Oroszország rémisztően hatékony csodafegyverében nincs atomtöltet

Miközben Oroszország a II. világháború utáni történelme legvéresebb hódító háborúját vívja Ukrajnában, ötszázezres hadsereggel próbálva megtartani a megszállt délkelet-ukrajnai területeket, egy másik, kevésbé nyilvánvaló, de annál célravezetőbb háborút is visel – hol közvetlenül, hol közvetve, többé-kevésbé a színfalak mögött mozgatva a szálakat. Közép-Afrikától Líbián és Szírián át, Olaszországon keresztül Lengyelországig és Finnországig, a Közel-Kelettől a Balkánon és Magyarországon át Szlovákiáig, az Európai Unióig, Dél-Amerikától Mexikón át az Egyesült Államokig 

fel lehet fedezni a menekültválságok orosz érdekekkel tökéletesen egybevágó eseményeit. 

Nyugati biztonságpolitikai szakértők közt elég sokan vannak, akik már jó ideje igyekeznek felhívni a figyelmet a moszkvai rezsim határokon túlnyúló működésére, Oroszországnak a migrációs krízisek szításában játszott szerepére. Ezzel kapcsolatban két hazai szakértőt kértünk meg, hogy elemezzék a 2024 elején egyre fokozódó nemzetközi helyzetet.

Közvetlen orosz befolyás

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint két olyan migrációs válságról beszélhetünk Európa északi, északkeleti részén, amelyet az elmúlt években közvetlenül és szándékosan gerjesztett Oroszország: a finn-orosz határon és a lengyel-fehérorosz határon lezajlott eseményekről, amelyek mögött bizonyítottan az embercsempészetre szakosodott orosz maffia és az orosz titkosszolgálatok együttműködése állt. „Ezeket látva utólag fel is merült a kérdés, hogy vajon annak idején a balkáni útvonalon érkező menekültáradat mekkora része jutott vajon közvetlen orosz segítséggel Európába, vagy milyen más módokon ösztönözték őket” – utalt Feledy a Magyarországon 2015-ben kicsúcsosodott menekültválságra.

De nemcsak a 2015-ös menekültáradat, hanem a tavalyi szlovákiai választások előtt a magyar-szlovák határon megjelent menekülttömeg láttán is felmerült az orosz befolyás lehetősége, emlékeztetett a szakértő a közelmúlt különös eseményeire. A dél-szlovákiai polgármesterek nagy része jól láthatóan meg is lepődött, amikor a Moszkva-barát Robert Fico megválasztása után bezuhant a menekültek száma:

ahogy jöttek, úgy el is tűntek, ami a legtöbb szakértőben nem véletlenül keltette fel a szervezettség gyanúját.

A Házon kívül stábja tavaly ősszel két napig járta a szlovák-magyar határ környékét, hogy a helyiektől és a hatóságoktól megtudja, miért vált az embercsempészek kedvelt útvonalává az Ipoly mente:

Feledy Botond szerint a közvetlenül gerjesztett migrációs nyomás mellett a másik stratégia, amit Oroszország előszeretettel alkalmaz, hogy – úgymond – a káosz ügynökeként lép fel a világ számos válsággócában.

A káosz ügynökei

Amikor Afrikában megjelennek, itt-ott-amott hatalomra segítenek különféle helyi erőket, akkor automatikusan keletkeznek olyan társadalom peremére szorított csoportok, amelyek tagjai – például etnikai tisztogatások miatt – indirekt módon, plusz migrációs faktorként áramlanak ki az érintett országokból. „Ilyen kisebb-nagyobb tömegeket láttunk eddig például a Wagner-zsoldosok afrikai működésének eredményeképp. Láttuk, hogyan történik mindez: a Wagner-csoport meggazdagodása az elsődleges cél, indirekt eredmény pedig a helyi társadalom destabilizálódása, szétzilálódása, éhezés, az ellenállók üldözése, végül közvetve kibontakozó menekültválság.”

Ugyanezt látni Latin-Amerikában is, ahol szintén Oroszországgal szimpatizáns erők kerültek több államban is hatalomra, és ahol a Moszkva által támogatott helyi elitek migrációt gerjesztő működése miatt fájhat az Egyesült Államok feje. „Az úgynevezett kudarcot valló államokban (failed state) nincs munkahely, a közbiztonság a béka feneke alatt, a következmény pedig mi más lenne? Elindulnak a menekültek az USA felé, mindezt a káosz ügynökeiként operáló oroszok hathatós segítségével” – mondta Feledy.

