Rengetegen vártak már erre, de egyvalami belerondít az örömbe

Kezdjük az alapoknál. Az eső és a zápor között nagy a különbség, messze nem rokon értelmű szavakról van szó. Ha úgy érzi, jól jönne egy kis frissítő a témában, ajánljuk korábbi cikkünket. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, záporok inkább akkor alakulnak ki, ha sok a légkörben az energia, nagyok a függőleges hőmérséklet-különbségek, ami nagyobb felhajtóerőhöz és erősebb feláramlásokhoz vezet. Ezzel szemben áztató, tartós eső inkább a lassabb mozgású légáramlásokhoz, gyakrabban melegfrontok felhőzetéhez köthető. Persze más eset is elképzelhető, sőt, vannak hibrid helyzetek is, de most azok számunkra nem érdekesek.

Fogy az energia

A nappalok június vége óta rövidülnek, ráadásul a Föld Nap körüli pályáján éppen olyan szakaszban van, hogy a központi csillagunk egyre alacsonyabban delel. Emiatt értelemszerűen csökken a légkörbe jutó energia is. Mivel a légkör fűtéséről a talaj gondoskodik , és azt ősszel egyre kevésbé érik a napsugarak, így az alsó légrétegek egyre inkább lehűlnek. Igen ám, de attól még, hogy kikapcsoljuk a padlófűtést, nem hűl ki azonnal a padlás is, helyette azt tapasztaljuk, hogy kissé csökkennek a vertikális különbségek. Ez, ahogy az imént írtuk, azt jelenti, hogy kisebb lesz a felhajtóerő, esetleg teljesen el is tűnik, ez pedig elhozza a gomolyfelhők végnapjait. A kép tehát összeállt: a záporokat adó felhőknek annyi, a tartós esőket adó rétegfelhők azonban rögvest mennek is a helyükre.

Nagy esők jönnek

Ilyen áztató esőt már akár egy napon belül is tapasztalhatunk az országban. Szerdán legkorábban délutántól, illetve nagyobb eséllyel inkább estétől délnyugat felől egy nem fronthoz kötődő csapadéktömb érkezik, amely nagyrészt esőt hoz, de lesznek benne intenzívebb, záporos gócok is, sőt, egy-egy helyen az ég is döröghet. Ez tehát egy hibrid eset, ami jól mutatja, hogy két évszak határán vagyunk. Éjjel a nyugati, délnyugati megyékben, holnap délelőtt pedig a Dunántúl mellett esetleg a Duna-Tisza köze déli részén is lehet eső, területi átlagban akár 10-15 mm is. 

Ahogy idén már sokszor, most is Zala és Somogy kaphatja a legtöbbet, ott a friss számítások alapján egyes területeken akár 30 mm is eshet. 

Sajnos keletre, északkeletre nem jut majd szinte semmi – legalábbis most nem. Ahogy ez a légörvény kelet felé halad, pénteken a Tiszántúlt még súrolhatja a csapadékrendszer, majd legközelebb vasárnap nyílik esély érdemi öntözésre az ország azon végében.

Lassan, de biztosan közelít tehát az ősz, egyre többször kell a záporok helyett esőre számítani. A csütörtöki csapadék és lehűlés miatt pedig a hét hátralévő része már nem a strandidőről fog szólni.

Nyitókép: Balázs Attila / MTI