Van, aki a gyerekét, van, aki a veséjét adja el Afganisztánban, hogy ételhez jusson

Egy évvel az amerikaiak kivonulása után reménytelen a helyzet Afganisztánban: a tálibok uralma alatt a lakosság 43 százaléka tengődik átlagosan napi kevesebb, mint egy étkezéssel, és mintegy 97 százalékuk él mélyszegénységben. A szélsőséges szervezet emellett azt a női és emberi jogi haladást is visszafordította, amit az amerikaiak által támogatott kormány ért el az elmúlt két évtizedben. A tálib uralom hatásai pedig már Európában is érződnek – írtuk még nyáron, amikor felrajzoltuk a tálibok (új) uralkodásának első évét.

Akkor az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapjának) „évfordulós” közleménye is hangsúlyozta, hogy az afgán válság súlyos veszélybe sodorta az afganisztáni gyerekeket, ezért a szervezet úgy döntött, hogy a tálibok hatalomátvétele után sem vonul ki a dél-ázsiai országból. Akkori adataik szerint több mint 24,4 millió ember – köztük 12,9 millió gyerek – szorult azonnali segítségre. A gyerekvédelmi szervezet munkatársai többek között azon dolgoznak, hogy a gyerekek hozzájuthassanak az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, a gyerekbénulás, illetve kanyaró elleni oltások, a megfelelő élelmezés, az oktatás, a védelem, a tiszta ivóvíz és a kielégítő higiéniai körülmények.

Ám a helyzet azóta – minden jóindulatú erőfeszítés ellenére – sem javult, sőt. A napokban a BBC közölt egy riportot az ország harmadik legnagyobb városából, Herátból, egy több ezer vályogházból álló településről. Herátot leginkább a háború és a természeti katasztrófák által sújtott emberek lakják. „A gyerekeink folyton sírnak, és nem alszanak. Nincs élelmünk” – mondta egy helyi férfi, és hozzátette: ilyenkor tablettákat vesznek a gyógyszertárban, és beadják a gyerekeiknek, hogy elálmosodjanak. Amikor a BBC újságírója megkérdezte a köréjük gyűlő helyiektől, hogy hányan folyamodnak ehhez a módszerhez, úgy válaszoltak nekik: „sokan, mindannyian”.

Egy másik férfi, Ghulam Hazrat is előhúzott a zsebéből egy levél tablettát. Alprazolámot, amely általában a szorongásos zavarok kezelésre felírt nyugtatók fő hatóanyaga. Hazratnak hat gyermeke van, a legkisebb egyéves, és még neki is szokott adni a gyógyszerből. De nemcsak az alprazolámot, hanem eszcitalopramot és szertralint is adnak a gyerekeiknek a szülők. Ezek a szerek – ha olyan kisgyermekeknek adják őket, akik nem kapnak megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot – májkárosodást okozhatnak, egy sor más probléma, például krónikus fáradtság, alvási és viselkedési zavarok mellett. A riportot készítők azt tapasztalták egy helyi gyógyszertárban, hogy a használt pirulákból öt tablettát kb. 10 amerikai centért, egy szelet kenyér áráért lehet megvenni.

Márpedig az ott óriási pénznek tűnik, ha abból indulunk ki, hogy azokon a ritka napokon, amikor a férfiak munkát találnak maguknak, alig több mint 1 dollárt keresnek. Ahogy a BBC felhívja a figyelmet, a Herat melletti területen a férfiak többsége napszámosként dolgozik, de amikor a tálibok tavaly augusztusban átvették a hatalmat, az új kormányt nem ismerték el nemzetközileg, az Afganisztánba áramló külföldi pénzeket pedig befagyasztották, ami gazdasági összeomlást idézett elő, és a férfiak a legtöbb napon munka nélkül maradtak.

A legtöbb család, amellyel találkoztunk, naponta néhány szelet kenyéren osztozott egymás között. Egy nő elmondta, hogy reggel száraz kenyeret ettek, este pedig a maradékot vízbe mártották, hogy a kenyér nedves legyen 

– teszi hozzá a BBC.

Az alultápláltsági arányok megdöbbentő növekedése bizonyítja, hogy az éhezés már most is milyen hatással van az öt év alatti gyermekekre Afganisztánban. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) azt tapasztalta, hogy az alultápláltságot kezelő intézményeikben az elmúlt évhez képest idén 47 százalékkal nőtt a felvettek száma. Az MSF Heratban található központja az egyetlen jól felszerelt alultápláltsági intézmény, amely nemcsak Herat, hanem a szomszédos Ghor és Badghis tartományok ellátását is biztosítja, ahol az alultápláltsági arány 55 százalékkal emelkedett az elmúlt év során. A BBC hozzáteszi, hogy tavaly óta megnövelték az ágyak számát, de még így is helyhiánnyal küszködnek, ráadásul az érkező gyerekeket egyre többször kell valamilyen más betegséggel is kezelni.

