A kormányülés témái között szerepel még a gyermekvédelem, a közvagyon visszaszerzése és a befagyasztott uniós források hazahozatala is.

1901 óta nem volt ennyire száraz az április, mint idén. A rendkívüli csapadékhiány miatt a szakértők klímakatasztrófát jósolnak a nyárra.

A vízállás vasárnap mindössze 87 centiméter volt. Nem jobb a helyzet más folyóknál és a tavaknál sem.

A gazdák szerint kritikus a helyzet. Ha nem tudják öntözni a hajtásnak vagy virágzásnak indult növényeket, akkor terméskiesés várható.

Vaddisznók jelentek meg Budapest több kerületében is. Miért nem félnek az emberektől, hogyan alkalmazkodtak a városhoz, és mit tegyünk, ha találkozunk velük?

A Bosznia fővárosán, Szarajevón keresztülhaladó Bosna folyó szerdán tócsává apadt, mivel az azt tápláló források kiszáradtak. A Balkánon sok helyen az eddigi legmelegebb nyarat mérték, amit a többszörös hőhullámok, és a 40 Celsius-fok fölötti hőmérsékletek uraltak. Szakértők szerint mindez a klímaváltozás miatt van.

Friss, hazai műholdképek a globális felmelegedés hatásairól.

Az ember okozta klímaváltozás olyan hatással van a Föld élővilágára, mint a régmúltban egy-egy szupervulkán kitörése vagy meteorbecsapódás: küszöbön a következő tömeges kihalás. Elsőként egy floridai kaktuszfajtól búcsúztunk, de 2050-re a világ állat- és növényfajainak egyharmadát fogjuk elveszíteni a globális felmelegedés miatt. Korántsem csak a jegesmedvékért kell aggódni, a probléma valójában sokkal nagyobb ennél.

Szicília egyes részein öt-hét naponta biztosított a víz a háztartásokban, de van olyan település, ahol csak húsz naponta működnek a csapok. 

Az elmúlt 40 évben körülbelül 15 alkalommal virágzott az Atacama-sivatag. 

Patrick Kilonzo Mwalua régóta küzdött vesebetegséggel, de fontos állatvédő munkáját a száraz évszakban addig folytatta, ameddig csak tudta.

A korai meleg sokakat érintett váratlanul, az utóbbi időben kiszámíthatatlan módon váltakozott az időjárás. Az elmúlt hét hideg napjait követően elindul a felmelegedés, és Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet senior kutatója szerint pedig az előrejelzések alapján a legmelegebb nyár vár ránk.

A hatóságok kilenc zónára osztották fel a fővárosi régiót, és felváltva mindegyik zónában kikapcsolják a vízszolgáltatást 24 órára. 

A spanyol hatóságok és szakértők szerint az éghajlatváltozás áll az egyre melegebb és szárazabb időjárás hátterében.

2023 első felében világszerte sokasodtak a pusztító időjárási jelenségek, amik arra engednek következtetni, hogy a klímaváltozás már korántsem a jövő. Történelmi hőhullámok, pusztító áradások, éhínséget okozó aszályok, özönvizek, hatalmas erdőtüzek, rekorddöntő viharok mutatták, mihez kell hozzászoknia az emberiségnek. Szibériában 40 fok volt, és sorra dőltek meg az évszázados rekordok, miközben a katasztrófák nyara még csak most jön igazán. 

Hatalmas a vízhiány, cselekedni kell. 

Tucatjával épülnek záportározók a Homokhátságon uniós pénzből, miközben olyan kevés csapadék hullik a környéken, hogy a szél sokszor kifújja az elvetett magokat a földből – erről a szabadeuropa.hu készített riportot. Ebből az is kiderül, hogy a gazdáknak nem csak a nyári szárazság okoz komoly károkat, már most is a vízhiánnyal kell megküzdeniük.

Már több mint 1700 embert kellett kitelepíteni otthonából a Spanyolország keleti partvidékén tomboló erdőtűz miatt. A lángok csütörtökön csaptak fel Castellón közelében, és már több mint 4000 hektáron pusztítanak. Az országban tavaly is rengeteg erdőtüzet okozott a rendkívül száraz időjárás, amely a mezőgazdaságban is egyre komolyabb problémát okoz. Sok helyi már csak az égiekben bízik: kérésükre a helyi püspök külön misét tartott, hogy együtt imádkozhassanak az esőért.

Az észak-olaszországi Garda-tó vízszintje sem volt még ennyire alacsony, San Biagio szigetet például gyalog is el lehet érni egy ösvényen keresztül. 

A műholdaknak hála nem csak az időjárás előrejelzések válnak pontosabbá, de arról is tisztább képet kapunk, milyen mértékben változtatjuk meg magunk körül a világot. A NASA friss tanulmányából kiderül, befolyásunkat nem szabad lebecsülni, hiszen hamarosan akár az amazonasi esőerdőket is kiszáríthatjuk, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

Az idei év bővelkedett a szélsőséges időjárási eseményekben. Ezúttal minden korábbinál egyértelműbben törte ránk az ajtót a klímaváltozás. Olyan, Magyarországon csak a hírekben látható eseményekkel kellett megbarátkozni, mint a szűnni nem akaró erdőtüzek, és a végleg kiszáradó tavak. A történelmi aszály ráadásul rekordgyenge termést is hozott, ami a jövő évre is komoly hatással lehet. Íme az időjárás szomorú „legjei”. 

