A Global Peace Index 2026 szerint tovább romlott a világ békehelyzete, de Magyarország továbbra is az élmezőnyben szerepel.

Kilenc éve ezen a napon az RTL Híradó stábja olyan menekült családokkal forgatott, akik többségükben Afganisztánból és Szíriából érkeztek Magyarországra az ott dúló háborúk elől. Több fiatal arról számolt be, hogy a családját kivégezték a tálibok. Számos tragédia után ezeknek az embereknek újabb kihívásokkal kellett szembenézniük Magyarországon, amikor a helyi hatóságok vaktérképpel és hozzá tartozó magyar nyelvű segédlettel várták őket. Mindezek után a rendőrség Szegedről Pécsre szállította őket, majd Budapestig vonatra szálltak, a fővárosból pedig a debreceni menekülttábor volt a végállomás. Ez az útvonal háromszor olyan hosszú, minthogyha közvetlenül Szegedről mentek volna Debrecenbe. Ráadásul ha nem sikerült bejelentkezniük 24 órán belül a debreceni befogadóhelyre, akkor szabálysértési bírságot kaptak. 

Facebookon reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra büntette Magyarországot, mert nem hajtotta végre a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos legfelsőbb bírósági döntéseket.

A Európai Bíróság csütörtökön Luxemburgban úgy döntött, hogy Magyarországnak 200 millió eurót és késedelem esetén napi egymillió eurós bírságot kell fizetnie, mert nem hajtotta végre a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos legfelsőbb bírósági döntéseket.

Az emberi jogok, a nyitottság és a tolerancia csak felszínes, másodlagos értékek – mondta Orbán Viktor 2015-ben menekültválsággal kapcsolatban a Fidesz kongresszusán december közepén. A kormányfő hosszan sorolta, mi hiányzik az európai értékek közül: például nem hisznek a katonai erényekben, a nemzeti büszkeségben. Ezzel egy időben Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy a menekültválságot csak úgy lehet megoldani, ha együttműködnek az országok. A Híradónknak akkor nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a demokrácia és az emberi jogok biztosítják Európa szabadságát. Ez azóta sem változott.

Finnország a legészakibb átkelő kivételével lezárta Oroszországgal közös határát, aki mondjuk Szentpétervárról akar Helsinkibe autózni, annak 1400 kilométeres kitérőt kell tennie.

Újabb ítéletek születtek Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán: három perben is elítélték a menedékkérők magyar határon tranzitzónában való fogvatartását.

Az ukrajnai menekülthelyzettel kapcsolatban reggelente közzétett adatokba beleszámolják a visszatérő kishatárforgalmat is, amit ha levonnának, akkor töredékére csökkenne a tényleges menekültek száma.

Az Egyesült Államok két éve vonult ki Afganisztánból, a tálibok hatalomátvételének pedig beláthatatlan következményei lettek. Több millióan hagyták el otthonukat, de mint kiderült, Afganisztán eleste után bő másfél évvel sem ért véget a menekültválság: afgánok ezrei utaznak át a fél világon, és kelnek át veszélyes dzsungeleken, hogy eljussanak az Egyesült Államokba. Olyanok is, akik korábban az amerikaiaknak dolgoztak a tálib hatalomátvétel előtt, mostanra viszont magukra hagyták őket, noha otthon szinte a biztos halál várna rájuk.

Komoly hatása volt Európára is annak, hogy az Egyesült Államok tavaly kivonult Afganisztánból. A döntést Donald Trump hozta meg, de már a Biden-kormány hajtotta végre, hatása pedig katasztrofális helyzetet teremtett az országban. A 2001-ben elűzött tálibok erősebben tértek vissza, mint valaha, közben viszont a lakosság éhezik és szenved. 

Európa határain túlnyúló katasztrófát, éhínséget, zavargásokat okozhat, ezzel együtt menekültáradatot indíthat el az Ukrajna elleni orosz háború a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Moszkva ráadásul mesterségesen gerjesztett migránsválsággal vághat vissza Európának. 

