A poklon kell átkelniük az elgyötört és megkínzott afgán menekülteknek, akik korábban az amerikaiak segítői voltak

Az Egyesült Államok 2021. augusztus 30-án kivonult Afganisztánból, ezzel véget ért az USA történetének leghosszabb fegyveres konfliktusa, amely csaknem húsz évig tartott. Az amerikai erők kivonulása azonban katasztrofális helyzetet teremtett az országban: a lakosság éhezik és szenved, miközben a 2001-ben elűzött tálibok erősebben tértek vissza, mint valaha.

Számos helyi akart elmenekülni a tálibok elől, másfél éve még folyamatosan érkeztek különböző nemzetek repülőgépei, hogy minél többüket kijuttassák az országból, ahol napokkal a kivonulás lezárása előtt, az amerikaiak és a tálibok által jól őrzött kabuli reptéren is volt véres terrortámadás – ebben mintegy 170 civil vesztette életét, de amerikai katonák is meghaltak.

A konfliktus következtében több millió afgán kényszerült elhagyni otthonát, a menekülteket pedig számtalan nemzet befogadta. Az ENSZ jelentései szerint ugyanakkor a kivonulás óta legalább 1250 afgán vesztette életét, miközben menedéket próbált találni.

A New York Times nemrégiben nagyszabású riportban kísért végig 54 afgán menekültet a hírhedt Darién régión, amely az egyetlen szárazföldi út Dél-Amerika és az Egyesült Államok között. Az afgánok remélték, hogy Amerika szövetségeseiként tárt karokkal fogadják őket, ez azonban nem így lett:

Afganisztán eleste után másfél évvel sem ért véget a menekültválság, és afgánok tömegei érzik úgy, hogy Amerika cserben hagyta őket.

Nők helyzete Afganisztánban

Mint ismert, a tálibok azt a női és emberi jogi haladást is visszafordították Afganisztánban, amit az amerikaiak által támogatott kormány ért el az elmúlt két évtizedben. A nők helyzete most különösen tragikus: az iszlám törvények miatt általános iskolán túl nem részesülhetnek oktatásban a lányok, közterületen csak férfival tartózkodhatnak, el kell takarniuk arcukat, és munkát sem vállalhatnak állami szervezeteknél.

Az egyik, Taiba nevű afgán nő elmesélte az amerikai lapnak, hogy korábban halálos fenyegetéseket kapott olyan bűnözőktől, akiket ő maga juttatott rács mögé. Taiba jogot végzett, és az amerikaiakkal együtt a nők elleni erőszak megelőzésén dolgozott, idővel nőjogi kormánytisztviselő lett.

Miután a tálibok átvették a hatalmat, a nőre vadászni kezdtek azok az erőszaktevők, akiket korábban bántalmazásért börtönbe záratott.

Így férjével távozni kényszerültek. Jelentkeztek is egy amerikai menekültprogramba, ám soha nem érkezett visszajelzés. De nem is maradhattak a tálibok jelentette fenyegetés és az országot sújtó gazdasági összeomlás miatt, ezért kétségbeesésükben saját maguk mentek el Dél-Amerikába, és vágtak neki egy veszélyes és embert próbáló útnak. Hozzájuk hasonlóan az elmúlt egy évben több mint 3600 afgán tette meg ugyanezt, annak ellenére, hogy sokan a Nyugat partnerei voltak: ügyvédek, emberi jogi aktivisták, újságírók, kormányzati vagy biztonsági tisztviselők.

Gyerekeikkel és családtagjaikkal együtt összecsomagoltak, eladták lakásukat és hatalmas kölcsönt vettek fel, hogy ki tudják fizetni az utazást.

A 20 éves Mozhgan esete is jól mutatja az afgán nők gyötrelmes helyzetét: a fiatal lány a gimnáziumi évei végén járt, amikor a tálibok átvették a hatalmat Kabulban, ezután már nem mehetett iskolába. Az addigi normális életének egy pillanat alatt vége lett.

Pedig korábban megtanult több nyelvet, köztük az angolt, a hindit és egy kicsit a kínait. Marvel-filmeket nézett és koreai popzenét hallgatott, a BTS volt a kedvence. Arról álmodozott, hogy egy szép napon divattervező vagy riporter lesz, mint sok nő az amerikai filmekben.

