Itt van, amit egyáltalán nem vártunk – ez történik most a Földdel

Bolygónk űrbéli útját úgy képzelhetjük el legjobban, mint egy búgócsiga mozgását. Ahogy a kis játék, úgy a Föld is a legritkább esetben forog éppen függőleges tengellyel, rendszerint valamerre dől. Bolygónk különlegessége azonban, hogy ennek a dőlésnek az iránya és szöge is állandó, ezért amint a Nap körül keringünk, egyszer inkább a déli oldalát, egyszer pedig az északit mutatja jobban a „fény” felé. Lényegében ez az oka annak, hogy léteznek évszakok, ezért jár nyáron magasan, télen alacsonyan a Nap az égen. 

Egy év alatt, tehát azon idő során, amíg a Föld Nap körüli pályáján visszajut a kezdőpontba, mindössze két olyan időpillanat van, amikor annak tengelye a Naphoz képest semerre sem dől, ilyenkor az északi és déli féltekére is ugyanannyi fény jut. A Földről szemlélve ekkor a Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik, az éjszaka pedig nagyjából ugyanolyan hosszú, mint a nappal (innen a név). 

Mind a tavaszi, mind az őszi napéjegyenlőség mozgó dátum, mert a Föld Nap körüli keringése nincs teljesen szinkronban az általunk évként definiált időszakkal. Emiatt akár 3 napos különbségek is előállhatnak, idén szeptember 23-án, magyar idő szerint hajnali 3 óra 3 perckor érjük el a nevezetes pontot. Ahogy írtuk, ez egy globálisan megfigyelhető jelenség, így elődeink, akik nagyban hagyatkoztak a csillagok látszólagos mozgására, a világ szinte minden pontján számon tartották ezt a napot.

Ez történik Európában

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyértelműen egyre kevesebb energia éri el a világűrből az északi féltekét, így a be- és kisugárzott energia (illetve hő) egyenlege negatívvá válik. Ez menthetetlenül a hideg és sötét tél karmai közé lök minket, egy több hónapos folyamat elején állunk. 

Nyáron a legtöbb napsütést a térítők környékén tapasztalják, ezért a meleg légtömegek is észak felé tolódnak az Egyenlítőhöz képest. Ez azt jelenti, hogy Európa déli részein is anticiklonális hatások veszik át a szerepet, meleg, száraz, nyugodt idő jellemző az időszak nagyobb részében, a trópusi és sarkvidéki légtömegeket elválasztó határfelület egészen északra húzódik vissza. Most, hogy fordul a kocka, a hideg megindul dél felé, kiéleződik a határ az eltérő hőmérsékletű légtömegek között, és míg eddig a légtömegek határán vonuló frontok inkább Észak-Európára szorítkoztak, most megérkeznek Közép- és Dél-Európába is. Ilyen egyszerű a magyarázata annak, miért válik becsengetés után gyakran változékonyabbá, csapadékosabbá, szelesebbé az idő.

Ennél a pontnál szót kell ejtenünk kontinensünk egy érdekes sajátságáról is, mégpedig a mediterrán ciklonokról. Aki volt olyan szerencsés, hogy a nyár során a Földközi-tengerben lubickolt, érezhette, hogy még annak a nagy víztömegnek is viszonylag magas a hőmérséklete. A víz hőkapacitása nagy, lassan melegszik fel, de lassan is hűl le. Ahogy írtuk, a frontok és a sarkvidéki légtömegek egyre délebbre merészkednek, időnként annyira, hogy a tengert is elérik. 

Mi történik ilyenkor? Az egyelőre viszonylag meleg tengervíz fölé igencsak hűvös levegő áramlik. A víz fölötti páradús levegő lehűl, amely felhőképződéshez vezet, ráadásul hirtelen és kis területen találkozik a mediterrán meleg és az észak-európai hideg. A folyamat során az Alpok hatására ráadásul örvényleni kezd a levegő, így végül minden összetevő rendelkezésre áll a ciklonképződéshez. 

A mediterrán ciklonok adják Dél-Európa csapadékának döntő részét, Magyarországra áztató esőket, télen nagy havazásokat, időnként ónos esőket hoznak, egy-egy esetben pedig elképesztő, hurrikánra emlékeztető, úgynevezett medikánok jönnek létre pusztító szélviharral kísérve.

Ez történik Magyarországon

Itthon is megtapasztalhatunk mindent a következő napokban, amit az ősz jelenthet. Pénteken még a nyugodtabb arcát mutatja, a szél végre nem fúj olyan erősen, mint a hét elején, ez azonban erős éjszakai lehűlést eredményez. Helyenként (leginkább az Északi-középhegység vidékén és a Duna-Tisza közén) már nagyobb ködfoltok is kialakulnak, és a fagyra hajlamos, alacsony fekvésű helyeken akár deres fűvel is találkozhatunk. 

Szombaton már pár fokot melegszik a levegő, sokasodni kezdenek a felhők, vasárnaptól pedig több hullámban csapadék is érkezik. A hőmérséklet szombat és hétfő között ismét több helyen eléri a 20 fokot, de ez nem tart sokáig, a jövő héten ismét lejtőre kerül, és megerősödik a szél is. A havazáson kívül tehát szinte mindent felvonultat az ősz, a csapadéknak pedig továbbra is nagyon kell örülnünk.

Nyitókép: Getty Images