Jó lesz az még valamire – roncstelepről és titkos amerikai raktárból is kap szovjet fegyvereket az ukrán hadsereg

Időnként kreatív megoldásokat igényel az utánpótlás az ukrán hadseregben, amely részben orosz fegyverekkel harcol, illetve a tagjai ezek használatára vannak kiképezve. Ebben az ukránok valamelyest támaszkodhatnak az egykor szovjet érdekszférába tartozó NATO-tagállamokra, de amerikai kézre is került orosz fegyver.

Jó lesz az még valamire

Kijevben az ukrán területvédelmi erők egyik egysége az oroszok által hátrahagyott felszerelés megszerzésére és újrahasznosítására szakosodott. Az ukrán hadsereg roncstelepén tevékenykedő alakulat helyettes parancsnoka, Jurij Golodov a CNN-nek azt mondta: épp huszonnégy Uragan rakétát szereztek meg sértetlenül az oroszoktól, amit átadtak az ukrán fegyveres erőknek, akik vissza fogják lőni azokat az ellenségre. Szerelőik éjjel-nappal dolgoznak, sokszor roncsokból kiszedett alkatrészekkel feltámasztva a harci járműveket.

A tudósító ottjártakor épp egy tüzérségi támogató járművön dolgoztak, eltávolították belőle a kommunikációs eszközöket, és az ukrán zászló színeit festették az orosz hadsereg jelöléseire. Golodov azt mondta, sebesültek szállítására fogják használni a járművet, ami sárban és hóban is el tud menni. „Régi fegyverzetnek látszik, de ha jól használják, sokáig fog még szolgálni” – mondta.

Egy páncélozott csapatszállító járműre a helyettes parancsnok elmondása szerint úgy tettek szert, hogy kilőtték egy orosz konvoj első járművét, mire a katonák elmenekültek. Golodov azt mondta, ilyen gyakran előfordul, mert az orosz katonák fiatalok, tapasztalatlanok és félnek, szétválni sem mernek, mert minden bokorból lőnek rájuk.

Rakétarendszer Lukasenkától

Évtizedekkel ezelőtt az Egyesült Államok is gyűjtött szovjet fegyvereket, félig-meddig titkosan, hogy tanulmányozhassa azokat. A Wall Street Journal úgy tudja, hogy ezekből is küldenek Ukrajnának, bár az amerikai védelmi minisztérium az értesülést nem kommentálta. 

A lap szerint az amerikaiak egyebek mellett a mozgó egységeknek védelmet nyújtó Osza mobil légvédelmi rakétarendszerből, illetve a nagy hatótávolságú Sz-300-ból is vásároltak „fű alatt”. A művelet nem is volt annyira titkos: 1994-ben a New York Times írta meg, hogy az Sz-300 légvédelmi rendszer megvásárlására abból derült fény, hogy egy orosz An-124-es szállító repülőgép landolt Alabamában. 

Akkor már régóta voltak próbálkozások amerikai részről külföldi fegyverek megszerzésére, igaz, vegyes sikerrel. Ezt 1991-ben hivatalos szintre emelték, a Pentagonban több százmillió dolláros költségvetést különítettek el „idegen felszerelés megszerzésére és hasznosítására”. Több nyilvánvaló oka is volt ennek: egyrészt az eszközök vizsgálatával értékelni lehet, hogy milyen fenyegetést jelentenek az amerikai erőkre, ha ellenséges kézbe kerülnek, másrészt találhatnak bennük olyan megoldásokat, amelyeket saját fegyvereikben is alkalmazhatnak.

Az Sz-300 ráadásul „piaci ellenfele” volt az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszernek, így az amerikaiak arra is felhasználhatták a szovjet technikát, hogy közvetlenül összehasonlíthatóvá tegyék a két rendszert, és meggyőzhessék a potenciális vásárlókat, hogy az övék jobb. Emellett az Sz-300 irányítórendszerének és radarjának vizsgálatával azt is megtudhatták az amerikaiak, hogy hogyan zavarhatják azt.

Az amerikaiak a korabeli New York Times-cikk szerint Fehéroroszországból szerezték be az Sz-300 rendszert egy olyan cég közreműködésével, aminek vezetője Ronald Reagan egykori védelmi minisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója, Frank C. Carlucci volt. Az ukrajnai háborúban már Oroszországgal együttműködő fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka is elismerte akkor, hogy eladták az egyik rakétarendszerüket, de részleteket nem árult el.

Az oroszokat ugyanakkor feldühítette az amerikaiak ügyködése, szerintük az Sz-300 megszerzésével katonai titkokat loptak el, és az orosz fegyverpiaci részesedésre akarták rátenni kezüket a közel-keleti és ázsiai országokban.

A Varsói Szerződés öröksége

A múlt héten az amerikai védelmi miniszter Pozsonyban járt, ahol felmerült, hogy a szlovákok Sz-300 légvédelmi rendszerét is átadhatnák Ukrajnának. Konkrét döntés még nem született, de a szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Naď azt mondta, készek átadni eszközeiket, ha kapnak helyette másikat. A napokban az amerikai Patriot rendszerrel felszerelt német és holland légvédelmi egységek érkeztek Szlovákiába, de Naď szerint ezek nem pótolják, hanem kiegészítik az Sz-300-ast. 

Az Insider szerint a csehek Dragunov mesterlövészpuskákat és Sztrela-2 vállról indítható légvédelmi rakétákat küldtek Ukrajnának, a lengyelek pedig a BMP-1 harcjármű ágyújához, valamint az SZPG-9 löveghez való lövedékeket. A legnagyobb figyelem ugyanakkor a lengyel MiG-29-esek átadásának kérdésére irányult: a lengyelek elképzelése az volt, hogy az Egyesült Államoknak adnák át szovjet vadászgépeiket, hogy ők adják tovább az ukránoknak, de az amerikaiak szerint ez kivitelezhetetlen. 

A lengyelek egyébként a kétezres évek első felében jelképes áron, egy euróért vették meg MiG-29-eseiket Németországtól. A németek az újraegyesítéskor, az NDK légierejétől örökölték meg a szovjet gépeket, amelyek korszerűsítésére még súlyos dollármilliárdokat kellett költeniük a lengyeleknek, akik a MiG-21-eseiket cserélték le. 

MiG-29-esei Magyarországnak is voltak 2010-ig. A Blikk tavaly arról írt, hogy a szovjet gépek még mindig a kecskeméti katonai repülőtéren állnak. A tizenkilenc vadászgépet legutóbb 2,8 milliárd forintos kikiáltási áron akarta elárverezni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de senki nem licitált. A gépeket ugyanis leállításuk után nem konzerválták, legfeljebb fémhulladéknak jók, így az ukrán hadsereg sem venné sok hasznukat – de a magyar kormány egyébként is elzárkózik attól, hogy fegyverekkel segítse az orosz támadás alatt álló Ukrajnát.

Nyitókép: Marcus Yam / Los Angeles Times / Getty Images