Meghalt egy lengyel katona a fehérorosz határon, akit véletlenül saját társa lőtt agyon. A helyzet egyre feszültebb a két ország között, már több tízezer katona sorakozott fel egymással szemben. A köztük rekedt menekültek közül már legalább tízen meghaltak az éhség és a hideg miatt. A kétségbeesett tömeg folyamatosan megpróbál áttörni a lengyel határzáron.

Nem árulja el a rendőrség, hogy miért várt fél évet a déli határon felfedezett alagút bemutatásával. Ahogyan arra sem válaszoltak: hogyan lehetett észrevétlenül kiásni és elrejteni 20 tonnányi földet a határkerítéstől pár méterre. A téma napirenden volt a Parlamentben is. A Jobbik szerint a kormány újra rá akarja irányítani a figyelmet a menekültekre. A Fideszes Németh Szilárd arról beszélt, csak a kormánynak köszönhető, hogy nem nagyobb a menekültválság.

Diplomáciai ámokfutásba kezdett Magyarország, erről beszélt egy német diplomata a DPA hírügynökségnek, miután a magyar kormány megvétózta egy olyan javaslat szövegét, ami arról szólt, hogyan működhetne együtt az unió az arab országokkal a menekültválság megoldásában. Mindezt azért, mert a dokumentum említést tett volna az ENSZ globális menekültügyi csomagjáról, amit a magyar kormány elutasít.

A kormánypártok tizenkilencedszerre sem jöttek el. A kérdés az, hogy a hatalom részeseként mit kezdene a migránsválsággal a Jobbik, az MSZP és az LMP?

Hatvan évvel ezelőtt még milliós közös európai hadseregről ábrándozott néhány nyugat-európai ország – ma egy alig ezerfős, úgynevezett gyors reagálású hadtesttel büszkélkedhet az Európai Unió. És van egy néhány száztagú közös határvédelmi ügynökség, ez a Frontex. Újabban még olyan, egyébként sok mindent másképpen látó politikusok is akarnak uniós hadsereget, mint a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke. Az okok: a menekültválság, a terrorizmus és az a tény, hogy a Krím-félsziget megszállása után nem kevés uniós tagország fenyegetve érzi magát a katonailag erősödő és terjeszkedő Oroszországtól.

Humoristákat vetne be titkos biológiai fegyverként az Iszlám Állam terrorszervezet ellen Bono. A U2 frontembere jordániai, török és kenyai menekülttáborokban járt, és ezek után az amerikai szenátustól még több humanitárius segélyt kért. A menekültválság miatt szerinte Európa egysége is veszélybe került, beszédében Magyarországot is megemlítette.

Van, akinek túl sok, van akinek túl kevés, van aki szerint mindenki nyer vele: mennyit ér a Brüsszelben diadalmasan bejelentett és napok múlva véglegesítendő megállapodás tervezet a menekülthullám szabályozásáról az Unió és Törökország között – napokkal az után, hogy Isztambulban lényegében lefejeztek egy népszerű török napilapot.

Menekültek tömege indult el a Keleti pályaudvarról az M1-es autópályán Ausztria felé. Ezt, a röszkei vízágyúzást és a menekülteket elgáncsoló operatőrt is emlegették szeptemberben Magyarországgal kapcsolatban a világsajtóban. Lagzi Lajcsit pedig őrizetbe vették, mert a gyanú szerint csalt a gázzal és az árammal. Ugyanebben a hónapban robbant a Volkswagen botrány. A NASA pedig bejelentette, hogy víznyomokat találtak a Marson.

Soha nem volt még annyi hőségrisztás, mint idén augusztusban. Abban a hónapban, amikor az addigi legtöbb menekült érkezett Röszkére a vasúti sínek mentén. Regisztrációjuk lassan haladt, ezért tüntetni kezdtek, a rendőrök könnygázt vetettek be ellenük. Ugyanebben a hónapban 71 menekült fulladt meg egy magyar rendszámú furgonban. És augusztusban halt meg Czeizel Endre orvos-genetikus.