Nagyon érdekes mellékszál, hogy az USA két fő ellenlábasának, Oroszországnak és Kínának nem egyeznek ezen a téren az érdekeik. Kínának az az érdeke, hogy gazdasági csatlósai, kliensállamai stabilan működjenek, Kína ugyanis hosszú távon megtérülő befektetésben gondolkodik. Ezzel szemben a gazdasági nagyhatalmi pozíciót már rég feladó Oroszországnak a destabilizálás az érdeke, rövid távú politikai haszonszerzésben gondolkodnak.

Mindezzel szemben a nyugati érdekek középpontjában a stabilitás, saját polgáraik ellátása, a terrorista csoportok elleni küzdelem áll, valamint hogy egy-egy problémás régió képes legyen ellátni alapvető működési feladatait, megtartani polgárait. „Az ellenlábas orosz érdek az euroatlanti erőforrások lekötése szerte a világban, és ennek hatékony eszköze a migráció, de említésre méltó például a kereskedelmi zavarkeltés is: elég ha csak a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyére gondolunk” – magyarázta a szakértő.

Lényegében azt lehet mondani, hogy ahol van egy kis seb, oda az orosz aktorok örömmel szórnak egy kis sót

– fogalmazott Feledy, hozzátéve, hogy a világban mindenütt léteznek társadalmi viták, amiket az oroszok örömmel kihasználnak, ilyenek voltak például az elmúlt hetekben a kelet-európai kamionos blokádok vagy a német gazdatüntetések.

Radikálisok további radikalizálása

Azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy bár bámulatosan jól tudják keverni a lapokat, nem mindenhatók az oroszok, nem mindig jön össze a mesterterv. Ilyen eset volt például, amikor 2016 előtti években az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei felbukkantak a magyar militáns szélsőséges körökben, és főképp a Magyar Nemzeti Arcvonal és Győrkös István környékén próbáltak orosz befolyást érvényesíteni. Ám amikor a Győrkösnél tartott házkutatás végül tűzpárbajba torkollt, egy magyar rendőr meghalt, nagy nyilvánosságot kapott tevékenységük.

A magyar példa is jól jelzi, mennyire bevett orosz működési módszer, hogy a szélsőségeseket támogatják a destabilizáció érdekében: céljuk a helyi radikális csoportok további radikalizálása, akár kiképzések, tréningek szervezésével (lásd a Magyar Nemzeti Arcvonal tagjainak bőnyi airsoftozását orosz résztvevőkkel), valamint egyéb titkosszolgálati módszerekkel történő segítésük.

Hogy miképp lehet az orosz befolyás ellen védekezni? Feledy Botond szerint alapvetően két módszerről lehet beszélni. Az egyik a civil társadalom ellenállóképessége. „Itt a fő kérdés az, hogy mennyire polarizált, mennyire immunis, mennyire rezisztens a célba vett ország társadalma, hogy mennyire képes saját erőből csökkenteni a befolyásolási kísérletek hatását.” A másik védekezési módszer a hatékony titkosszolgálat, offline és online egyaránt. Miközben a valódi fizikai térben történő kémelhárítás és hírszerzés hagyományosan nagyon költséges és erőforrásigényes, az utóbbi évtizedekben az online térben végzett titkosszolgálati munka felértékelődött: az uszító beszéd kiszűrése, a közösségimédia-szolgáltatók viselkedésének megszabása (lást a nemrég született uniós szabályozást) és a kiberbiztonsági kormányzati bevetési egységek létrehozása mind fontos fegyver az ellenséges befolyás elleni harcban.

Európa sokkolása

Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont intézetvezetője szerint a migrációval való érdekérvényesítés vagy akár fenyegetés nem új keletű. Moammer Kadhafi líbiai diktátor hasonlóképp politizált, különösen Olaszországra és Görögországra gyakorolt előszeretettel nyomást. „Amikor úgy kívánták érdekei, egész egyszerűen felpakolt hajókra pár csapat menekültet, és átengedte őket a Földközi-tengeren. Ilyenkor tudták az olaszok és a görögök, hogy valamiről tárgyalni kell vele” – emlékeztetett a szakértő.

