Bővül az őszi repertoár, jönnek a ködös reggelek

Miért?

Az előrejelzéseknek megfelelően a hét második felére beköszönt egy olyan nyugodt, csapadékmentes, szélcsendes és többnyire napos időszak, amit jobb híján hívhatunk vénasszonyok nyarának. A név eredetéről és a jellemző időjárási jelenségekről már részletesebben írtunk. 

Ahogy abban a cikkben is említettük, a szép idő ellenére ilyenkor gyakori a hajnali ködképződés, amely most sem marad el. A friss és jobb felbontású számítások egyre inkább egyetértenek abban, hogy a tipikusan – elnézést, a szakzsargonban ezt így mondjuk – „beködölős” területeken az előttünk álló éjszakákon rendre romolhatnak a látási viszonyok. 

Annak, hogy ez a folyamat speciális mikroklímájú helyeken következik be legkorábban, természetesen jó oka van. A levegő éjjelente a felszínhez közeli rétegekben hűl le leginkább, ezért a relatív páratartalma is ott nő meg legjobban. Amint eléri a telítettséget, megindul a nedvesség kicsapódása, először harmatként a tereptárgyakra, majd köd formájában a levegőben lebegő aeroszol részecskékre is. Minél szélvédettebb egy terület, annál kevésbé van esély arra, hogy melegebb, szárazabb levegő keveredjen a telített légrétegek közé, és minél inkább hajlamos az erős lehűlésre a felszín, annál gyorsabban végbemegy a folyamat.

Hol?

Ez a két tulajdonság rendszerint az alacsonyan fekvő völgyekben, medencékben és a szélvédett homokhátságokon adatik meg leginkább. Persze mindenhol előfeltétel, hogy nedves legyen a levegő és/vagy a talaj, így gyorsan elérhető a telítettségi állapot.

Itt lép be a képbe a meteorológia azon területe, amelyet úgy nevezünk, szinoptikus klimatológia. Ez azt vizsgálja, hogy bizonyos légköri helyzetekben hogyan alakul egyes tájegységek jellemző időjárása. Ennek hála az előrejelző a sok éves, évtizedes tapasztalatok alapján akár számítógépes modell előrejelzések nélkül, „hasból” is meg tudja mondani, hogy egy adott napon, egy bizonyos helyzetben hol képződhet először köd.

Ilyen tipikus, ködre hajlamos helyek Magyarországon a Dráva völgye, a Rába menti területek, az Északi-középhegység térsége és az északkeleti megyék. Az például menetrendszerű a téli kiterjedt ködmezők kialakulásakor, hogy először Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jelennek meg olyan ködfoltok, amelyek egész nap megmaradnak, és később innen indulnak hódító útjukra, míg végül akár az egész országra is kiterjedhetnek (ezt nevezzük hidegpárnának).

Mikor?

Az első ködfoltok már szerdára virradó éjjel is megjelenhetnek, és vasárnapig minden hajnalban belefuthatunk olyan útszakaszokba, ahol 2-300 méterre esik vissza a látástávolság. Kezdetben az Alföldön és az északi hegyvidék medencéiben van erre nagyobb esély, de péntektől már a Dunántúlon is, főleg a fentebb említett tájakon. Az év ezen szakában a köd a hajnali órákban sűrűsödik be, és kora délelőtt fel is oszlik, ez várható most is, köszönhetően az egyelőre még viszonylag erős napsütésnek. Vasárnap már megközelíthet minket egy hidegfront, akkor az élénkebb szél miatt jelentősen csökken a ködhajlam. Arról, hogy hol képződhetnek kiterjedt, akár fél megyét is elfoglaló ködmezők, az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzési oldalán tájékozódhat. Ez viszont ezen a héten még várhatóan nem következik be.

Nyitókép: A somoskői vár a reggeli köd felett Salgótarján közeléből fotózva 2020. november 24-én. Fotó: MTI/Komka Péter