Az év közepén csapott le az utóbbi évek legpusztítóbb vihara az országra. Távozott az adóhivatal éléről Vida Ildkó, és elpusztult Overdose, a magyar csodaló. Aztán tovább gyűrűzött a menekültválság, egyre többen érkeztek a budapesti pályaudvarokra. Amerikában pedig 22 éves korában meghalt Whitney Houston lánya, Bobbi Kristina Brown.

Az emberi jogok, a nyitottság és a tolerancia csak felszínes, másodlagos értékek – erről is beszélt Orbán Viktor a menekültválsággal kapcsolatban a Fidesz hétvégi kongresszusán. Angela Merkel német kancellár pártja hétfőn kezdődő kongresszusán pedig azt mondta, hogy a menekültválságot csak úgy lehet megoldani, ha együttműködnek az országok. A Híradónknak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a demokrácia és az emberi jogok biztosítják Európa szabadságát.

Jelentősen csökkenti a kormány a lakásépítés áfáját. A következő 4 évben 27-ről 5 százalékra mérséklik, hogy így segítsék az otthonteremtést - ezt a miniszterelnök jelentette be a Fidesz kongresszusán. A rendezvényen Orbán Viktort ellenjelölt nélkül, mindössze 3 ellenszavazattal újra a párt elnökének választották. Egyértelművé tette azt is, ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje a következő választásokon. A kongresszus fő témája egyébként a menekültválság volt.

Mivel a menekültválság kezelésének kulcsa Törökország, most már inkább az unió udvarol a törököknek. Merre tart ez az ország?

Ezt kérdezi egész Európa. Sokak szerint igen. De mit mondanak a menekülőket országról országra kísérő újságírók, akiknek saját élményei vannak a menekülthullám forrásvidékéről és állomásairól. Kik jönnek? Miért jönnek? Vannak közöttük gazdasági migránsok is? Küldi őket valaki? Kinek üzlet a menekültválság?

Mire számíthatunk? Merre tart a magyar gazdaság 2015 őszén a menekültválság és a Volkswagen-botrány közepette? Vendégünk Vértes András és Kónya István, mindketten közgazdászok.

Másfél millió menekült lehet az év végéig. Merkel kancellár csökkenő népszerűsége ellenére továbbra is be akarja fogadni őket. Tüntetések, szokatlanul éleződő feszültségek, viták a kormányon belül és a német tartományok között – és mindehhez a Volkswagen botránya. Mit kezdhet mindezzel Európa legerősebb országa?

A rendőrség azt állítja a szeptember elseje óta eltelt 36 napról: az első 15 napon 48 ezer migránst fogtak el, majd a határzár óta eltelt 21 napon összesen majdnem 123 ezret. Baló György vendége Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, akit gyakran láthatnak a déli határokon.

Kevesebb a vendég, nincsenek vevők. A hegyeshalmi boltokban, szépségszalonokban 30-40%-kal csökkent a forgalom a menekültválság kirobbanása óta. Csaknem egy hónapja zárva a régi határátkelő az 1-es főúton, ezért, akik Ausztriába járnak dolgozni, most az autópályán tudnak csak kijutni, így elkerülik a falut.

Három hete zárta le Magyarország a szerb határt, azóta 120 ezer menekült jött Horvátországból. Ott is épül a kerítés, de határzár még nincs. Lesz? És mi történik utána? Bár a kormány hallani sem akar róla, alighanem Magyarországnak is be kell majd fogadnia menekülteket. Készen állunk rá? Kérdezzük Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját. 

Magyarország hetekig elsőszámú téma volt Európa és Észak-Amerika nagy lapjaiban és hírcsatornáin. Címek, fotók, felvételek. Az országról sugárzott összkép óvatosan fogalmazva is ellentmondásos. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár, Boris Kálnoky tudósító és Heiszler Ákos az Urban Communications ügyvezetője volt Baló György vendége.