Tehát a mesterségesen gerjesztett migráció mint érdekérvényesítési eszköz, nem ritka. Líbia összeomlása, a szubszaharai területekről érkező menekülteket visszatartó államok destabilizálódása óriási teret nyitott ennek Észak-Afrikában. 

Földes András Menekülésem a titkosügynök elől a rabszolgaság országában című videóriportját Líbiában forgatta, ahol Kadhafi bukása után teljesen eluralkodott a káosz, és ahonnan tízezrével indultak a menekültek Európa felé:

2015-ben aztán sokkszerűen érintette a menekültválság az Európai Uniót, különösen néhány országot, Olaszországot, Görögországot és bizonyos értelemben hazánkat is, a balkáni útvonal közepén.

Akik kellemetlenséget akarnak okozni és félelmet akarnak kelteni, azok alkalmazzák az efféle mesterségesen generált migrációs krízist

– mondta Tálas Péter. Ami a 2021-es lengyel-fehérorosz krízist illeti, érdemes megjegyezni, hogy Fehéroroszország helyzete más, mint Oroszországé. Moszkvának bőséggel vannak mindenféle szintű nemzetközi kapcsolatai, szükség esetén képes akár nem állami fegyvereseket is küldeni a világ különböző területeire, ahol ezek képesek a nemzetközi jogot semmibe véve tevékenykedni, és ha kell, megállapodni a helyi vezetéssel, hogy a migráció legyen az eszköz, amivel például Európát sakkban lehet tartani. Fehéroroszország ilyen szempontból Moszkvának alárendelt szerepet játszott, és persze játszik ma is. Ahogy 2021-ben afgán és szíriai menekülteket próbáltak áttolni Lengyelországba, most a finneknél hasonló a helyzet, csak Oroszország saját területén operál az észak-afrikai területekről Észak-Európába utaztatott csoportokkal.

Hibrid fenyegetés

A migráció olyan biztonságpolitikai kérdés, amire nagyon érzékenyek az európai társadalmak. Hogy miért van ez? „Ha konkrétan, tényszerűen nem is, de narratívában össze lehet kötni a terrorizmussal és a terrorfenyegetéssel, és ez olyan téma, amit nagyon fontosnak tartanak az európai társadalmak. A mélyén az attól való félelem bújik meg, hogy az ellenőrizetlenül beáramló menekültek közt átküldhetnek terroristákat is a különféle afrikai, közel-keleti terrorcsoportok” – magyarázta dr. Tálas Péter.

Ennek a félelemnek egyébként nem látni statisztikai igazolását, nagyon kevés olyan terrorista volt, akit tudatosan a 2015 utáni hullámokkal küldtek át, inkább azok közül követtek el többen kisebb-nagyobb merényleteket, akiknek a menekültügyi kérelmét elutasították. Az újonnan befogadott menekültekre pedig egyáltalán nem jellemző a terrorizmussal való kapcsolat: ők nagyon gyorsan be akarnak illeszkedni, az európai terrorcselekmények túlnyomó részét inkább a régebb óta Európában élők követik el. Az ő hátterük is migrációs, első vagy második generációs bevándorlók, akik nem illeszkedtek be, akiket éppen ezért könnyű radikalizálni. Franciaországban 18-25 ezer közé tehető a számuk, míg az Egyesült Királyságban jóval többen lehetnek, köztük rengeteg pakisztáni, akik radikális iszlámisták lehetnek. A szakértő hozzátette:

Az orosz politikának, fegyveres konfliktusoknak, hadviselésnek igenis részei az ilyen típusú hibrid fenyegetések, az olyan lépések, amelyek elősegítik a  migrációs kríziseket. Jobb, ha ezzel számolunk.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy miközben a 2015-ös közel-keleti és afrikai menekülthullámokat óriási válságként élte meg Európa, addig a 2022-ben Ukrajnából érkező menekültekkel kapcsolatban senki nem beszél migrációs válságról. „Nem lehet tehát mindenkivel a migrációs fenyegetést eljátszani, a kelet-közép-európai társadalmak nem összességében a migrációtól és a migránsoktól félnek, hanem kifejezetten a közel-keleti és afrikai migránsoktól” – mondta Tálas, aki szerint ennek döntő oka, hogy az ezekből a térségekből érkezőktől való félelem jóval nagyobb a terrorizmusról, a háborúkról, a kudarcot valló államokról szóló hírek miatt. Úgy fogalmazott:

Akik a migrációs válsággal játszanak, olyan térségekből akarnak menekülthullámot kiváltani, amitől tart a célország lakossága.

