Egy ország a pusztulás szélén: egy éve uralják a tálibok Afganisztánt

Kétezer milliárd dollár a semmiért: akár így is lehetne jellemezni az Egyesült Államok háborúját Afganisztánban, ami néhány héttel a szeptember 11-i támadások után, 2001. október 7-én kezdődött, és egy éve, 2021. augusztus 30-án ért dicstelen véget. Ez volt az USA leghosszabb fegyveres konfliktusa: amilyen hosszú ideig húzódott, látszólag olyan kapkodva, rendszerezetlenül ért véget.

Egy évvel az amerikaiak kivonulása után reménytelen a helyzet: a tálibok uralma alatt a lakosság 43 százaléka tengődik átlagosan napi kevesebb, mint egy étkezéssel, az év végéig pedig 97 százalékuk él mélyszegénységben. A szélsőséges szervezet emellett azt a női és emberi jogi haladást is visszafordította, amit az amerikaiak által támogatott kormány ért el az elmúlt két évtizedben. A tálib uralom hatásai pedig már Európában is érződnek.

Még az amerikai vezetést is meglepte a tálib előretörés

Azt, hogy Afganisztánban gyökeresen meg fog változni a helyzet, már 2020 februárjában lehetett tudni. Ekkor írta alá ugyanis Donald Trump elnök a békeszerződést a tálibokkal, és hozta meg a 2021. május 15-i határidőt az Afganisztánban állomásozó csapatok kivonására. Ezt a dátumot Joe Biden később augusztus 31-re módosította – de ez lényegi különbséget nem jelentett, ahogyan az sem, hogy ennél végül egy nappal korábban távozott az utolsó amerikai katona az országból. 

Az USA anno azért indított háborút a rezsim ellen, mert nem voltak hajlandóak kiadni a szeptember 11-i terrortámadásokért felelős al-Kaida ott bujkáló tagjait, köztük a feltételezések szerint magát a vezért, Oszáma bin Ládent. Őt végül 2011-ben Pakisztánban megölték az amerikaiak, és ekkora már az al-Kaida sem jelentett akkora fenyegetést, ennek ellenére az Egyesült Államok és szövetségeseik, köztük Magyarország, még további tíz évig maradtak Afganisztánban. 

A háború időközben egyre kevesebb figyelmet és pénzt kapott az amerikai kormánytól. 2003-ban az iraki konfliktus került a középpontba, majd ezután az Iszlám Állam jelentette fenyegetés. De még ez sem magyarázta, miért sikerült annyira kaotikusra a 2021-es afganisztáni kivonulás, ahogyan az sem világos, pontosabban politikai oldal kérdése, hogy melyik elnök volt mindezekért a felelős. Kicsit ugyanis mindegyik. 

Hiszen még George W. Bush kezdte a háborút, Barack Obama nem tett eleget azért, hogy stabilizálódjon a helyzet, majd Donald Trump döntött a rövid határidős kivonás mellett, amit pedig már Joe Biden elnöksége alatt vezényeltek le.

Az elmúlt két évtizedben a szélsőségesek viszont nem tétlenkedtek. 2006-ra az elűzött tálibok már újra tudták szervezni magukat annyira, hogy hatékonyan lépjenek fel az amerikaiak ellen. Az évek alatt pedig egy árnyékkormányt szerveztek maguknak, ami kihasználta a helyi hadurak bizalmatlanságát a központi hatalommal szemben és a hivatalos kormány korrupcióját is. Ráadásul az iszlamista szélsőségesek a közösségi médiát is mesterien használták.

Amikor a 47 245 afgán civil, 2 248 amerikai, és 7 magyar katona halálát követelő háború véget ért, a tálibok szinte hetek alatt át tudták venni az irányítást az ország felett – holott még a legborúlátóbb nyugati becslések is arról szóltak, hogy ehhez hosszú hónapokra lenne szükségük. Csakhogy a kormány hadserege nem nagyon akart harcolni, erről korábban a Híradó is részletesen beszámolt.

Ashraf Gháni elnök pedig – aki korábban azt ígérte, hogy mindhalálig küzdeni fog hazájáért – rögtön elmenekült, amikor a tálibok augusztus 15-én beléptek Kabulba. Az amerikaiak azzal számoltak, hogy legalább fél évig képes lesz tartani az országot, ehhez képest Afganisztán néhány nap alatt elesett. Az erről szóló riportunkat alább nézhetik meg.

A hadsereg sok felszerelést vesztett az amerikai kivonulásnak köszönhetően. Ráadásul harci kedvük sem volt túl sok: ekkor már április óta nem kaptak fizetést a hivatásos katonák, akik korábban is gyakran a lakosoktól zsaroltak ki pénzt, vagy épp „szellemalakulatokat” találtak ki, hogy több forráshoz jussanak. Ez utóbbi gyakorlat eredményezte azt is, hogy túlbecsülték az amerikaiak a hadsereg valós létszámát: 

Kabul inváziója előtt 42 ezer katonáról derült ki, hogy egyszerűen nem létezik.