Gyógyszereket adnak az afgánok az éhező gyermekeiknek, hogy megnyugtassák őket, mások a gyerekeiket és a szerveiket adják el a túlélés érdekében – számolt be a helyszínről nemrég a BBC. A tálibok hatalomátvétele és a külföldi pénzek befagyasztása óta eltelt második télen milliók vannak egy lépésre az éhínségtől. A probléma egyre csak súlyosbodik, a világ azonban még mindig nem figyel rájuk.

Február óta több mint kétszáz elefánt és csaknem négyszáz zebra pusztult el.

A következő hónapokban is az átlagnál kevesebb csapadékra számítanak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint a Hármas-Körös környékén szinte egy csepp eső sem esett.

Szaúd-Arábia évtizedek alatt szinte teljesen elhasználta a legnagyobb kincsét, a föld alatt rejtőző vizet. Ekkor jött a képbe az amerikai Arizona állam, ahol szabályozás híján szinte teljesen ingyen jutnak hozzá a vízhez, amit aztán növények formájában a sivatagi királyságba szállítanak. Közben az arizonaiak csak nézik, ahogy eltűnik alóluk a víz.

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Az egyik legfontosabb élelmiszerünk is eltűnhet.

Az ideihez hasonló aszály utoljára csaknem ötszáz éve volt Európában. A Fókusz egy klímakutató és egy geológus segítségével térképezte fel a magyar történelem pusztító szárazságait.  

Talán soha nem örülünk még annyira esőnek, mint az elmúlt másfél hétben, a történelmi szárazság hónapjai után. Az utolsó pillanatban érkezett esők reményt adhatnak az őszi vetésnek, a most érő gyümölcsöknek és a legelőknek is, de ahhoz még kevés volt az idő és a csapadék, hogy a mélyebb rétegekben is átnedvesítse a talajt. Mi várható a következő napokban?

Ijesztő műholdképek mutatják meg, hogyan száradt ki a kontinensünk egy év alatt. 

Az USA nyugati részén 40 fok körüli a hőmérséklet, az erős szél miatt pedig gyorsan terjednek a lángok.

Soha nem látott szárazság pusztít, ami gazdaságokat, családokat és emberi életeket tehet tönkre.

Kiszáradt folyók és tavak, áramhiány miatt leálló gyárak ezrei, romokban heverő mezőgazdaság, súlyos aszály és vízhiány. Ez az eredménye a Kínát több mint két hónapja sújtó, rekordok százait megdöntő hőségnek, ami nemcsak az ország valaha volt legsúlyosabb hőhulláma, hanem az egész világon páratlan katasztrófa – és tovább súlyosbítja a globális élelmiszerválságot és ellátási zavarokat.

Az etanol és az alkohol segíthet a növényeknek, hogy kibírják a szárazságot.

Normális esetben víz borítja a területet, de most hosszú évtizedek után ismét előbukkantak a nyomok, amelyeket egyetlen dinó hagyott hátra, amikor ez a vidék még egy sekély, iszapos tengerpart volt. A 140 lábnyomból jelenleg 60 látható. A dinoszaurusz a szakemberek szerint 4,5 méter magas és mintegy 7 tonnás lehetett.

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást – ezzel a címmel jelent meg szerdán az ELTE kutatóinak legfrissebb elemzése. 

A szárazság miatt egymás után kerülnek elő emberi maradványok a 25 millió ember ivóvízellátását biztosító tározóból. 

Az egyik mezőgazdasági érdekképviselet szerint a szárazság miatt tönkrement a gabona, a napraforgó és a kukorica nagy része, akár ötszázmilliárd forint is lehet idén az aszálykár a mezőgazdaságban. A Vízügyi Igazgatóságnál azt mondják, idén eddig feleannyi csapadék volt, mint egy átlagos évben, a meteorológusok szerint ráadásul érdemi javulásra a következő hetekben sem lehet számítani.

Tovább pusztítanak az erdőtüzek Spanyolországban. Bár a tűzoltók folyamatosan dolgoznak, Alicante tartományban csaknem tízezer hektár már leégett. A meteorológusok némi enyhülést ígérnek, de az csak az ország északi részét fogja érinteni, így a hatóságok arra készülnek, hogy az eddigieken túl újabb területeket kell majd evakuálni. A tűzvész miatt már több mint ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, de a hatóságok már most figyelmeztették a közeli városok lakóit, hogy készüljenek, mert ha a lángok továbbterjednek, nekik is menniük kell.

MEKK-fordítjuk a klímaváltozást!

Az első holttestet egy rozsdás hordóban, lőtt sérüléssel találták meg a Las Vegas melletti víztározóban, ami alaposan felbolygatta a közvéleményt. Azóta további három ember maradványai kerültek elő a tóból, de van, akit jobban aggaszt, hogy rekordalacsony a 25 millió ember ivóvízellátását biztosító tározó vízszintje.

Mit gondol, mennyi idő alatt ivódik be a víz a teljesen kiszáradt talajba?

Az új kutak fúrása drága, a talajvíz már lényegében mindenhol ihatatlan.  

Az egy évvel ezelőtti és a mostani NASA Modis felvételeket nézve meghökkentő a különbség.

Vízkorlátozásra nincs szükség. 

Már csak 58 cm a vízszint Agárdnál, és a Balaton is négy centit apadt.

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki.

Porzó termőföldek, kiszáradt kukoricamezők tárulnak azok szeme elé, akik a Kunságban élnek és gazdálkodnak, de súlyos gondok vannak Magyarország többi területén is. Szakértők szerint az idei lesz az elmúlt 50 év legnagyobb aszálya. A Reggelinek nyilatkozó agrárközgazdász szerint azonban van megoldás.

Kisárgult fű, haldokló lombkoronák, lehulló levelek és forró, száraz nyár.