időjárás

Válasz az elkeseredett gazdáknak: ezért gyötri Magyarországot rekordmértékű aszály

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. július 29. 14:46

Már összeesküvés-elméletek is terjednek arról, hogy miért nem esik az eső az Alföldön. A valós okokat a vérszegény frontokban kell keresni, a főbűnös valószínűleg az azori anticiklon. Bár a következő hétvégén jelentősebb csapadékra lehet számítani, az idei aszály kemény vízgazdálkodási tanulsággal is szolgál az országnak.

Bár az előttünk álló egy-két nap hoz némi enyhülést, az ország döntő részén fokozódik az aszály, ha egyáltalán még tud hova. Nem csoda, hogy sokan, főleg az elkeseredett gazdák találgatásokba kezdtek az okokat illetően, amelynek egyik eredménye, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársainak védelme érdekében helyenként felfüggesztette a jégkármérséklő rendszer működtetését. A valós okok mögött egyaránt találunk vízügyi és légköri tényezőket, de a cipész maradjon a kaptafánál, itt most csak az utóbbiakról írunk.

Légköri aszály

A kontinens jelentős részén tapasztalható aszály fő okozója az, hogy eleve a légkörben sincs kellő mennyiségű nedvesség. Az Országos Meteorológiai Szolgálat nemrég megjelent elemzésében áttekinti az egész Földre kiterjedő folyamatot, amelynek lényege ránk nézve, hogy a nagy óceáni és légköri áramlások szerencsétlen összejátszása miatt szinte 

teljesen elzárultak azok a szokásos „párafolyosók”, amelyek egyébként a trópusok felől a mérsékelt övbe szállítják a nedves levegőt. 

Mivel a közepes szélességeken így nincs elegendő víz a levegőben, hiába alakulnak ki frontok, azok kevesebb felhőt hoznak létre, mint szeretnénk.

Csak súrolnak

Persze vannak Európának szerencsésebb részei, ahol időről időre esik az eső, ezért a fentebb leírt vízhiány sem általános. Hozzánk valamiért mégsem jut elég. Miért lehet ez? 

A fő bűnös jó eséllyel az úgynevezett azori anticiklon, amely idén gyakrabban dönt úgy, hogy északkelet felé terjeszkedik. 

Nyáron gyakori, hogy a Ráktérítő vidékén a tartós leszálló áramlások miatt anticiklon jön létre. Ez egy felhőmentes, magas légnyomású zóna az Atlanti-óceán fölött, amely Európa délnyugati területeire is ráhúzódik, idén pedig gyakran ennél is tovább terjeszkedik. Ennek a felhőoszlató hatása az, amiért nagyon szeretnek a nyaralók ilyenkor a Földközi-tenger szigeteire utazni. 

Igen ám, de ennek mellékhatása, hogy az óceán felől érkező, egyébként reményteli hidegfrontokat kényszerpályára küldi, így azok rendszerint tőlünk északra vonulnak el, és sokszor csak súrolják a Kárpát-medencét. A hideg levegő éppen csak becsurog kicsit a Kárpátok vonulatai között, de az esőfelhők nagy része a hegyek másik oldalán marad. Az azori anticiklon tehát a turisták álma, nekünk viszont egyre inkább rémálom.

Nem hideg, langyos

Idén már azt is többször megfigyelhettük, hogy a beharangozott hidegfrontok ugyan megérkeztek, de nagy lehűlést nem hoztak. Mostanság szinte csak arra elég egy-egy ilyen „hideg” front, hogy a 38 fokos hőségből visszakerüljünk a 32 fokos kánikulába. Mivel Nyugat-Európában is nagy a meleg, ezért az onnan érkező frontok mögött sem sarkvidéki eredetű, hanem óceáni légtömegek halmozódnak fel. A front két oldalán így kisebb a hőmérsékletkülönbség, amely összességében gyengébb frontot, lassabb mozgást és visszafogottabb csapadékképző hatást eredményez. 

Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet képes magába szívni, de ha nincs erős front, amely lehűtse azt, akkor hiába a nagy páratartalom, az eső formájában sosem éri el a talajt.

