Újabb közel-keleti menekültáradatot robbanthat be az ukrajnai háború

Az Ukrajna elleni háború óta emelkedő energiaárak, valamint az élelmiszerek drágulása tüntetésekhez és zavargásokhoz vezethet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ahol több ország is erősen függ az Ukrajnából és Oroszországból érkező búzabehozataltól – figyelmeztetett március 10-én a Világbank vezető közgazdásza. Carmen Reinhart a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában utalt arra, hogy ez menekültáradatot indíthat el.

Szakértők már az Ukrajna elleni invázió megkezdésekor arra figyelmeztettek, hogy a háborúnak katasztrofális következményei lehetnek a világgazdaságra és különösen a világ élelmiszer-ellátására, ami az éhező emberek számának jelentős növekedését okozhatja.

Az ukrán búzaexport 40 százaléka a már most is éhezéssel küzdő Közel-Keletre és Észak-Afrikába megy, ahol az élelmiszerhiány és az árak növekedése zavargásokhoz vezethet – közölte a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap elnöke is. Gilbert F. Houngbo kijelentette, attól tartanak, hogy a konfliktus elhúzódása az élelmiszerárak jelentős emelkedését, valamint éhínségeket és ezzel együtt további geopolitikai feszültségeket fog okozni, hozzátéve, hogy ez „katasztrofális lesz az egész világnak”.

A térség országai közül több is erősen érintett ebben a helyzetben. A világ legnagyobb búzaimportőrének számító Egyiptomban az oda érkező búza 70 százaléka származik Oroszországból és Ukrajnából, Tunéziában pedig ez az arány 80 százalék. Libanon a búzája 60 százalékát Ukrajnából szerzi be.

A háború elhúzódása megakadályozhatja, hogy idén búzát vessenek és arassanak Ukrajnában, de még ha lesz is termés, a fekete-tengeri kikötők elfoglalásával Oroszország jelentősen megnehezítheti az ukrán búzaexportot. Az országból kivitt gabona 95 százalékát ugyanis a Fekete-tengeren keresztül szállítják.

Az Európai Bizottság agrárügyi biztosa, Janusz Wojciechowski arra figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó élelmiszerválság „növelheti az Európára nehezedő migrációs nyomást” – írta a Politico. 

Tökéletes vihar

Az ukrán háború egy olyan időben okoz pánikot, amikor már amúgy is globális élelmiszerválság alakult ki a koronavírus-járvány, valamint a klímaváltozás miatt. Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezető közgazdásza, Arif Hussain már tavaly arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerárak növekedése tovább fokozhatja a migrációt, ahogy a szegény országokból a gazdagabb országokba menekülnek az emberek.

A WFP becslése szerint az éhezés egyszázalékos növekedése két százalékkal növeli a migrációt. 

Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) nevű kutatóintézet elemzése szerint a kenyér árának újabb kiugrása, az energiaárak növekedésével együtt „súlyosan destabilizáló hatással lehet” a Közel-Keletre és Észak-Afrikára. A már most élelmiszerbiztonsági gondokkal küzdő térségben az ételárak növekedése „elmélyítheti a humanitárius krízist, és széleskörű zavargásokat okozhat”.

A legrosszabb helyzetbe a már most is az éhezéshez veszélyesen közel álló Jemen és Libanon kerülhet, de az áremelkedés veszélyt jelent Egyiptomra és Líbiára, valamint Tunéziára és Algériára is, ahol az élelmiszerárak emelkedése gyakran vezet tüntetésekhez.

Az ukrán háború okozta élelmiszerválság amúgy is rossz gazdasági helyzetben lévő térségeke sújt. Az ECFR Észak-Afrikával és Közel-Kelettel foglalkozó igazgatója már 2020 nyarán arra figyelmeztetett, hogy újabb menekülthullám indulhat el Szíriából, valamint Libanonból és Irakból, az áremelkedésekkel együtt járó társadalmi problémák és zavargások miatt. Julien Barnes-Dacey kijelentette, hogy egy gazdasági összeomlás milliókat veszélyeztet és instabilitást okozhat, és „akik megtehetik, azok elmenekülnek”.

Irakban március második hetében már több városban is tüntetések voltak az élelmiszerárak, különösen az étolaj és a liszt árának emelkedése miatt. Az iraki kormány az ukrajnai háborúval magyarázta az áremelkedéseket.

Moszkva menekültválságot szíthat Európában

Elemzők közben arra figyelmeztetnek, hogy az orosz kormány az ellene hozott szankciókra válaszul mesterségesen gerjesztett menekültválsággal vághat vissza Európának, kihasználva az amúgy is törékeny észak-afrikai és közel-keleti helyzetet. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) és az ECFR elemzése szerint Moszkva konfliktust gerjeszthet Líbiában, hogy menekülthullámot indítson el onnan Európába, miközben az EU az ukrajnai menekülteket próbálja segíteni.

A CSIS emellett közölte, hogy a Oroszországnak lehetősége lesz arra az ENSZ-ben, hogy megakadályozza a Szíriának szánt segélyek bejuttatását az országba. Ez négymillió szíriaitól vonná meg az életmentő segítséget, ami „nagy migrációs hullámot indíthat el”.

Nyitókép: Egy menekült gyerek a görögországi Moria menekülttáborban, 2018-ban. Fotó:  Adam Berry/Getty Images