegőminőségi mutatókat látunk. Nem elhanyagolható továbbá a záporok csapadéka sem, hiszen az aszályos nyár után minden milliméter eső aranyat ér. A hűvös levegőben pedig a párolgás is visszafogottabb, így a talajvíz remélhetőleg gyarapszik kissé ezekben a napokban, de legalábbis nem apad tovább.

Erős szél helyett fagyok

Csütörtökig nem változik a menü: élénk, erős északnyugati szél, gyorsan vonuló felhők, hűvös idő, záporok. Amint azonban a tőlünk egyelőre nyugatra elterülő anticiklon veszi át az uralmat, a csapadék egyre inkább az ország keleti felére korlátozódik, a légmozgás gyengül, a felhők sokfelé feloszlanak, az éjszakák pedig hűvös helyett kimondottan hidegek lesznek. Már most is jellemzően egy számjegyű értékeket mérhetünk hajnalban, de a hét közepi, hétvégi reggelek még fázósabbak lesznek. 

Amint ugyanis a légmozgás gyengül, erősödik az éjszakai lehűlés, mert bármilyen furcsán is hangzik, de éjjel a szél segít melegen tartani a talaj közeli légrétegeket. Ezt a hatást erősíti, hogy a kevés felhő mellett még akadálytalanabb lehet a hővesztés, ráadásul a fölénk áramló óceáni levegő nagyon tiszta, így a felszínt elhagyó hő még az aeroszolokról is kevésbé verődik vissza. Mit jelent ez számokban? 

Szombatig országos átlagban 5 fok köré, a szélcsendes, erős lehűlésre egyébként is hajlamos hegyközi medencékben és homokhátságokon akár 0 fok közelébe is hűlhet a levegő, ami azt jelenti, hogy egészen biztosan megérkeznek az első talaj menti fagyok.

Nyitókép: luza studios/Getty Images