De a testvérének is nagy tervei voltak, a 16 éves Samira űrhajós akart lenni. A testvérpár állításai szerint „törvényes úton” évekbe telt volna, mire elérik az Egyesült Államokat, ezért kényszerültek illegális bevándorlásra. Sokan mások is így jártak, egy 60 éves férfi például azt közölte: 2021-ben jelentkezett egy humanitárius menekültprogramba, amire azóta sem kapott választ.

Kirabolt, megzsarolt és bebörtönzött menekültek

Persze nem mindenki vágott neki azonnal a tengerentúlnak: sokan először Pakisztánba, Iránba vagy Törökországba mentek, azonban ezekben az országokban gyakran csak rövid időre szóló vízumot kaptak. Az amerikai lap szerint

szinte minden menekült volt már rablás vagy zsarolás áldozata, de többeket bebörtönöztek, elraboltak vagy deportáltak azokba az országokba, ahonnan érkeztek.

Akik az Egyesült Államokba akartak eljutni, zömmel először Brazíliába repültek, onnan pedig embercsempészek segítségével tudtak tovább menni. Az afgánok elmondása alapján 10 ezer dollárt, vagy még ennél is többet kértek fejenként a csempészek. 

Az elmúlt években bevándorlók ezrei keltek át a kolumbiai-panamai határon fekvő Darién tartomány veszélyes hegyvidéki dzsungelén, hogy végül eljussanak az Egyesült Államokba, de számuk a hatóságok szerint idén a többszörösére emelkedhet.

Persze többen megállhatnának, esetleg munkát is vállalhatnának mondjuk Brazíliában vagy Uruguayban, de az alacsony fizetések miatt tovább kell állniuk – különösen azoknak, akik rokonaik utolsó megtakarításait kérték kölcsön, így ha nem jutnak el Amerikába, akkor vissza sem tudják nekik fizetni. 

Tippek a túléléshez

A New York Times riportjából az is kiderült, hogy milyen tippeket kaptak az afgánok az embercsempészektől:

Kolumbiában mindig rakj 10 dollárt az útleveled mellé, hogy le tudd fizetni a rendőröket, ha letartóztatással fenyegetnek. A Darién-dzsungelben az első nap stresszes, és amint Mexikóba érsz, győződj meg róla, hogy elrejtetted minden iratodat és pénzedet.

Illetve azt is tanácsolták nekik, hogy az átkelésnél mindenképpen kapcsolják ki a mobiljaikat, nehogy lenyomozza őket a rendőrség. Voltak, kiket állításaik szerint az amerikai határ közelében megállított, majd kirabolt a mexikói rendőrség, ezt követően felültették őket egy Guatemalába tartó buszra. Majd amikor újból útra keltek, és másodszor is elkapták őket, már egy hét elzárást kaptak. Másokat már a határ túloldalán zárták börtönbe, de az is beszédes, hogy egyik esetben sem kívánt nyilatkozni az illetékes amerikai hatóság.

Kettős mércét emlegetnek az afgán menekültek

Menedékjog hiányában az afgánok nem vállalhatnak munkát. A helyzetük orvoslásához azonban ügyvédre lenne szükségük, így a legtöbben kétségbeesetten kerestek fel civil szervezeteket. Az USA egyébként 2021-ben csaknem 90 ezer afgánt mentett ki Afganisztánból, de ebből kevesebb mint 25 ezren kaptak vízumot vagy menekültstátuszt. 52 ezer menekült jelentkezett humanitárius programra, amely átmeneti tartózkodást biztosít.

Idén áprilisig mindössze 760 kérelmet fogadtak el, miközben az Ukrajna elleni háború kezdete óta több mint 300 ezer ukrán belépését engedélyezték ilyen programokon keresztül.

Mint ismert, a kivonulásról szóló döntést még Donald Trump hozta meg, de már a Biden-kormány hajtotta végre. Áprilisban a Fehér Ház nyilvánosságra hozta a tragikus körülmények között lezajlott kivonulásról szóló jelentést, amely a történtekért elsődlegesen a korábbi elnök kormányzatát teszi felelőssé.

Nyitókép: Bevándorlók kelnek át a Darién régión Kolumbiából Panamába, hogy eljussanak az Egyesült Államokba (2023. május 9.). Ivan Valencia / AP Photo