Szenved, aki menekül, szenved, aki marad

Tavaly ilyenkor a híreket az afganisztáni menekültválság dominálta. Számos helyi akart elmenekülni a tálibok elől, a kabuli reptérre pedig folyamatosan – de nem túl jól megszervezve – érkeztek különböző nemzetek repülőgépei, hogy minél többüket kijuttassák az országból, ahol napokkal a kivonulás lezárása előtt, az elméletileg az amerikaiak és a tálibok által jól őrzött kabuli reptéren is volt véres terrortámadás, mintegy 170 civil vesztette életét, és amerikai katonák is meghaltak. 

A konfliktus következtében több mint hatmillió afgán kényszerült elhagyni otthonát. Közülük 2,7 millióan az országból is elmentek: 98 különböző nemzet fogadott be afgán menekülteket.

Afganisztán menekültválsága a legnagyobb és a leghosszabb az ENSZ menekültügyi hatóságának hét évtizedes történetében. Most már az afgán gyerekek harmadik generációja születik száműzetésben

– jellemezte a helyzetet Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Az országban maradókra sanyarú sors várt: a tálibok miatt nehezebb lett segélyszállítmányokat eljuttatni számukra, így az aszály és a covid is nagyobb pusztítást tudott végezni. Korábban az RTL Híradó is beszámolt arról, hogy az országban sokan a szerveiket adják el, hogy ételt tudjanak venni családjuknak. Közben Kelet-Afganisztánban földrengés pusztított, és a kolera is elkezdett terjedni.

A nők helyzete különösen rossz az országban: az iszlám törvények drákói értelmezése miatt általános iskolán túl nem részesülhetnek oktatásban a lányok, közterületen csak férfival tartózkodhatnak, és el kell takarniuk arcukat. Az országban 3,7 millió gyerek nem részesül oktatásban, 60 százalékuk nő. A lányok harmadát pedig már 18 éves koruk előtt férjhez adják.

A nők munkát sem vállalhatnak állami szervezeteknél, a vállalkozásokat pedig arra kényszerítették, hogy építsék le legtöbb női dolgozójukat. Ez az üzleteknek sem kedvez, sőt a szegénységet is mélyíti: számos afgán családban ugyanis korábban az anya volt az egyedüli kenyérkereső.

Nemrég arról is beszámoltunk: a kabuli hatalomátvétel első évfordulóján tálib harcosok erőszakosan feloszlattak egy nők által tartott tüntetést az afgán fővárosban, a részvevőket megverték és a levegőbe lőttek. „Szétoszlatták a lányokat, letépték a transzparenseinket, és sok lány mobiltelefonját elkobozták” – nyilatkozta az egyik szervező. Az AFP munkatársa szerint a tüntetésről tudósító újságírókat is megverték.

Európa is fogadott

A legtöbb menekült Iránba és Pakisztánba érkezett, de Európa felé is többen vették az irányt. Az afganisztáni menekültek helyzete itt sem rózsás. Catherine Woollard, az Európai Tanács menekültügyi vezetője nemrég „súlyos problémákat” emlegetett: az afgánoknak még mindig lényegesen többet kell várniuk kérelmeik elbírálására, mint a máshonnan érkező menekülteknek. 

Nagyjából százezren várakoznak jelenleg is arra, hogy döntés szülessen a letelepedésükről.

És most csak azokról van szó, akiknek sikerült bejutniuk Európába. Az afgánok ugyanis sokkal kedvezőtlenebb fogadtatásban részesülnek az EU határainál, mint például az ukrán menekültek. Woollard külön tagállamok kiemelése nélkül arról beszélt: az afgánok „különösen kitettek” az erőszaknak az unió határainál, és sokszor azt is megtagadják tőlük, hogy kérelmezzék a befogadást. Igaz, az EU közben komoly pénzekkel támogatta az afgánokat: csak januárban 268,3 millió eurót ítéltek meg nekik.

Népességarányosan a legtöbb afgánt Szlovénia fogadta be: 128 menekült él itt 100 ezer lakosonként. Utánuk következik a sorban Ausztria és Bulgária. Az Eurostat szerint két uniós ország van, ahol egyetlen menekült sem kérelmezte a letelepedést: Málta és Magyarország. Ennek ellentmond, hogy tavaly több kérelem elbírálását is megkezdték Magyarországon, és azoknak, akik maradtak, még egy integrációs programot is indítottak. 

Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tavaly augusztus 18-án arról beszélt: indul magyar mentőakció Kabulba. 

Arról azonban szó sem lehet, hogy Magyarország általában afgán menekültek szétosztásában vegyen részt, őket befogadja. 

Közben Szijjártó Péter a nyaralását sem szakította meg a krízis kitörésekor.

Woollard így állította párhuzamba az afgán menekültválságot az ukránnal: „Ahogy az ukrajnai eseményekre adott reakció megmutatta, Európa képes arra, hogy menekültválságokat kezeljen, és döntéseket hozzon a menekültek támogatásáról. Az Európába érkező afgán menekültek száma kisebb volt, mint az ukránoké, és kezelhető”.

Nyitókép: Afgán kisgyerek egy januári földrengésben összedőlt ház romjai között. – Fotó: Ahmad Seddiqi / Anadolu Agency / Getty Images