Kiszivárogtak az oroszok békefeltételei
2024. március 1. 11:30
Elvágta volna a nyugati segítségtől, semlegessé tette volna, és egyben sebezhetővé egy újabb orosz támadással szemben Ukrajnát a két ország eddig részleteiben nem ismert 2022-es béketerve, amit a Wall Street Journal szerzett meg.
Megszerezte a Wall Street Journal azt a 17 oldalas béketervezetet, amiről 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború elején tárgyalt Oroszország és Ukrajna. A szöveget eddig még senki sem hozta nyilvánosságra, és csak egyes részleteiről lehetett egy keves tudni az akkori nyilatkozatokból.
Semleges Ukrajna, elvágva a Nyugattól
A terv „véglegesen semleges állammá” változtatta volna Ukrajnát, ami „nem csatlakozik egyetlen katonai blokkhoz sem”, és megtiltották volna, hogy az ukrán hadsereget nyugati segítséggel építsék újjá.
A 2022 márciusában tartott béketárgyalások idején Zelenszkij azt mondta, hogy hajlandók tárgyalni a semlegességről, ha Ukrajna biztonsági garanciákat kap.
A tervezet még azt is meghatározta volna, hogy milyen nagy hadserege lehet Ukrajnának: 85 ezer katona, 342 darab tank, 519 tüzérségi löveg. Még azt is megszabták volna, hogy az ukrán rakéták hatótávolsága nem lehet nagyobb negyven kilométernél.
A Krím-félszigetet de facto orosz fennhatóság alatt hagyta volna a béketerv, de az nem szerepelt a tervezetben, hogy mi legyen azoknak a kelet-ukrajnai területek sorsa, amiket Oroszország 2014-ben foglalta el. Azokat Zelenszkij és Putyin személyes tárgyalásán rendezték volna.
Moszkva az orosz nyelv használatát is a béketárgyalások részéve tette, azt akarták elérni, hogy a bíróságok és kormányszervek egyenrangúként kezeljék az ukránnal. Ukrajna csatlakozását az EU-hoz engedélyezték volna, de a NATO-csatlakozást már nem. A Wall Street Journal cikke szerint Putyin a tervezettel azt akarta elérni, hogy elvágja Ukrajnát a nyugati támogatásoktól, ha már nem sikerült megdöntenie az ukrán kormányt, hogy egy oroszbarát vezetést juttasson hatalomra Kijevben.
A békét az oroszok terve szerint nemzetközi nagyhatalmak felügyelték volna, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország. Ezeknek az országoknak kellett volna megvédenie a semleges Ukrajnát egy támadás esetén, Moszkva tervei szerint közös, egyhangú döntéssel, ami valószerűtlen lett volna egy orosz támadás esetén – írta a Journal.
A béketárgyalások nem sokkal az orosz invázió után megkezdődtek először Fehéroroszországban, majd Törökországban, és egészen nyárig tartottak, de megállapodás nem jött létre. Tálos Péter biztonságpolitikai szakértő a 2022 márciusi béketárgyalások előtt azt mondta Híradónak, hogy nem számít áttörése:
Új béketárgyalások indítása jelenleg szintén valószerűtlennek tűnik. Két évvel a háború kezdete után erőfölényben vannak az oroszok, jelenleg is 440 ezer orosz katona van ukrán hadszínterén, a múlt héten 65 négyzetkilométernyi területet nyertek.
Az ukránoknak nagyon nagy szükségük lenne a nyugati segítségre, nemcsak a lőszer van náluk fogytán, hanem az ember is: legalább 500 ezer katona hiányzik a frontról. Hogy mikor kaphatja meg Ukrajna és egyáltalán megkapja-e a 60 milliárd dollárnyi értékű amerikai segélycsomagot, és az előmozdíthatja-e a békét, arról Resperger István egyetemi tanárt, ezredest kérdeztük a Reggeliben:
Nyitókép: Legelésző tehenek mellett heverő rakéta az ukrajnai Lukasivka közelében, 2022 április 10-én. Fotó: Anastasia Vlasova/Getty Images