Korszerű etnikai tisztogatások

Van még egy ok, ami miatt könnyebb ilyen válságot előidézni: az információ globalizáltsága miatt sokkal tervezhetőbb a kivándorlás, a válságövezetekben sokkal jobban elő lehet készíteni a migrációt. Ez a 70-es, 80-as években nem volt így. A globális internetnek, a mobilhálózatoknak, közösségi oldalaknak köszönhetően az afrikaiak és közel-keletiek könnyebben tudnak tervezni, könnyebb megtalálni a már kint lévő csoportokat, ez pedig hatalmas ösztönző erő.

És ma már pont emiatt egészen kis fegyveres csoportok is egészen nagy migrációs hullámokat képesek kiváltani. 

Mindenki, aki rendelkezik nem állami fegyveres szervezetekekel, mint amilyen például az orosz Wagner-csoport, az tud ilyet” – magyarázta Tálas, korai példaként a balkáni háborúkat említve. Jugoszlávia felbomlása után az etnikai tisztogatások nem úgy zajlottak, hogy mindenkit agyonlőttek, hanem „csak” a falu első pár házát irtották ki, ami után a falu többi lakója nagyon gyorsan útra kelt. Manapság tehát, az instant videó- és fotómegosztás korában egy néhány száz fős fegyveres csoport akár tízezres nagyságrendű migrációs hullámot is képes elindítani.

„És igen, Oroszországnak maximálisan megvan erre a lehetősége, sőt inkább erre van meg a lehetősége, tekintettel arra, hogy nem akkora nagyhatalom, mint az USA, ami képes nagy háborúkat viselni” – mutatott rá Tálas Péter, azt hangsúlyozva, hogy „Oroszország inkább csak beleszól a regionális konfliktusokba, keveri a lapokat, a zavarosban halászik”. Moszkvának ugyanis nincs elegendő katonai ereje, hogy megoldjon konfliktusokat, de ahhoz éppen elég eszköze van, hogy mások konszolidációs terveit keresztülhúzza. Ehhez nem kell nagy katonai erő, és ebben nagyon profik az oroszok, így játszanak Venezuelától Afrikáig minden forró térségben. Az orosz állam, a hírszerzés, a titkosszolgálat pedig rásegít, megtalálják azokat szereplőket, akik szolgálatához felajánlják fegyveres csoportjaikat, a Wagner-féléket.

Nem szabad azonban kizárólag Oroszországot látni a menekültválságok mögött, figyelmeztetett a szakértő. Három további fontos tényezőt kell szem előtt tartani. 

• Az egyik a klímaváltozás: a klímakatasztrófától leginkább sújtott területekről orosz ösztönzés nélkül is megindul, és egyre erősödik majd a migráció az élhetőbb területek felé. 
• A másik az afrikai népességrobbanás: olyan lakosságnövekedésen megy keresztül a kontinens, mint a 20. században Ázsia, és ez hatalmas migrációs nyomást eredményez. 
• És a harmadik: 2015-2016 azt mutatta meg, hogy milyen elképesztő hatékonyan rá tud települni a szervezett bűnözés erre az egészre. Anyagilag a legtöbbet ugyanis az alvilág profitált: olyan technikákhoz, bevételekhez jutottak, amik segítségével egy egész migrációs iparágat fel lehetett húzni, és ezt sok helyen az állami korrupció is erősen segítette. Lélekvesztőkkel tömegesen átkelni a Földközi-tengeren vagy külön légitársaságot grundolni az Afrikából Belaruszba szállított menekülteknek – a szervezett bűnözés is megmutatta, hogy lehet olyan hatékony, mint az orosz állam, hát még, ha összefognak.

Nyitókép: QR-kódos Wagner-matrica egy varsói kukán, Lengyelországban, 2023 nyarán – Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto via Getty Images