A menekültválság, a határkerítés  és főleg a menekültek kezelése miatt hetekig vezető hír volt Magyarország külföldi lapokban és hírcsatornákon. A címek, a fotók és a felvételek mindenképpen ellentmondásos képet sugároztak az országról. Mi történt az országimázsunkkal? – kérdezzük vendégeinket: a kormány illetékesét, egy szakértőt és egy vezető német újságírót.

Egyelőre ott tartunk, hogy a menekültválság az Európai Unió egyik igazi értékét, a tagállamok közötti szabad mozgást, az úgynevezett schengeni egyezményt fenyegeti – kerítések, határellenőrzések, nem látható, mi lesz. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, amelynek vezetője egyik vendégünk, Tálas Péter, most előállt egy 20 pontos javaslatcsomaggal a válsághalmaz kezelésére. Másik vendégünk, Gyarmati István biztonságpolitikus azt írja tanulmányról: nesze semmi fogd meg jól.

Európa-szerte ezt keresik. Az Unió egyelőre nem találja. Egy magyar védelmi kutatóközpont most javaslatcsomaggal állt elő, amely igyekszik a válsághalmaz minden elemét tekintetbe venni. A tanulmánnyal sokat foglalkozik a média, de vita még nem volt róla. Majd most. Ugyanis egy ismert biztonságpolitikus azt írja: ez nesze semmi, fogd meg jól.  

A gazdasági válság és a menekültválság Görögországban találkozik. A különbség - egyebek mellett - annyi, hogy a görög gazdasági és pénzügyi válsággal mindennél intenzívebben foglalkozott az Európai Unió az elmúlt hónapokban, a menekült- és migrációs válsággal talán mindennél kevésbé intenzíven. Bár ez a héten változhat. Görögországot továbbra is Törökországból érkező menekülők és migránsok tízezrei hagyják el. Vasárnap - az idén már másodszor - választások voltak.

És közben egy népszavazást is - a gazdasági és a menekültválság kettős szorításában küszködő Görögországban. Mit kezd a súlyos megszorító csomaggal, amit ő fogadott el országa nevében? És mit kezd a Törökországból érkező, Görögországon átutazó menekültáradattal?

Az elmúlt hónapok sok tapasztalata közül az egyik, hogy az önkéntesekből alakult segélyszervezetek nélkül a menekültválság sokkal súlyosabb is lehetett volna - vagy lehetne. Két önkéntes segítő a vendégünk: Schmidt Adrienn a Migration Aid önkéntese, Kalmár Szilárd a Segítsünk együtt a menekülteknek csoport egyik alapítója.

Ha tippelni kéne, nyilván nem lenne nehéz megmondani, hogy miről beszélnek most a legtöbben Magyarországon. Igen, a menekültekről. Róluk, akik elválaszthatatlan részei lettek a mindennapoknak. Véleménye általában mindenkinek van róluk, a megértéstől a gyűlöletig mindent hallani. És sajnos sokan sokszor úgy foglalnak állást, hogy viszonylag kevés az információjuk, vagy téves hírek alapján döntenek. Moskovics Judit egy kísérletre vállalkozott: keresett valakit, aki inkább ellenséges a menekültekkel. Így találta meg Viktóriát, aki félt a menekültektől, viszont vállalta, hogy elmegy stábunkkal a Keletibe, és találkozik velük és a segítőikkel.

Szeptember 15-étől megváltoztak a magyar jogszabályok. A lényeg: a szerb-magyar határt hermetikusan lezárják, ezen belül voltaképpen a senki földjén szögesdróttal körülvett, 3, egyelőre ismeretlen méretű tranzitzóna, döntésre váró, meglehet több ezer menedékkérővel. A kormány azt reméli, hogy ezzel, a törvénymódosításokkal együtt járó intézkedés-sorozattal lényegében megszűnik a Magyarországra irányuló menekülthullám. Meglátjuk. Erről kérdeztük szakértőinket.

Ismét leégett egy menekültszállónak szánt épület Németországban. Ezúttal egy Berlin melletti tornateremben pusztítottak lángok. Hétfőre virradóra Németország nyugati részén történt meg ugyanez.