Szaúd-Arábia ingyen pumpálja ki a földből a vízkatasztrófa felé száguldó Arizona legnagyobb kincsét

15 darab hatalmas zöld kör a sivatag kellős közepén. Ezt lehet látni az Arizona nyugati részéről készült műholdfelvételeken a Google Térképén, ahol turistalátványosságként vannak megjelölve. A furcsa látványosság nem más, mint lucernamező. Nagyjából 1400 hektárnyi földterület, ahol a világ egyik legvízigényesebb takarmánynövényét termesztik.

25 kilométerre délre hasonlóan szürreális látkép található: négyezer hektárnyi zöld kör és négyzet a kopár sziklás hegyektől körbevett, homokbarna sivatagban. Lucernamezők végeláthatatlan sora a Kaliforniába vezető 10-es számú autópálya mellett.

Mindez egy szaúd-arábiai tejipari nagyvállalat, az Almarai tulajdona, amely a Fondomonte nevű leányvállalatán keresztül szerezte meg a területet, hogy ott takarmányt termesszen a Szaúd-Arábiában tenyésztett nagyjából 150 ezer szarvasmarháiknak. Hazájukban ugyanis ezt nem tudják megtenni. Nincsen hozzá elég vizük: elfogyasztották, mert évtizedeken keresztül korlátlanul lucernát és búzát termesztettek a sivatagban.

„Lopják a vizünket”

Szaúd-Arábia évtizedeken át próbálkozott azzal, hogy önellátó legyen, és saját magának termelje meg az élelmiszert. A sivatagban búza- és lucernamezők nőttek ki, és a királyság egy időre a világ egyik legnagyobb búzaexportőrévé vált. Azonban ennek ára volt: a becslések szerint 

nagyjából háromszázmilliárd köbméternyi vizet pumpáltak ki a felszín alól, és szinte teljesen kimerítették a föld alatti vízkészletüket. 

Annyira, hogy a szaúdi kormány a 2010-es években betiltotta a búza és a különösen vízigényes lucerna termesztését.

Az ország és egyben a Közel-Kelet legnagyobb tejipari cégének számító Almarai akkor külföldi terjeszkedésbe kezdett, hogy termőföldeket vásároljon takarmánytermesztésre. 2012-ben több mint 12 ezer hektárnyi földet vásároltak Argentínában, majd egy első látásra meglepő döntéssel egy másik sivatagot néztek ki maguknak: Arizonát. 2014-ben négyezer hektárnyi földet vásároltak meg La Paz megyében, a sivatag kellős közepén, ahol a megfelelő talajnak köszönhetően ragyogó minőségű lucernát kezdtek el termeszteni, és az egész éves napsütésnek hála többször is be tudják takarítani a termést.

A legnagyobb vonzerő azonban a víz volt. Egészen pontosan a földben lévő víz felhasználási szabályai, azok ugyanis egyáltalán nem léteznek. Arizona vidéki területein korlátozás nélkül lehet kutat fúrni, és azokból annyi vizet szivattyúzhatnak ki a földtulajdonosok, amennyit csak akarnak és tudnak. És ezt az Almarai a lehető legjobban ki is használja, amit a helyiek úgy értékelnek, hogy „lopják a vizünket”. 

Sivatagi álom

Arizona 1980-ban az első amerikai állam volt, ami jogszabályban kezdte el korlátozni a földfelszín alatti vizek felhasználását. A nagyvárosok, például Phoenix és Tucson környékén szigorúan korlátozták a kutakból kitermelhető víz mennyiségét, azonban a vidéki területekre a szabályozás nem vonatkozik. A függetlenséghez mindennél jobban ragaszkodó vidékiek ugyanis sok helyen nem akarták, hogy a kormány megszabja számukra, mint tehetnek a földjeiken.

Kathleen Ferris, aki részt vett a törvény kidolgozásában, egyebek mellett a Phoenix magazinnak és az ABC15 televíziónak is elmondta, hogy a vidéki területeken élő emberek nem akarták a kormányzati szabályozást.

Több nyilvános gyűlést is tartottunk szerte az államban, amikor a bizottság a tervezeten dolgozott, és a legtöbb vidéki területen gyakorlatilag közölték velünk, hogy nem akarják, hogy szabályozzák a talajvíz-felhasználást. Emiatt nem kerültek a jogszabály hatálya alá.

A korlátozásmentes vízkitermelés évtizedekig jól működött. A falvakban és vidéki kisvárosokban élő emberek gyakorlatilag annyi kutat fúrhattak, amennyit csak akartak, és ingyen pumpálhatták ki a földfelszín alól a vizet saját használatukra, valamint a földek öntözésére.