Odaadni vesét, gyereket

A brit közmédiának egy férfi elmesélte, hogy három hónapja odaadta az egyik veséjét némi pénzért cserébe. „Nem volt más kiút. Hallottam, hogy egy helyi kórházban el lehet adni egy vesét. Elmentem oda, és mondtam, hogy ezt szeretném, néhány héttel később pedig csörgött a telefon, hogy lehet menni” – magyarázta. A férfi a veséért körülbelül 3100 dollárt kapott, amelynek nagy részét a családja élelmezésére felvett kölcsönök törlesztésére fordította. „Ha az egyik este eszünk, a következőn nem eszünk. Mióta eladtam a vesémet, úgy érzem, mintha fél ember lennék. Reménytelennek látom a helyzetet. Ha így folytatódik az élet, úgy érzem, hogy akár meg is halhatok” – magyarázta.

A szervkereskedelem persze nem újkeletű dolog Afganisztánban, már a tálibok hatalomra kerülése előtt is gyakran előfordult, hogy az emberek egy ilyen fájdalmas eljárással próbálták túlélni a mindennapokat. 

Egy fiatal anya hét hónappal ezelőtt szintén eladta a veséjét. A BBC-nek elmondta, adósságot kellett visszafizetniük, mert pénzt vettek fel, hogy birkanyájat vásároljanak, ám az állatok pár éve elpusztultak egy árvízben.

„Most arra kényszerülünk, hogy eladjuk a kétéves lányunkat. Azok az emberek, akiktől kölcsönkértünk, mindennap zaklatnak minket, mondván, add nekünk a lányodat, ha nem tudod visszafizetni a pénzt” – mondta. A lánygyerekek egyébként nem csak az ilyen helyzetek miatt vannak veszélyben. A tálibok tavaly azt ígérték, hogy csak ők térnek vissza, a nőkkel szembeni embertelen elnyomás nem, ám az már hamar látszott, hogy az ígéretekből semmi nem valósul majd meg. Ilze Brands Kehris, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese egy őszi ülésen arról beszélt, hogy mintegy 850 ezer afganisztáni lány hiányzik az iskolarendszerből, őket a gyermekházasság és a szexuális kizsákmányolás veszélye fenyegeti. 

Amellett, hogy a tálibok a legtöbb lányiskolát bezárták, a nőket számos helyről kitiltották, korlátozzák a szabad mozgásukat is. Elrendelték számukra a teljes testet befedő burka viselését is a nyilvános helyeken. Előző uralmuk idején jellemző volt, hogy nem féltek bepiszkolni a kezüket, és épp a napokban érkeztek hírek újabb nyilvános korbácsolásokról. Legutóbb „erkölcsi bűnök” (mint rablás, meleg szexuális aktus, házasságtörés) miatt korbácsoltak meg tizenkét embert, köztük három nőt egy afganisztáni futballstadionban, több ezer néző előtt. Egy hónapon belül ez volt a második ilyen alkalom. Nem látszik tehát, hogy bármi is a javulás irányába mutatna.

Közbeszól a klíma

Az ENSZ már korábban is figyelmeztett, hogy Afganisztánban humanitárius „katasztrófa” van kibontakozóban. Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint az elhúzódó aszály, a megugró élelmiszerárak és a munkahelyek megszűnése együttesen mintegy 25 millió afgánt taszított szegénységbe, és a lakosság több mint fele humanitárius segítségre szorul a túléléshez. Míg tavaly télen sikerült elkerülni a kiterjedt éhségválságot, az élelmiszerárak most tovább emelkednek – részben az ukrajnai háború miatt –, a háztartások jövedelme viszont tovább csökken.

Ha mindez nem lenne elég, az éghajlatváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb természeti katasztrófákhoz vezet, amelyek a konfliktusok által amúgy is sújtott közösségeket viselik meg a legjobban. A szárazság már a tálibok visszatérése előtt is tönkretette a termést és csökkentette a talajvíz szintjét. Ez 2022-ben is folytatódott, és olyan heves hőhullám kísérte, hogy az ország keleti részén többszörös erdőtüzekhez vezetett. Ezután azonban szokatlanul intenzív nyári felhőszakadások és hirtelen áradások következtek, amelyek miatt egész falvak kerültek víz alá, házak, utak és mezőgazdasági területek károsodtak.

Problémát jelent az is, hogy az ENSZ szerint az afganisztáni szenvedések enyhítésére törekvő humanitárius szervezetek nem rendelkeznek elegendő forrással. A szervezet összehangolt erőfeszítései során az elmúlt évben közel 23 millió embernek juttatott humanitárius segítséget, beleértve az élelmiszert, menedéket, készpénzt és háztartási eszközöket, és segített elkerülni az éhínséget a múlt télen, ennek ellenére a lakosság több mint fele továbbra is segítségre szorul. Az idei tél miatt pedig a szükségletek valószínűleg csak nőni fognak. Az ENSZ 4,4 milliárd dollárt kért az Afganisztánra vonatkozó humanitárius választerv finanszírozására ebben az évben, de közleményéig ennek a számnak csak a 41 százalékát kapta meg, ami több mint 2,4 milliárd dollár kritikus hiányt hagyott maga után.

Nyitókép: Ahmad Seddiqi / Anadolu Agency / Getty Images