Hegyek árnyékában

Az már világos, hogy Közép-Európát általánosságban miért kerülik el a markáns frontok, de ez önmagában nem magyarázat arra, hogy miért alakultak ki jelentős különbségek az országon belül. Miközben délnyugaton mondhatni kielégítő mennyiségű eső hullott az elmúlt hónapokban, addig a nagyjából 200 kilométerre lévő dél-alföldi tájakon porzik a talaj. Ez sajnos a jellemző csapadékeloszlási mintázat a Kárpát-medencében, amely most fokozottan érvényesül. 

Amíg a frontok északnyugat felől érkeznek, addig a hegyek rendre kifejtik áldatlan árnyékoló-módosító hatásukat. Egyrészt a Kárpátok északi vonulatai gátat szabnak az alacsonyabb légrétegekben érkező nedvességnek, így az Alföld egy része közvetlenül nem kap a frontok csapadékából. Másrészt az Alpok és Kárpátok közötti úgynevezett Dévényi-kapun (ez valahol a Fertő vidékén van) beáramló hideg levegő a szűk hegyközi csatornából kilépve a Kisalföldön és a középső megyékben szétáramlik, ami azért kellemetlen, mert a szétáramlás (szakzsargonban divergencia) felhőoszlató hatású. Ezért látjuk oly sokszor, hogy az érkező front kettészakad, és a nagy csapadéktömbök délnyugaton és északkeleten vonulnak el. 

Ezen a helyzeten csak az segítene, ha az azori anticiklon visszahúzódásával a frontok nyugati, délnyugati irányból érkeznének, ekkor a hegyek számunkra kedvezően befolyásolnák a légáramlást, és kiadósabb eső jutna a keleti megyékhez is.  

Öngerjesztő folyamat

Végül szót kell ejtenünk arról a szomorú ördögi körről, amely most lépten-nyomon tetten érhető az Alföldön. Hidegfrontok átvonulásakor gyakran nem is a front maga okozza a legtöbb esőt, hanem az az előtt, még a meleg légtömegben kialakuló zivatarok. Nos, éppen ezek azok, amelyek mostanság képtelenek kialakulni, ehhez ugyanis szükség lenne helyben elérhető, mozgósítható talajnedvességre is. Márpedig 

nemcsak a talaj, de már a növényzet is alig képes párologtatni, így a helyi jellegű záporok, zivatarok kialakulása majdnem olyan ritka lett, mint a fehér holló. 

Ha nincs zápor, nincs árnyékot adó felhő, a szárazság fokozódik, a kör pedig bezárul – legalábbis addig, amíg egy izmosabb légörvény meg nem ment minket.

Egy jó hír a végére

A friss előrejelzések egyre inkább megerősítik, amit napok óta várunk: szombaton végre nyugat-délnyugat felől érkezhet hozzánk egy légörvény, ennek hidegfrontja az ország jelentős részén átvonul, és intenzív zivatarokkal öntözheti a tájat. A délnyugati irány immár kedvez az Alföldnek is, a csapadék-előrejelzések területi átlagban is említésre méltó, 15-25 mm esőt mutatnak. 

Persze ez még mindig édeskevés ahhoz képest, aminek az elmúlt hónapokban hullania kellett volna, de lássuk be, most ennek is örülnünk kell. Mivel a zivatarokból kisebb körzetekben akár ezt meghaladó, több 10 mm eső is hullhat, ezért 

kiemelten fontos lenne az ilyen hirtelen érkező nagy vízmennyiség megtartása esővízgyűjtőkkel, záportározókkal, hogy az égi áldás ne tűnjön el nyom nélkül néhány óra alatt, 

hanem azt a későbbiekben még felhasználhassuk öntözésre. Az idei év kemény leckét ad számunkra, és rámutat az alkalmazkodás fontosságára, hiszen az éghajlatváltozás még számos ilyen szezont hozhat a magyar mezőgazdaságnak.

Nyitókép: Száraz kukoricaföld Hajdúszováton július 18-án. A szárazság miatt alig fejlődnek a növények. – Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

 

#időjárás#front#meteorológia#cikkek az időjárásról#nyár#hidegfront#melegfront#szárazság#aszály#vízgazdálkodás#ma

Címlapról ajánljuk