A kétezres években azonban ez elkezdett problémát okozni, mezőgazdasági óriáscégek ugyanis felismerték, hogy ez a szabályozatlanság milyen hatalmas lehetőséget jelent nekik. Az államban egymás után kezdtek földeket vásárolni más amerikai államokban működő növénytermesztő és állattenyésztő cégek, amiknek megvolt a pénzük arra, hogy sokkal mélyebb kutakat fúrjanak, mint a helyi lakosok és a kisebb földeken gazdálkodó farmerek.

A rendkívüli lehetőség híre végül külföldre is elért. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint külföldi cégek az elmúlt húsz évben több mint százezer hektárnyi mezőgazdasági területet vásároltak meg az Egyesült Államok hat délnyugati államában. Ezek egyike volt az Almarai.

Ingyen jutnak dollármilliókat érő vízhez

A szaúd-arábiai cég vízfelhasználására eleinte nem fordított nagy figyelmet az arizonai közvélemény, és csak a közelben lévő emberek panaszkodtak arról, hogy miután a cég bevonult, a talajvíz szintje csökkenni kezdett, és elkezdtek kiszáradni a kútjaik, amelyek az egyetlen vízforrást jelentették a területen. Új, mélyebb kutat fúrni pedig rendkívül drága, átszámítva nagyjából tízmillió forintos költsége nagy nehézséget okozhat egy háztartásnak.

Száz százalékban a talajvízre vannak utalva, és az nem termelődik újra. Teljesen jogos a félelmük, hogy az Almarai olyan mennyiségben pumpálja ki a vizet, amire nem számítottak

– mondta még 2016-ban a Phoenix magazinnak Sarah Porter vízügyi szakértő. Az Arizona Republic 2019-ben arról számolt be, hogy több helyi lakosnak is kiszáradt a kútja a területen, és La Paz megyében egyre többen kezdték el követelni, hogy a nagy ipari farmok fizessenek a vízhasználatért. Ezek a próbálkozások azonban rendre kudarcba fulladtak.

A lap aztán idén nyáron már egy olyan leleplező cikket írt a cégről, amire már Phoenixben is felkapták a fejüket. Az eset politikai vihart kavart, és a novemberi választások kampánytémájává is vált, ahogy a jelöltek egymás után fogadkoznak, hogy megvédik vízkészleteiket. 

A lap egyéves nyomozással kiderítette, hogy a szaúdi cég a valós piaci értéknél jóval kevesebb pénzért lízingel az arizonai államtól 1400 hektárnyi földet, ahol lucernát termesztenek. Hektáronként évi 25 dollárt fizetnek a földhasználatért és egyben a vízhasználatért, miközben a reális piaci ár nagyjából 150 dollárt lenne.

Azt nem lehet tudni, hogy a szaúdi cég pontosan mennyi vizet is használ fel a sivatag alatt található, véges vízforrásból ezen a területen, de a becslések szerint annak értéke évente valahol hárommillió és négymillió dollár között lehet, miközben évente 86 ezer dollárt fizetnek bérleti díjként az államnak.

Mindez azért kapott nagyobb figyelmet, mert ezzel az 1,6 millió lakosú Phoenix vészhelyezetekre félretett vízforrását használják fel, és szállítják takarmánynövény formájában Szaúd-Arábiába. Arizona pedig egy vészhelyzet felé tart.

Szakértők évtizedek óta kongatják a vészharangot, hogy Arizonát vízkatasztrófa fenyegeti, ám a vízhiány csak az utóbbi években és különösen idén kapott nagyobb figyelmet, ahogy az Egyesült Államok egész délnyugati részét sújtó, több mint ezer éve nem látott megaaszály hatása kezdett nyilvánvalóvá válni.

A helyi sajtóban idén már egymás után jelentek meg a beszámolók arról, hogyan fogy el a víz egymás után a kistelepüléseken szerte az államban, és a televízióknak egyre több és több vidéki arizonai panaszkodik arról, hogy a kútjaik kiapadtak. Közben több városban is korlátozásokat vezettek be, a kulcsfontosságú Colorado folyó vészesen apadó vizének felhasználásáért több állammal is politikai harcot kell vívnia Arizonának. Az állam most egymilliárd dollárt készül elkölteni arra, hogy biztosítsa vízellátását. 

A sivatagban élő arizonaiak most kezdik csak el igazán átérezni azt, amit a szintén sivatagban élő szaúdiak már tudnak: hogy a víz mekkora érték. 

Nyitókép: Termőföldek Phoenix közelében. Fotó: Art Wager / GettyImages